Magyarországon 2011. január 1-jétől életbe lépett az új egyszerű, arányos, családi adórendszer, amely két alapvető értéket ismer el: a munkát és a munka melletti gyermeknevelést. Az adórendszer átalakításának köszönhetően évi 150 milliárd forinttal több marad a családoknál. Az új adórendszer egyszerű, hiszen az SZJA (személyi jövedelemadó) ezentúl mindenki számára egységesen 16 százalék, és egyszerűbb azért is, mert az adóbevallás lényegesen leegyszerűsödik. Az új adórendszer arányos, hiszen mindenkit jövedelmével arányos adóteher illet, azaz aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit adózik. Az új adórendszer családi, mert soha nem látott adókedvezményt biztosít a munka mellett gyermeket nevelőknek.

„Ma hiányzik 1 millió munkahely és 1 millió gyerek. Ezért a következő év legfontosabb feladata: új, átfogó, arányos, családi alapú adórendszer bevezetése. Ez az alapja a foglakoztatási és demográfiai fordulatnak”- fogalmazott Orbán Viktor kormányfő a második gazdasági akcióterv bejelentésekor az új adórendszerrel kapcsolatban.

2010. január 1-jén ennek megfelelően életbe is lépett az új adórendszer, amely az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkentésével jelentős előnyt biztosít a munkát vállaló, egy vagy több gyermeket nevelő szülők, családok számára. A családi kedvezmény adóalap-kedvezményként, már egy gyermektől, és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető.

2011. januárban már közel 700 ezren vették igénybe a családi kedvezményt, és az állam mintegy 12 milliárd forintot hagyott a családoknál. Ez azt jelenti, hogy az érintett közel 3,7 millió munkavállaló közül, minden ötödik ember már az első havi fizetésénél érvényesítette a családi kedvezményt. A kedvezményt igénybevevő gyermekes munkavállalóknak összességében 74 milliárd forint jövedelem után nem kellett adózniuk. A gyermeket nevelők jövedelméből családonként több mint 100 ezer forint kereset maradt érintetlen, azaz a családi kedvezmény hatására átlagosan mintegy 16 ezer forinttal nőtt a családok jövedelme. Az eddigi tapasztalatok alapján várható, hogy év közben az igénybevevők száma még emelkedni fog. Az előzetes számítások szerint év végéig akár 900 ezer munkát vállaló, gyermeket nevelő család élvezheti az új adózás előnyeit.

Cél: a versenyképesség és gyermekvállalás ösztönzése

A kormány célja, hogy az új egykulcsos adórendszerrel Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen és a kormány célja az is, hogy a családi adózás révén a munka melletti gyermeknevelést érezhetően támogassa. Mindaddig ugyanis, amíg a gyermekvállalás szegénységi kockázatot jelent hazánkban, gyermeket vállalni nem vonzó, sőt sokak számára visszatartó erő. Ennek egyenes következménye a népesség elöregedése, amely egyre súlyosabb gazdasági következményekhez és a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságához vezet.
A családi adórendszer tehát nagyon fontos pillére a kormányzati politikának, annak is egyik legfőbb céljának, hogy a magyar gazdaság talpra álljon, és az ország visszaszerezze gazdasági önrendelkezési jogát, amelyet a 2002 és 2010 közötti kormányok által felvett hitelek miatt elveszített.
Az ország alapvető érdeke tehát, hogy a hazai gazdaság, a hazai munkavállalók megerősödjenek, és emellett megtörténjen az a demográfiai fordulat, amelynek hiányában mind a magyar gazdaság, mind a nyugdíjrendszer súlyos problémák elé néz. Az országnak jóval több dolgozó, aktív emberre van, azaz több gyermekre van szüksége.

Az új személyi jövedelemadó rendszerének az alapja egy szemléleti váltás, miszerint az állam a gyermek, illetve az eltartott neveléséhez, gondozásához szükséges jövedelmet a családnál visszahagyja, nem adóztatja, kinyilvánítva, hogy e jövedelemhez az adóztató államnak nem lehet köze, abból jövedelemadó címén levonást nem érvényesít. Az intézkedés célja a családok további tehermentesítése, ezért az új adórendszer - a gyermekvállalás ösztönzése érdekében - jövedelemkorláttól mentesen, már az első gyermek vállalását is támogatja.
A kedvezményezett eltartottanként járó családi kedvezmény egy és két eltartott esetén havi 62 500 forint/kedvezményezett eltartott, míg 3 eltartottól havi 206 250 forint/kedvezményezett eltartott levonására jogosít a magánszemély összevonandó (önálló tevékenységéből származó-, bér-, illetve egyéb) jövedelméből. A kormány ezzel az intézkedésével jelentős előnyt biztosít a munkát vállaló, egy vagy több gyermeket nevelő családok számára, mivel a családi kedvezmény igénybevétele havonta és gyermekenként 10 000 forint, a legalább három gyermeket nevelő szülőknél pedig gyermekenként 33 000 forint adócsökkentést jelent. A családi kedvezmény gyermekenként egyszer vehető igénybe, azonban annak összege megosztható a közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal.

