Horváth Péter a Kormányportálnak adott interjújában hangsúlyozza a lakossági fogyasztók védelmének fontosságát, továbbá az energetika stratégiai jelentőségét. A Hivatal jelenlegi legfontosabb feladata a távhőár-szabályozás kialakítása, a jövőre nézve pedig az erőteljesebb szabályozási tevékenység folytatása szerepel a célok között.

Mivel foglalkozik pontosan a Magyar Energia Hivatal?

A Magyar Energia Hivatal (MEH) a villamos energia, földgáz és távhő iparág szabályozó hatósága. A Hivatal eddigi legfontosabb feladata az engedélyesek felügyeletéhez kapcsolódott, mely elsősorban az engedélyek kiadását jelentette, az elmúlt időszakban azonban egyre inkább előtérbe kerültek a piacfelügyeleti, piacszabályozási és árszabályozási kérdések. A Hivatal emellett kiemelt feladatot lát el a fogyasztóvédelem területén is, hiszen nap mint nap azon dolgozik, hogy biztosítsa a fogyasztók magas színvonalú és biztonságos energiaellátását, mindezt a lehető legalacsonyabb költségek mellett.

Milyen hatáskörei, eszközei vannak a Hivatalnak a piacszabályozásra?

A Hivatal számos eszközzel tud beavatkozni a piaci mechanizmusokba, illetve szabályozni a piac működését. Ezek közül kiemelném a piaci szereplők engedélyezését, a különböző szabályzatok és fejlesztési tervek jóváhagyását, a minimális minőségi követelmények meghatározását, valamint az egyes szolgáltatásokra vonatkozó díjmegállapítást. Természetesen szükség esetén a Hivatal élhet az ellenőrzés, kivizsgálás, valamint a felhasználók védelmében történő bírságolás eszközével is.

A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát. Hogyan érinti ez a Hivatalt?

A Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott növekvő állami szerepvállalással összefüggően a szabályozó hatóságnak is egyre nagyobb szerep jut. Hivatalunk ennek megfelelően szélesebb felhatalmazást fog kapni az energetikai szabályozás területén. Képessé kell válnunk az Energiastratégia megvalósítását igénylő tervezési feladatok ellátására, valamint fel kell számolnunk a minimális költségelvű energetika megvalósulását gátló tényezőket, mindezt a környezeti szempontok fokozott figyelembevételével. Az Energiastratégia megvalósulásának folyamatos ellenőrzése érdekében az eddiginél gyorsabb, pontosabb és mindenki számára hozzáférhető statisztikai és informatikai adatrendszer kiépítése szükséges. Ezen egységes nemzeti energiastatisztika gondozása a továbbiakban a Hivatal feladata lesz.

A MOL részvénycsomagjának nemzeti tulajdonba vétele, az MVM megerősítése mennyire növeli az állam mozgásterét az energiapiacon?

Az energetika stratégiai jelentőségű iparág, melynek fejlődése döntő hatással bír a hazai ipar versenyképességére, illetve a lakossági fogyasztók terheire. Éppen ezért indokolt, hogy az állam ne csak a szabályozás és felügyelet által legyen jelen az iparágban, hanem vállalatai révén az energiaellátásból is kivegye részét. Az állam mozgástere így jelentősen nőhet, ami biztosítja az olyan hosszú távú, stratégiai jelentőségű befektetések megvalósulását, mint az atomerőmű-bővítés vagy a szomszédos országokkal való összekötő gázvezetékek megépítése. Mindez nemcsak a hazai energia-ellátásbiztonságot, de a magyar gazdaság versenyképességét is növeli.

A Kormány a Széll Kálmán Tervben vállalta a rezsiköltségek befagyasztását. A Hivatal a távhő-, gáz-, és villamosenergia árak területén is érdekelt. Hogy áll a folyamat, milyen új feladatokat ró az árbefagyasztás a Hivatalra?

