Elégedett fogyasztók nélkül nincsen jól működő gazdaság – vallja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója. Pintér István szerint ma már használhatatlanok a fogyasztóvédelemben 10-20 éve alkalmazott technikák: konstruktivitásra, interaktivitásra, de mindenek előtt prevencióra kell törekedni. A mintegy 20 éve működő szervezet immár megtalálható a Facebookon is, de nem ez az egyetlen változás: nem „kommandózni” akarnak, hanem partnerek lenni.

Milyen konkrét feladatai vannak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak?

- Legfontosabb feladatunk természetesen a fogyasztóvédelmi törvény által deklarált alapvető jogok érvényesítése. Ezen belül a legkiemeltebb feladatunk a fogyasztók egészségének, biztonságának a szavatolása. Végzünk laborvizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéseket, ilyenkor különböző termékeket vizsgálunk be, kiszűrjük a nem biztonságosakat. Az a cél, hogy egyetlen – bármilyen szempontból - veszélyes termék se kerülhessen a háztartásokba. Az egészségügyi dimenzión túl hasonlóan fontos az állampolgárok vagyoni védelmének biztosítása is, ezért a kereskedelmi szolgáltatások területén is átfogó ellenőrzéseket végzünk. A fogyasztók széles rétegét érintő területeken - például áruházláncokban akciós időszakokban - gyakran fordulnak elő szabálytalanságok. Ezek feltárására és megszüntetésére a próbavásárlások jelentik a megfelelő megoldást: éves szinten több ezret végzünk ezekből, igen jó eredménnyel.

E feladatokhoz milyen hatáskörrel rendelkezik a szervezet?
- Hagyományosan a hírközlés, a távközlés, különböző szolgáltatási és kereskedelmi területeken végzünk ellenőrzéseket, de nagy örömünkre szolgál, hogy végre hatáskört kaptunk az elektronikus hírközlés területén is. Fontos, hogy a problémás területeken a társhatóságok együtt tudjanak fellépni a fogyasztók széles rétegét illető kérdésekben ugyanúgy, mint a kiszolgáltatott korosztályok – 18 év alattiak és nyugdíjasok – esetében. Elsődleges eszközünk az ellenőrzés, az ehhez kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok széles köre, jogszabálysértés esetén pedig a jogsértő vállalkozás kötelezése a jogsértés megszüntetésére, illetőleg a szankcionálás. A bírságpolitika kapcsán az elsődleges rendezőelv a fokozatosság, az arányosság és a méltányosság hármas elvének figyelembe vétele. Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a hatóságnak a kizárólagos célja annak biztosítása, hogy az ellenőrzött területeken általánossá váljon a jogkövető magatartás, az ennek érdekében használt eszközök közül pedig – főleg a kis- és középvállalkozások vonatkozásában – nem elsődleges az anyagi jellegű szankció alkalmazása.

A többféle ellenőrzési mód közül melyik a legeredményesebb, a leghatékonyabb?
- A kereskedelem és szolgáltatások területén mindenképp a próbavásárlások fedik fel legjobban a hiányosságokat, csak ezzel az eszközzel tudjuk visszaigazolni a beérkezett panaszokat, jogsérelmet. A másik a mintavétellel történő ellenőrzés, amikor laborvizsgálattal győződünk meg egy adott termék megfelelőségéről vagy épp annak az ellenkezőjéről.

Mennyi próbavásárlás történik egy év alatt?
- Nagyságrendileg több ezer alkalomról beszélhetünk. A kiemelt időszakokban, a nagy ünnepek környékén és a nyári idegenforgalmi időszakban minden esetben fokozzuk e vizsgálatok számát. A már említett kiszolgáltatott korosztályok esetében egész évben kiemelt a figyelem: a fiatalkorúak szempontjából ez az alkohol illetve a dohánytermékekhez való hozzájutás, az időseknél pedig elsősorban az utazással egybekötött termékértékesítés számít sarkalatos pontnak.