Mennyi az adókedvezmény mértéke?

A kormány családi kedvezményt biztosít az adózásban: egy és két gyermek esetében havi 62 500 forint, 3 gyermek esetében gyermekenként havi 206 250 forint adóalap-csökkentésre van lehetőség. A 2011. január 1-jétől alkalmazandó adórendszer értelmében egy gyermek után havi tízezer forint adóenyhítés jár, két gyermek után havonta tíz-tíz, összesen húszezer forint kedvezmény érvényesíthető, míg a három- vagy többgyermekeseknek gyerekenként havi 33 ezer forinttal kevesebb személyi jövedelemadót kell befizetniük.
A gyermekeket együtt nevelő házastársak/élettársak meg is oszthatják egymás között az enyhítést. Ez annyit tesz, hogy ha a kedvezmény összege nagyobb, mint az egyik szülő adója, akkor az enyhítés megmaradó része a másik legálisan dolgozó/adózó szülő jövedelemadóját is mérsékelheti.

Főiskolás, egyetemista „gyermek” utáni is jár családi adókedvezmény?

A felsőoktatási hallgatók után önmagában családi kedvezmény nem érvényesíthető, azonban komoly szerepet játszhat abból a szempontból, hogy az adott család 3 gyermekesnek számít-e vagy sem.

Meg lehet osztani a családi adókedvezményt?

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető.
A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Élettársi kapcsolatban érvényesíthető a családi adókedvezmény?

A kormány még februárban benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi: az élettársak pontosan ugyanolyan feltételek mentén vehessék igénybe a családi kedvezményt, mint a házastársak. Az új rendelkezések – a tervek szerint – január első napjára visszamenőleg lépnek életbe.
Az új adórendszer életbe lépése óta szakmai vita dúl arról, miképpen ítélendő meg, ha két egyedülálló szülő költözik össze. Például egyikük egy, míg másikuk két gyermeket nevel és hoz az új kapcsolatba. Kérdésként vetődött fel, hogy az egyedülálló szülők és más házasságból származó gyermekeik – adójogi szempontból – három vagy többgyermekes családnak számítanak-e, így az élettársként élő felnőttek jogosultak-e a másik gyermeke után is a nagyobb összegű kedvezményre. A módosítás ezt a dilemmát szüntetné meg.
Ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet, a jogszabály nem tesz majd különbséget az élettársként élő és korábbi házasságaikban született gyermekeiket együtt élet- és a házastársak között. Három vagy több kiskorú gyermek után – a körülményektől függetlenül – mindig havi 33 ezer forint adókedvezmény járna gyerekenként. Az élettársak a megosztási szabályt is teljes egészében kihasználhatnák.
Lényeges kérdés, hogy az érintettek miképpen érvényesíthetik a kedvezményt. Ha a jogszabály-módosítás folyamata a tervek szerint zajlik le, az érintettek már áprilisban nyilatkozatot tehetnek arról, hogy a saját és az élettársuk gyermekeinek számát összeadva hány gyermeket nevelnek, vagyis hány gyermek után igényelnek adókedvezményt.
Nyilatkozhatnak emellett az esetleges megosztásról is. Felvetődik a kérdés: miképpen tehetnek szert az érintettek arra az összegre, amely a módosítás életbelépése – január – és az igénylés – feltételezhetően április – között járna nekik családi adókedvezmény címén. Az állampolgárok az év végén, az adóbevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó summát.
Az összegek évközi elszámolására minden bizonnyal nem lesz majd lehetőség. Ez ugyanis a munkáltatóknak bérszámfejtői teendőket és ezzel érezhető összegű kiadásokat és adminisztrációt okozna.
Nehéz megbecsülni, hogy mekkorára tehető azoknak a gyermeket nevelő polgároknak a száma, akiknek anyagi helyzetén javít a hamarosan benyújtandó módosító indítvány. Megközelítő becslések szerint akár több tízezer embert is érinthet az intézkedés, ami így néhány milliárd forintos költségvetési kiadást jelenthet.

