Gazdasági, morális és intézményi válsággal is szembe kellett néznie az Orbán-kormánynak 2010-ben, a kabinet két év alatt sikeres válaszokat adott ezekre - mondta Navracsics Tibor csütörtökön, az Orbán-kormány elmúlt két évéről rendezett vitanapon.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter beszéde elején összegezte azokat a körülményeket, amelyek fogadták a kétharmados kormányt a ciklus kezdetén.

Gazdasági válság

Navracsics Tibor felidézte: a magyar gazdaság 2004 után megtorpant, 2006-tól pedig recesszió következett be, ráadásul az akkori kormányzati politika nem tudott lökést adni a gazdaságnak. Az európai gazdasági válság 2008-ban robbant ki, de Magyarországon már két évvel korábban kezdődött a válság, ezért a négy évvel ezelőtti események jobban legyengítették a gazdaságunkat, sokkal mélyebben érintett minket, mint más európai országot. Felhívta a figyelmet: 2004. május 1. óta először történik meg, hogy hazánk teljesíteni tudja az EU-felé vállalt kötelezettségeit és három százalék alatt lesz a költségvetési hiány.

Belpolitikai és morális vita

Ez a válság akkor kezdődött, amikor az MSZP vezetőiben bízó baloldali választópolgárok 2006-ban megélték, hogy a politikusok áthazudták a választási kampányt; majd ezt – zárt ajtók mögött – az akkori miniszterelnök be is vallotta – fogalmazott a miniszter. Mindez olyan sebet okozott a közbizalmon, amit nehéz helyreállítani. Az őszödi beszéd okozta kár miatt azzal is meg kellet küzdeni, hogy a választópolgárok nem bíztak abban, hogy nemesebb jövő elé nézhetnek – világított rá.

Intézményi válság

Navracsics Tibor összegezte: a 2006-os koalíciós kormány 2008 tavaszán felbomlott, s onnantól egy kisebbségi kormány kezdte meg működését. Az előrehozott választások 2008-tól napirenden voltak, majd 2009 tavaszán – súlyosbítva a válságot – Gyurcsány Ferenc megbukott, a kormányzást Bajnai Gordon folytatta.

Mi történt kormányváltás óta a három területen?

2010 tavaszán világos volt, hogy új fejezetet kell nyitni, 1989-90 felélte a tartalékait, nem lehet folytatni az akkori hagyományokat. Ezért mondták akkor azt, hogy minél nagyobb a felhatalmazás, a mandátum, annál nagyobb a változtatás lehetősége – tette egyértelművé a miniszter.

Navracsics Tibor a gazdasági válság kezelésével kapcsolatban kiemelte, hogy megteremtették a költségvetési stabilitást: három százalék alatt lesz a költségvetési hiány, ezáltal hazánk Európa élvonalába került. Ez óriási munka a gazdasági válságkezelés területén, de a szociális válságkezelés területén is helyt kell állni, szükség van egyre több versenyképességet erősítő intézkedésre is – tette hozzá. A magyar emberek szegények – taglalta Navracsics Tibor, majd rámutatott: a hétszáz eurós átlagfizetéseken mindenki megdöbben, a szociális válságkezelés fontossága megkérdőjelezhetetlen.

A miniszter néhány adattal szemléltette az eredményeket. Az OECD egyik felmérése szerint hazánkban a gyerekes családok adóterhe 3,9 százalékkal csökkent. Az arányos személyi jövedelemadó összességében 385 milliárd forintot hagyott a lakosságnál, ráadásul a külföldi működő tőke honorálja a reformokat – tájékoztatott.

Az unióban hazánkon kívül csak egy ország van, ahol a GDP-arányos államadósság mértéke csökkent – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: bár a csökkenés terén Európa élbolyába tartozunk, Magyarország még mindig az egyik legeladósodottabb tagállam. A Visegrádi Négyek országai közül hazánk érte el a legnagyobb javulást – ismertette a miniszter egy nemzetközi versenyképességi rangsor eredményeit.

Belpolitikai és morális válság kezelése kapcsán a miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy a kétharmados többség – a választók által adott felhatalmazás – egyfajta előleg. A bizalmi válság kezelése, illetve a választók megelőlegezett bizalmának megszolgálása érdekében egy fontos lépés a nemzeti konzultáció, hiszen a kormány, amikor csak teheti, az emberekhez fordul, kikéri a véleményüket – nyomatékosította a politikus.

Navracsics Tibor az intézményi válságra adott válaszként beszélt az új, demokratikus keretek közt készült és elfogadott Alaptörvényről, amelyre épülve sarkalatos törvények sora született meg. Ezek az ezredforduló kihívásaira válaszolva, nem ágazati érdekek mentén kirajzolják a magyar közélet kontúrjait – húzta alá a miniszter.

A kormányzati szerkezet átalakítása kapcsán az új területi egységeket, a kormányhivatalokat emelte ki.

2011 első felében Magyarország fél éven át az EU soros elnöke volt - emlékeztetet a miniszter, majd hozzátette: a kormány az ezzel járó feladatokat teljesen előkészítetlenül vette át a korábbi vezetéstől, de a nehézségek ellenére az Orbán-kormány rendkívül sikeres elnökséget bonyolított le.

A 2010-ben kitűzött célokhoz sokkal közelebb került az ország, 2014-re gazdaságilag jóval erősebb lesz, így partnere lehet a nyugat-európai gazdaságoknak – mondta Navracsics Tibor.

A miniszter úgy fogalmazott: "nem állítom, hogy a kormány tökéletes munkát végzett. Sok hibát vétettünk, mert nagyon sok munkát akartunk elvégezni". Rendkívüli állapotban éltünk 2010 és 2012 között – nyomatékosította.

Beszéde végén kiemelte a munka alapú gazdaság fontosságát, illetve azt, hogy a tíz éven belül létrehozandó egymillió munkahely megteremtésének mindenkinek közös célja kell, hogy legyen. E nélkül Magyarország lemarad az európai gazdasági növekedésről – tette egyértelművé.

(kormany.hu)