A Hivatal már eddig is kiemelt feladatának tekintette, hogy a lakosságot csak a piaci folyamatok által indokolt költségek terheljék, ami egyébként a Kormány szándéka is. Az árelőkészítés és az ármegállapítás folyamata során szigorúan vizsgáljuk a felmerült költségek indokoltságát annak érdekében, hogy kizárólag az energiaellátáshoz kapcsolódó költségek terheljék a fogyasztókat. Ez a törekvés mindhárom érintett szektor esetében fennáll.

Terveznek-e kampányt a lakossági fogyasztóvédelem területén? Milyen az együttműködés a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal?

Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a fogyasztók megfelelő színvonalon történő tájékoztatását, így minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely ezt a célt szolgálja. Kifejezett kampány indítását nem tervezzük, azonban a fogyasztókat érintő változásokról honlapunkon folyamatos tájékoztatást adunk az érdeklődőknek, valamint közreműködünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiadványainak elkészítésében. Az energetikai kérdésekkel kapcsolatban felmerülő fogyasztói panaszok kezelésében a hatáskörök korábban megosztásra kerültek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Hivatal között. A két intézmény 2008 áprilisában kötött együttműködési megállapodást, melynek megújításáról jelenleg is folynak az egyeztetések.

Korábbi nyilatkozatában egy új energetikai csúcshatóság felállításáról beszélt. Mi az átalakítás célja, miért lesz jobb, mint a jelenlegi rendszer? Hogy áll az új struktúra előkészítése, mikortól indulhat az új hatóság?

A cél kizárólag a hatékonyság, a szakmaiság és a költséghatékonyság növelése lehet. Az elmúlt több mint egy évben áttekintettük az állami szabályozást, és arra az eredményre jutottunk, hogy a mai rendszernél az állam képes lenne hatékonyabb felügyeletet gyakorolni az energiaszektorban. Az új alkotmány megteremtette annak lehetőségét, hogy egy nagyobb hatás- és tevékenységi kört integráló hatóság jöjjön létre, a sarkalatos törvények szeptemberi tárgyalásakor várhatóan ez is napirendre kerül. Az új szervezet több hatóság „házasságát” jelentheti majd, legfőbb célja pedig az állam szabályozó szerepének (költség)hatékonyabb és koncentráltabb érvényesülése. A csúcshatóság megalakulása az engedélyeseknek is kedvez, hiszen így több hatóság helyett csak egy szervhez kell fordulniuk, illetve a beruházások engedélyezési folyamata is jelentősen egyszerűsödhet. Ha szeptemberben megszületik a döntés, akkor a létrejövő egységes hatóság jövő év január elsejétől kezdheti meg a munkát.

Az új csúcshatóság felállításán kívül milyen főbb jövőbeli tervei, céljai vannak a Hivatalnak?

Jelenleg a legfontosabb feladatunk a távhőár-szabályozás kialakítása. Ezen is, mint a legtöbb szabályozási feladaton a kollégáim együtt dolgoznak a fejlesztési tárca munkatársaival, illetve e probléma megoldása kapcsán bevontunk egy külső szakértőt is. A cél az, hogy a szabályozás minél precízebb, átláthatóbb, valamint a fogyasztóknak és a szolgáltatóknak is elfogadható legyen. Ezzel párhuzamosan kiemelt feladatként jelentkezik a kötelező átvételi rendszer újragondolása, a gázár-szabályozás piaci folyamatokhoz történő igazítása, az okos mérés mintaprojektek elindítása, és ide sorolnám a nemzeti energiastatisztikai rendszer kialakítását is. Hosszú távú célunk, hogy biztosítsuk az energiaszektor stabil és átlátható működését, törekedve a cégek és a fogyasztók érdekeinek kölcsönös, egymást méltányoló érvényesítésére. A jövőben erőteljesebb szabályozási tevékenységet kívánunk folytatni annak érdekében, hogy a jó minőségű és biztonságos energiaellátás a fogyasztók számára megfizethető legyen.

(kormany.hu)