A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) 2007. január 1-jén jött létre, 11 jogelőd szervezet összevonásával. A hivatal a vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozik és az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik. Az MgSzH feladatköre rendkívül szerteágazó, irányítja többek között a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, az állategészségüggyel, a talajvédelemmel, illetve az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos feladatokat, de szervezi, összehangolja és ellenőrzi a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek szakmai tevékenységét is. A hivatal munkáját Dr. Oravecz Márton elnök mutatja be. Interjú.

Mivel foglalkozik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal?

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal feladata az agrár-operatív végrehajtás, vagyis az összes agrárkérdéssel foglalkozó jogszabály hatósági végrehajtása, emellett az ágazat szakmai felügyelete is hozzánk tartozik. A funkcionális háttérmunka egy része – a területi mezőgazdasági igazgatási szervek integrálódásával – a megyei kormányhivatalokhoz került, maga az MgSzH pedig központi hivatalként ezek szakmai felügyeletét látja el. Az átalakulással egyidejűleg bővült is a feladatkörünk, mivel a regionális laboratóriumi hálózat a mi kezelésünkbe került. Az MgSzH feladata a laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, az eredmények és az esetleges kockázatok elemzése, mintavételi tervek kidolgozása. Mindemellett szakmai továbbképzéseket szervezünk, részt veszünk az informatikai szakrendszerek fejlesztésében és üzemeltetésében. Fontos feladatunk továbbá az ügyfélszolgálat üzemeltetése, az állampolgároktól, fogyasztóktól érkező bejelentések kivizsgálása.

A feladatok ellátása során mely szervezetekkel működnek együtt?

A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki, de a szakmai felügyeletet az agrárigazgatásért felelős államtitkár látja el. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a területi igazgatási szervekkel is, az MgSzH koordinálja a megyék közötti szakmai munkát. A megyei szinten elsőfokú ügyekben másodfokú hatóságként járunk el, bizonyos feladatkörökben pedig elsőfokú hatóságként működünk. Uniós szinten pedig különböző ellenőrzések megszervezése és az ebben való részvétel is hatóságunk feladata.

Január elsejével a megyei kormányhivatalokhoz kerültek a területi mezőgazdasági igazgatási szervek. Hogyan értékeli az új rendszert?

Az MgSzH speciális helyzetben volt, hiszen 2007-ben nem regionális, hanem megyei szintű összevonások történtek, így némi hendikepje volt a hivatalnak. Mint minden változás, ez is kihívásokat jelentett, de ezek leküzdhetőek és ennek érdekében folyamatosan egyeztetünk a megyei szakemberekkel. Fontos, hogy mind az általános igazgatás, mind az olyan egyedi esetek kezelése során, mint például a német E. coli járvány volt, kiszámítható protokollokat dolgozzunk ki.

Ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés a Nemzeti Vidékstratégiát. Hogyan érinti ez a hivatalt, jelent-e új feladatokat?

A hivatalnak munkája során alkalmazkodnia kell a mindenkori jogszabályi környezethez. A velünk szemben támasztott igényekre felkészülünk és meg fogjuk valósítani azokat. Például a helyi értékesítési lehetőségek bővítéséhez szükséges hatósági feladatokat végrehajtjuk, felkészítjük a megyei szakembereket, a jogszabályba foglalt elgondolásokat a hatósági munka szerves részévé tesszük. Az ágazaton belül ugyanis az MgSzH alapvetően egy köztes helyet foglal el a fogyasztók, a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és a kormány között. Ezért úgy gondolom, munkánk során a kormányzati stratégiának megfelelő arany középúton kell, hogy haladjunk.

Az MgSzH közvetítő szerepe mellett fontos feladat a fogyasztók védelme is. Hogyan fér össze a két szerepkör egymással?

A hivatal munkája során néha a termelővel szemben kell védeni a fogyasztót, néha a termelőt a kereskedőtől, és néha, a nem megalapozott bejelentések esetén az egész ágazatot a hitelrontástól. Éppen ezért rugalmas, rendteremtő és rendfenntartó hatósági feladat a miénk. A fogyasztók és az ágazat érdeke is egyben, hogy biztosítsuk, hogy a termelőtől a kereskedőn át az üzletig, minden ponton ellenőrizhető legyen egy adott termék. Az élelmiszerlánc-biztonság fenntartása és ”központosítása” azt a célt szolgálta, hogy az ellenőrzés minden eleme egy hivatalon belül történjen. Mindennek köszönhetően a magyarországi termékekkel kapcsolatban a lehető legtöbb információval rendelkezünk. Természetesen el kell fogadnunk, hogy egy nyitott uniós piachoz csatlakoztunk, így a tagországokból érkező termékek esetében egy megelőlegezett és általános bizalom szükséges a többi ország hasonló hatósága felé.

Az uniós szintű szabályozás hazai térnyerésével hogyan változik a hatóság feladata?

Azt mondhatjuk, a rendszer a „mindig mindent ellenőrzünk”-felfogás felől mozdul el afelé, hogy inkább kockázati elemzésekkel megalapozott célzott, szúrópróbaszerű vizsgálatokat tartsunk. Igyekszünk ily módon elősegíteni és ösztönözni a jogkövető magatartást. Emellett számítunk arra, hogy a fogyasztói önszerveződések, civil szervezetek és a szakmai kamarák elvárásokat fogalmaznak meg a termékekkel szemben, és felhívják a hatóság figyelmét az esetleges visszásságokra, így elérhető, hogy költséghatékony módon egyre kevesebb eszközt kell alkalmazni egyre fokozottabb hatékonysággal.

Társadalmi vita folyik arról, hogy mi minősül magyar terméknek és hogyan lehet ezt ellenőrizni. Ebben a tekintetben van-e a hivatalnak feladata?

A hivatal feladata általánosságban, hogy az élelmiszerek valóságnak megfelelő megjelölését ellenőrizze és szankcionálja a hibákat. Úgy vélem, hogy a hazai termékek és a nemzeti jelképek használatára jogszabályt kell alkotni, így egyértelműsítve azokat, hiszen rengeteg összetett alapanyagú termék esetén is biztonsággal kell tudni eldönteni, hogy mi minősül magyar terméknek. A jogalkotó által definiált szabályozást pedig be fogjuk tartatni, hiszen mi vagyunk a legközelebb ehhez a feladathoz.

Magyarország deklarált célja, hogy GMO mentesek maradjanak a termőföldjei. Miért fontos ez?

A kormányzat úgy döntött, hogy a magyar termőterület védelme érdekében csak génmódosítástól mentes növények termeszthetők Magyarországon. Ez azért is nagyon fontos, mivel ezt eddig is fenntartotta az ország. Mindez mezőgazdasági előnyt jelent számunkra, és a legnagyobb veszélyt valójában ennek elvesztése jelenti. A helyzet a parlagfű kérdéshez hasonló, hogyha az első tövet sikeresen kitépték volna, akkor most nem beszélnénk parlagfű helyzetről. A GMO mentességet is csak egyszer lehet elveszteni, visszaszerezni azonban gyakorlatilag lehetetlen. Éppen ezért minden lehetséges eszközt igénybe fogunk venni, hogy utódaink számára megőrizzük a magas minőségű, génmódosítástól mentes mezőgazdasági termelés lehetőségét.

(kormany.hu)