A tavalyi katasztrófák elkerülhetőek lettek volna, ha létezett volna egy jól működő, bejáratott katasztrófavédelmi rendszer. Ezt a hiányosságot az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet megalakulásával pótolja a Kormány – szögezte le Orbán Viktor a szervezet ünnepélyes alakuló állománygyűlésén hétfőn.
A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 19-én kétharmados többséggel megszavazta az új katasztrófavédelmi törvényt, amely az azóta elfogadott végrehajtási rendeletekkel együtt 2012. január elsején lépett hatályba.
A katasztrófavédelem Magyarország egyik legfegyelmezettebb és legjobban működő testülete. A szervezet az elmúlt tíz esztendőben bebizonyította, hogy munkája nélkülözhetetlen, sőt továbbfejlesztésre érdemes – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő kiemelte, hogy az első és legfontosabb változást maga az Alaptörvény tartalmazza, amely kimondja: mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok elvégzésében részt venni. Ez azt jelenti, hogy a közbiztonság olyan közügy, amelyben az állam felelős az első helyen, de a polgároknak is ki kell venniük a részüket a biztonság megteremtésében és helyreállításában - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
A jövőben a magyar emberek biztonsága három pillérre fog épülni: egy erős állami pillérre, amelyben egységes, világos alá- és fölérendeltségi viszonyok, felelősségi körök és határozott irányítási rendszer működik – tájékoztatott a miniszterelnök. A 2010-es év árvizei és a vörösiszap-katasztrófa nagy valószínűséggel elkerülhetőek lettek volna, ha létezett volna egy ilyen bejáratott rendszer – jelentette ki Orbán Viktor.
A jövőben a védelmi bizottságok feladatköre a polgármesterektől és közgyűlési elnököktől átkerül a megyei kormányhivatalok vezetőihez. A kormánymegbízott által vezetett bizottság egyik alelnöke a mindenkori megyei katasztrófavédelmi igazgató lesz, aki irányítja a megelőzést, a veszélyhelyzetkezelés-felkészülést, és veszélyhelyzetben szakmai támogatást nyújt az elnöknek – ismertette a miniszterelnök. Az állam mától nem moshatja kezeit katasztrófák esetén, ha a katasztrófavédelem területén valami nem zajlik megfelelően – húzta alá.
A második pillér az állampolgárok bevonhatósága – folytatta Orbán Viktor. Az új jogszabályok értelmében köteles szolgálatba állíthatók azok az emberek, akik speciális szaktudással, vagy eszközökkel rendelkeznek. Ide tartoznak az orvosok, mérnökök, vízügyi szakemberek, statikusok, vagy olyan cégek, amelyek nagyteljesítményű technikai eszközökkel rendelkeznek – mondta a kormányfő, majd hozzátette: a köteles szolgálat másik elemét azok az emberek adják, akik fizikai erejük, munkabírásuk alapján képesek például az árvízi védekezésben részt venni.
A harmadik pillér az Önök vállán nyugszik, az Önök felelőssége – szólt a résztvevőkhöz Orbán Viktor. Az Önök példamutatásán, teljesítményén, etikus magatartásán múlik, hogy sikerül-e felépítenünk egy biztonságosabb Magyarországot, ezért olyan emberekre van szükségünk, akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek – zárta beszédét a miniszterelnök.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója köszöntőjében rámutatott: a mai nap a rendszerváltás léptékű változás napja. Az új szervezet alapvető rendeltetése az ország területén élő lakosság életének, vagyonának védelme, valamint az iparbiztonsági feladatok ellátása.
Ez a feladat nehéz lesz – hangsúlyozta –, az állomány tagjainak egyformán hatékonyan kell részt venniük a megelőzésben, a védelemirányításban és az újjáépítésben-helyreállításban. Mindehhez a hivatás szeretetére és csapatban való együttműködésre van szükség. Az Egységes Állami Katasztrófavédelmi Szervezet országos parancsnokságát ezennel átveszem – mondta Bakondi György.
A katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII-as törvényt a kapcsolódó anyagok között olvashatja.
Háttér
A katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIIIl-es törvény a megelőzés és felkészülés szabályrendszerének megújításával, a veszélyhelyzetek, katasztrófák esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével, valamint az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszer létrehozásával kívánja magasabb szintre emelni az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát.
Az új törvény az állami szerepvállalás mellett hangsúlyozza a társadalom bevonását a feladatok ellátásába, így az öngondoskodásra, a felelősségvállalásra és az önkéntes részvételre biztosít szabályozott kereteket.
A magyar védelmi igazgatási rendszer felépítését követő hivatásos katasztrófavédelmi szervek központi, területi és helyi szinten egyaránt katasztrófavédelmi megnevezéssel működnek tovább. Így – Budapesten is – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz hasonlóan – katasztrófavédelmi igazgatóság jön létre, a megyékben helyi szervként katasztrófavédelmi kirendeltségek kezdik meg működésüket, amelyek egységes szemlélettel végzik a tűzoltósági, a polgári védelmi és az iparbiztonsági feladatokat.
A törvénnyel az eddigi hivatásos önkormányzati tűzoltóság az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltósággá alakul át.
Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság (KKB) jön létre, melynek elnöke Magyarország miniszterelnöke, tagjai az ágazati miniszterek. A KKB a Kormány döntés-előkészítő és javaslattevő szerve, kiemelkedő feladata katasztrófaveszély idején, továbbá veszélyhelyzetben a védekezés irányításának, a résztvevő ágazatok összehangolt tevékenységének biztosítása.
(kormany.hu)
