A hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, Kovács Pál 1912. július 17-én született Debrecenben. A mesés sportolói életpályát betöltő vívó 1995-ben hunyt el Budapesten. Születése után pontosan egy évszázaddal később sírjánál, a Farkasréti temetőben tartott méltó megemlékezést a Miniszterelnökség részét képző Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB), valamint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB).
A rendezvényen megjelenteket Radnainé dr. Fogarasi Katalin, az NEKB főtitkára köszöntötte, kik között ott volt Dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára; Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke; Kovács Tamás világbajnok vívó, Kovács Pál fia, és számos olimpiai bajnok. Külön öröm volt a szervezők számára, hogy a Kovács Pál nevét viselő gimnázium vezetői és tanulói – Szabó Judit és Györgyi Levente, a vívó sportág fiatal reménységei – is részt vettek az emlékünnepségen.
Dr. Szakály Sándor történész, az NEKB tagjának köszöntőbeszédéből megtudhattuk, hogy Kovács Pál 1929-től a BBTE (Budapesti Budai Torna Egylet), 1931-től a Ludovika Akadémia SE, 1935-től a HTVK (Honvéd Tiszti Vívó Klub), 1945-től a Ganz Vasas, majd 1954-től a Budapesti Vasas vívója volt. 1933-tól kezdődően huszonhét éven keresztül szerepelt a magyar válogatottban. Kard- és párbajtőrvívásban is versenyzett, de kardvívásban vált világhírűvé. 1935-ben honvéd hadnaggyá avatták. A második világháború végén két évet hadifogságban töltött, majd hazatérése után leszerelt és a Ganz-Mávag tervezőmérnöke lett. Röviddel halála előtt nyugalmazott dandártábornoki kinevezést kapott.
A MOB képviseletében Dr. Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes vívó, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke emlékezett meg Kovács Pálról. Beszédében személyes anekdotái segítségével jellemezte a hatszoros magyar olimpiai bajnokot, akiről megtudhattuk, hogy rendkívül szerény és tisztességes jellem volt. Kovács Pál 1936-tól kezdődően öt nyári olimpián vett részt és összesen hat arany és egy bronzérmet nyert. Ezzel máig ő az olimpiák történetének egyik legeredményesebb kardvívója. Pályafutása alatt az Európa-bajnokságokon, illetve az 1937-től kiírt világbajnokságokon összesen tizenkét érmet – köztük kilenc világbajnoki aranyérmet – nyert. Tizenhatszoros magyar bajnok volt. Visszavonulása után a Magyar Vívószövetség alelnöke, 1963-tól 1968-ig elnöke lett, majd 1968-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.
A rendezvényen a sportélet társadalmi csoportjának jeles tagjai újfent bizonyították példamutató közösségvállalásukat. A Honvédelmi Minisztérium és az NEKB mellett a sportolólegenda sírján koszorút helyezett el a Magyar Olimpiai Bizottság és az Akadémia, a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja, a MOB Emlék- és Hagyományőrző Bizottsága, valamint a Magyar Vívószövetség képviselői is. Zárszóként Kovács Pál egykori csapattársa, Dr. Hámori Jenő olimpiai bajnok osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Megható pillanata volt az esemény zárása is, amikor a megemlékezés végén a résztvevők együttesen átvonultak fejet hajtani Kovács Pál egykori csapattársa, az alig 200 méterre nyugvó Berczelly Tibor olimpiai bajnok sírjához, aki szintén 100 éve született. Az ilyen rendezvényeket látva, a társadalom minden rétegének és egészének kívánjuk a hasonló összetartását. Két héttel a XXX. nyári olimpiai játékok előtt pedig sportolóinknak hasonló sikereket kívánunk, mint amilyeneket egykor Kovács Pál és sporttársai kivívtak maguknak.
(Miniszterelnökség)