Mi alapján ellenőriznek le valakit vagy valamit? Állampolgári bejelentésekre hagyatkoznak vagy szúrópróba-szerűen vonulnak?
- A 2011-es országos vizsgálati program összeállításánál már egy új szisztémát követtünk, hiszen a fogyasztói panaszokat összesítettük majd osztályoztuk megyei szinteken, ennek alapján határoztuk meg a vizsgálati programot, amelyet aztán a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyott. A 2012-es tervben ennél is tovább lépünk majd, akkorra ugyanis rendelkezésünkre állnak majd a Fogyasztóvédelmi Konzultáció adatai is, ezekből még több információhoz jutunk. Ez utóbbi program azért bír óriási jelentőséggel, mert benne nem csupán a fogyasztói oldal észrevételeit ismerjük meg, hanem a vállalkozói oldalét is. 
Nem mellékes azt gondolom az a tény sem, hogy immár jelen vagyunk a Facebook közösségi portálon, éjjel-nappal elérhető ügyfélszolgálatot tartunk fenn - 06-30-9-NFH-SOS (06-30-9-634767) -, valamint interaktív fórum-oldalt is működtetünk. Mindezen fórumok, kiegészülve a Hatóság saját kiadású, angol nyelvű mellékletet is tartalmazó nyomtatott lapjával, jól szolgálják a hatékony kapcsolattartást az állampolgárokkal.

Korábban nagyon elterjedt volt, hogy a különböző fogyasztóvédelmi akciókat harci kifejezésekkel nevezték el (pl. Csillagszóró Hadművelet), aminek pedig nem volt feltétlenül „szerencsés” üzenete.
- A célunk elsődlegesen az, hogy a korábbi szemlélettel ellentétben, mely pontosan a megfélemlítésre, a sakkban tartásra fókuszált, ne támadjunk, hanem partnerek legyünk. Nem annak kell lennie ugyanis a végső célnak, hogy minél nagyobb bírságokat, büntetéseket szabjunk ki, hanem annak, hogy elérjük a jogkövető magatartásra való természetes törekvést.. Ezt kellene gyakorlattá tenni. Az évek óta jellemző problémakövetést fel kell váltania a preventív megközelítésnek: nem futhatunk állandóan a problémák után, elé kell mennünk.
A hatóság az elmúlt egy év során pozitív ösztönző eszközt is bevezetett: amennyiben egy a felügyelőség az ellenőrzés során semmilyen jogszabálysértést nem állapít meg, arról igazolást állít ki, a vállalkozás neve pedig felkerül az ún. pozitív listára, ennek tényét pedig a cég helyben is kommunikálhatja. Jelenleg több mint 500 vállalkozás szerepel a pozitív listán, és egyre több az olyan cég, aki látva a pozitív megkülönböztetés előnyeit, önmaga „ellen” kér hatósági ellenőrzést, bizonyítandó, hogy mindenben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

Melyek azok a konkrét területek, amelyekkel kapcsolatban fogyasztói oldalról a legtöbb panasz érkezik?
- Az elektronikus kereskedelem területén és a szolgáltatások területén a számlázásokkal kapcsolatban érkezik messze a legtöbb panasz, de jelentős az utazással egybekötött értékesítésekkel kapcsolatban is. Ezeket meg kell oldani, nem véletlenül kötöttünk együttműködési megállapodást az összes környező országgal. A problémák, ha nem is ugyanazok, nagyon hasonlóak, sok tapasztalatot lehet cserélni ezen ügyekben. Példaként hadd említsem csak az Ausztriában már remekül működő utazással egybekötött értékesítéssel kapcsolatos szabályozást: ott egy cégnek előzetes bejelentési kötelezettsége van, és azt is megszabják, milyen jövedelem- illetve korhatár szükséges ahhoz, hogy valaki egy ilyen „akcióban” részt vehessen. Ezzel kiküszöbölik azt, hogy mondjuk egy 80 éves nénit megvezessenek, visszaélve a kiszolgáltatottságával.

Milyen a kapcsolat a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel, illetve milyen más kormányzati szervekkel?
- Az elmúlt év során valamennyi olyan állami, szakmai és civil szervezettel együttműködési megállapodást kötöttünk, amelyekkel a folyamatos konzultáció, a tapasztalatok megosztása, adott esetben közös ellenőrzések lebonyolítása fontos lehet az eredményes és hatékony feladatteljesítés szempontjából. Míg az állami szervekkel elsősorban a hatáskörök megosztásával összefüggő részletek pontosítása, valamint az ellenőrzések összehangolása az elsődleges cél, addig a szakmai és civil érdekképviseletek esetében a folyamatos konzultáció lehetőségének a biztosítása a legfontosabb feladat. Az együttműködéseket a hatóság úgy alakította ki, hogy ne csupán deklarációról lehessen beszélni, hanem valódi és érdemi párbeszédről, közös munkáról lehessen szó.

