Olyan elkötelezett fiatalokat várunk egyetemünkre, akikben megvan a készség és szándék arra, hogy a társadalmat és az államot szolgálják – fogalmazott Dr. Patyi András egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, aki 2011. november 29-én vette át kinevezését a Sándor-palotában Dr. Schmitt Pál köztársasági elnöktől. Mandátuma 2012. január 1-től 2016. december 31-ig tart. Interjú.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) létrehozásának egyik célja a „Jó Állam” megteremtése. Hogyan járul ehhez hozzá az Egyetem?

Az Egyetem a „Jó Állam” megteremtéséhez számos módon hozzájárul, de ennek a folyamatnak az NKE csak az egyik szereplője lesz. Mint egyetem, mi is oktatunk és kutatunk, az intézmény abban lesz eltérő, hogy ezeket a képzéseket milyen módon és hogyan szervezzük. A „Jó Állam” megteremtésének távlati, alkotmányos és kormányzati céljaihoz úgy tudunk hozzájárulni, hogy a közszolgálati életpályák összehangolását támogató új képzési szerkezetet vezetünk be.

Célunk értékorientált képzések biztosítása, hiszen a köz szolgálata maga is egy értékorientált tevékenység. Aki a közszolgálatba belép, az nem egyszerűen munkát szeretne vállalni, hanem a hazát, a nemzetet, a társadalmat szeretné szolgálni. A leendő honvédtiszteknél ez olyan elköteleződést jelent, amely értelmében akár az életük árán is megvédik a hazát. A fegyveres szervek leendő tisztjei esetében ez életük kockáztatását is jelentheti. Habár nem ilyen mértékű elköteleződést, de mégis a társadalom szolgálatát vállalja az, aki a civil közigazgatásba belép. Ehhez bizonyos jelképek és értékek kell, hogy lebegjenek a fiatalok előtt, melyek közvetítésében nagy szerepe lehet ennek az egyetemnek.

Az NKE a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának jogutódjaként jön létre. Milyen lehetőséget teremt a három intézmény összevonása?

Az integráció megteremti annak lehetőségét, hogy szakmai integritásuk megőrzése mellett, egymás felé kinyíljanak ezek az intézmények. Ezalatt azt értem, hogy a tudományos műhelyek megismerjék és hasznosítsák egymás eredményeit, együttműködjenek, valamint építsenek egymás eredményeire.

A legfontosabb, hogy a képzések átjárhatóak legyenek. Például közös alapmodulokkal, melyekben mindenki – a honvéd tisztjelölt, a rendőr tisztjelölt, a civil közszolgálati alkalmazott-jelölt – meghatározott kredit erejéig, azonos ismereteket sajátít el. Azt az átjárhatóságot szeretnénk megteremteni a nagy szakmák, ágazatok között, amit a Kormány is meg kíván teremteni a közszolgálat nagy ágazatai között.

Hogyan alakul az egyetem szerkezete?

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi- és Honvédtisztképző Karrá alakul, a Rendőrtiszti Főiskolából lesz a Rendészettudományi Kar, a Corvinus Egyetem Közigazgatási Kara azonos néven válik az egyetem részévé.

A három kar nem fedi le a teljes szervezetet és a képzési palettát, vannak további karközi intézetek. A katasztrófavédelmi képzést egy új intézet, a Katasztrófavédelmi Intézet karoktól független, mint rektor alá rendelt intézet szervezi majd. A nemzetbiztonsági tisztképzést szintén egy ilyen jogállású intézet formájában irányítja majd a rektor. Egy Nemzetközi Központ kialakítása is szervezés alatt áll, mert szeretnénk, ha itt összpontosulnának a nemzetközi képzések. Ez a központ nyújtaná a külügyi szolgálattal összefüggő képzéseket, amelyeket reményeink szerint a Külügyminisztériummal együtt tudunk koordinálni.

Hogyan épül fel az egyetem vezetése?