Az Ön által többször említett prevenciónak milyen eszközei lehetnek?
- Be kell látnunk – ismétlem -, hogy nem a büntetés az elsődleges feladtunk, hanem a szemléletformálás, azon keresztül a megelőzés. A leghatékonyabb fogyasztóvédelem ugyanis a fogyasztói önvédelem. Ehhez információkra, ismeretekre van szüksége az embereknek. Ahhoz, hogy öntudatos fogyasztói magatartásról beszélhessünk, biztosítanunk kell az ezekhez az ismeretekhez való hozzájutást. Az oktatás erre egy alkalmas terület, négy éve működik már másoddiplomás fogyasztóvédelmi képzés, de reményeink szerint ez tovább bővülhet, Kaposváron hamarosan megindulhat a pedagógus-akkreditált, diplomás fogyasztóvédő-képzés is. Az oktatásnak persze ez csak az egyik vetülete. A célunk az lenne, hogy a megfelelő pedagógusok kinevelését követően, alulról építkezve, már az általános iskolában megkezdődhessen az erről való oktatás. A gyerekek úgy kerülhessenek a középiskolába, majd a felsőoktatásba, onnan a munkaerőpiac munkavállalói vagy munkaadói oldalára, hogy elemi elképzelésük legyen a fogyasztóvédelem mivoltáról.

Fontos változás volt, hogy területi szinten a Kormányhivatalokhoz került a fogyasztóvédelem. Mennyire vált be az új modell?
- A január elseje óta működő rendszer lényege, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek a Megyei (Fővárosi) Kormányhivatalok szervezetébe integrálódtak, míg a szakmai irányítást továbbra is az NFH látja el. Az új szervezeti struktúra jelentősége elsősorban a megyei ellenőrző hatóságok közötti hatékonyabb munkamegosztásban és munkaszervezésben, valamint az irányítás költséghatékonyabb megvalósításában mutatkozik meg. Az a tény, hogy a Kormányhivatalokba integrálódott gyakorlatilag valamennyi szakigazgatási ellenőrző szerv, lehetőséget ad arra, hogy a konkrét ellenőrzések összehangoltabbak legyenek, az erőforrások a valódi problémákra koncentrálódhassanak, az infrastrukturális feltételek biztosítása során pedig megvalósuljon a takarékosabb államra vonatkozó jogos elvárás. Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a rendszer hatékonyan működik, a zökkenőmentes átállást követően az új szervezeti felállás beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Több célról is beszéltünk már, milyen megoldásra váró feladatok állnak a NFH előtt?
- A Nemzetgazdasági Minisztérium idén bocsátotta társadalmi vitára Magyarország új Fogyasztóvédelmi Stratégiájának a tervezetét, ezzel párhuzamosan – ahogyan azt már említettem - a útjára indítottunk egy fogyasztóvédelmi konzultációt, ezáltal biztosítandó, hogy az erre szakosodott civil szervezetek mellett, az emberek, mint fogyasztók is hozzászólhassanak a jövőbeni irányok meghatározásához. Az év második felében véglegesíti a szaktárca a jövőbeni prioritásokat, ebben, valamint a hatóság jövő évi ellenőrzési és vizsgálati programban már meg fog jelenni az állampolgárok véleménye is.
Az NFH előtt – az előre tervezett ellenőrzések és vizsgálatok lebonyolítása mellett – az idei évben két fő projekt elindításának a feladata áll. Az egyik az idei évben debütált pozitív lista kedvező tapasztalatainak okán egy Fogyasztóbarát Embléma bevezetésének előkészítése és útnak indítása. A pozitív megkülönböztetést azok nyerhetik majd el, akik a jogkövető magatartás természetes igényén túl többletet nyújtanak a fogyasztóknak, legyen szó árukínálatról, kereskedelmi kultúráról vagy ügyfélszolgálatról. A másik terv egy Nemzeti Termékkosár összeállítása, amely tartalmazni fogja mindazokat az áruféleségeket, amelyeket a hatóság – részletesen kimunkált kritériumrendszer alapján – jó szívvel ajánl a fogyasztóknak, elősegítendő a kínálatban való eligazodást, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat is. Fontosnak látom, hogy ne csupán közvetve, az ellenőrzések eszközével segítsük az embereket, hanem olyan eszközökkel is, amelyek biztosítják a megfelelő tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz való jogot, növelik a fogyasztói tudatosságot és hozzájárulnak a mindennapi élet legkülönbözőbb területein fellépő problémák megelőzéséhez és megoldásához.

(kormany.hu)