A fenntartói jogok három minisztert illetnek meg: a belügyminisztert, a közigazgatási és igazságügyi minisztert, valamint a honvédelmi minisztert, akik e jogukat a Fenntartói Testület útján gyakorolják. A miniszterek egy-egy főt delegáltak ebbe a testületbe, mely egyhangúan hozhat döntést. Az egyetem szenátusának számos döntése a fenntartó egyetértéséhez kötött, és bizonyos alapvető döntéseket csak a Fenntartói Testület hozhat meg. Ebből a szempontból az egyetem sajátos irányítás alatt álló, „fél-autonóm” intézmény. Erre azért volt szükség, mert erősek a közszolgálat megrendelői igényei.

Munkámat szorosan együttműködve végzem dr. Gál András Leventével, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésének irányításáért, valamint dr. Fürjes Balázzsal, aki az új egyetem beruházásaiért felelős kormánybiztos.

Kiket várnak a közszolgálati egyetemre, a megújult képzésekre?

Elsősorban elkötelezett fiatalokat, akikben megvan a készség és szándék arra, hogy a társadalmat és az államot szolgálják, akik készek egy magas szintű tudás és kultúra befogadására, majd mindezek birtokában, a megfelelő szakismeretek megszerzése után készek a közszolgálatba lépésre. Szeretnénk olyan értelmiségi fiatalokat képezni, akik értik a társadalmat és annak összefüggéseit, tehát nem egyszerűen szakbarbárokká válnak. Nem szeretnénk ugyanakkor használhatatlan polihisztorokat sem képezni, akik mindenről tudnak egy keveset, de az egészről semmit.

Hogyan biztosítják a fiatalok elhelyezkedését az egyetem elvégzése után?

A hallgatókat egy olyan karrierrendszerbe vezetjük be, amely már szinte az egyetemen elkezdődik, orientálja őket és biztosítja, hogy az egyetem elvégzését követően legyen munkahelyük.

Azokat az elvárásokat kell beépíteni a képzési rendszerbe, amiket a majdani befogadó szervezet igényel. Ez a fajta karrier-menedzsment a honvédelmi és rendvédelmi képzés kapcsán működik: mindig annyi főt iskoláznak be adott területre, amennyire majd a képzésük végeztével szükség lesz. Ennek a létszámtervezésnek az alapjait próbáljuk lefektetni, amelyhez a minisztériumok, illetve a befogadó intézmények segítsége nélkülözhetetlen. A civil közigazgatás területén ezt a tervezést ilyen szinten nehéz megvalósítani, ezért a későbbiek folyamán erre egy ösztöndíjrendszer fog épülni.

Mint az egyetem rektorának, milyen személyes céljai, ambíciói vannak?

A rektor nagyon fontos szereplő egy egyetem életében, de nem az egyetlen. Hiszen nem mindig a rektor cselekszik, nem mindent ő talál ki, nem mindent a rektornak kell végrehajtani. A rektor egy törzskar irányítója.

Az én személyes elképzeléseim nem elsődleges fontosságúak, hiszen egy csapatot kell vezetnem, melynek január elsejétől készen kell állnia, el kell kezdenünk a feladatunk ellátását. Nekem ezt kell támogatnom, rendszeresen ellenőriznem és segítenem a végrehajtást.

A következő egy hónapban nagyon komoly szervezeti és személyzeti építkezés vár ránk, ami nem fog megállni januárban sem. Tehát rektori működésem eleje egy intenzív szervezőmunkának a felügyelete lesz.

Ezt követően szeretnék a célkitűzésekkel a gyakorlatban foglalkozni. Annak a tudásbázisnak, szellemi központnak, újfajta tanszéki oktatási szerkezetnek a kialakításával, ami képessé tesz bennünket az új képzések megalkotására. Olyan szervezet kiépítésével, ami együttműködve az ezért felelős minisztériumokkal, a közszolgálati életpálya kialakításában is részt vesz.

A későbbiekben nagy lelkesedéssel vetem bele magamat az egyetem tudományos szintű fejlesztésébe. Továbbá nagyon fontos, hogy új egyetemként bekapcsolódjunk a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, megerősítve az eddigi kapcsolatokat.

(Isola Anna, kormany.hu)