Hány gyermeket, családot érint az adócsökkentés?

A családi adórendszernek köszönhetően 150 ezermilliárd forinttal több marad a gyermeket nevelőknél. A családi pótlékban részesülő személyek (akik után családi adókedvezmény igényelhető) száma: 2 millió 20 ezer fő. Közülük egyszülős családban él 490 ezer gyermek. A családi adókedvezményt az 1 millió 220 ezer családból kb. 900 ezer család tudja igénybe venni (ennyi családnak van ugyanis jelenleg jövedelme, amely után érvényesítheti a családi adókedvezményt). A magyar családok közül egygyermekes 615 ezer család, kétgyermekes 428 ezer család, három vagy több gyermek után 177 ezer család.

Ki jogosult családi kedvezményre?

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
  • vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, illetve a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy).

Nincs gyermekem, engem hogyan érint a családi adózás?

Mint tájékoztatónk elején hangsúlyoztunk az új adórendszer három erőssége, hogy egyszerű, arányos és családi. Az a munkavállaló, aki koránál vagy egyéb oknál fogva nem nevel gyermeket, tehát az új adórendszer „családi” jellegét nem tudja érvényesíteni, az új adórendszer másik két előnyével: az egyszerűséggel és arányossággal számolhat.
Amennyiben az Ön munkabére abba a sávba esik, amely eddig a magasabb 32 százalékos adókulccsal volt terhelve, úgy ebben az esetben a 16 százalékos egykulcsos adózással jelenetős adócsökkentést, következésképpen nettó bére növekedését tapasztalhatja.
Amennyiben Önnek nincs gyermeke és munkabére alacsony, az egykulcsos adórendszer az Ön számára a nettó bére szempontjából nem jelent változást. Amennyiben mégis azt tapasztalná, hogy a nettó bére némileg csökken, annak nem az új adórendszer bevezetése, hanem az az oka, hogy az Ön munkáltatója nem érvényesítette az Ön munkabérén az inflációt követő béremelést, így az adójóváírás kivezetésével járó bércsökkenést nem kompenzálja. Fontos tudni, hogy 2010 decemberében az Országos Érdekegyeztető Tanácson a munkáltatók és a munkavállalók a 2011-es évre 4-6 százalékos béremelés ajánlásban egyeztek meg, amelyet minden munkáltatónak irányadó ajánlás. Az állam, mint több tízezer ember munkáltatója bérkiegészítést biztosít a közszférában dolgozó alacsonyabb keresetű munkatársaknak (közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek) annak érdekében, hogy nettófizetésük ne csökkenhessen.

Hogyan működik a bérkompenzáció a közszférában?

Családi kedvezményt vagy - akinek ez nem jár - kompenzációs összeget kapnak a közszféra azon dolgozói, akiknek jövőre az arányos adórendszer bevezetésével csökkenne a bérük. Így senkinek sem fog csökkeni a nettó rendszeres jövedelme a közszférában.

A kormány így kívánja ellensúlyozni, hogy a közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés. A társadalmi igazságosság alapján az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársak fizetését rendszeres havi kompenzációs összeggel egészítik ki, aminek hatására senkinek sem fog csökkeni a nettó rendszeres jövedelme. A családi kedvezmény bevezetése a gyermekes munkavállalók többségének biztos nettó keresetnövekedés jelent majd. Azok a gyermekes munkavállalók pedig, akik alacsony keresetük miatt nem tudják kihasználni a kedvezmény nyújtotta előnyöket, szintén jogosulttá válnak a kompenzációra.
Az adó- és járulékváltozások következtében fellépő nettó illetménycsökkenés kompenzációjáról szóló rendeletet szerdán tárgyalta a kormány. A rendelet kizárólag az adó- és járulékszabályok változásából eredő nettó illetménycsökkenést kompenzálja, egyéb kereseti elemeket, valamint az illetmény más ok miatti csökkenését nem. "Ez nem is volt kormányzati szándék". Az ide vonatkozó 352/2010. (XII. 30.) kormányrendelet szerint a kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett (közalkalmazotti, köz- és kormánytisztviselői, fegyveres vagy igazságügyi) jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed.

Mit tehetek, ha csökkent a bérem?

2011. február 16-án a Fidesz-KDNP frakciószövetség bérmonitoring bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy a köz- és a magánszférában megvizsgálják, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács decemberi ülésén született bérmegállapodások. Az OÉT-en a felek megállapodtak abban, hogy a minimálbér 6,1 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 5 százalékkal fog idén emelkedni. Ajánlásként 4-6 százalékos bruttó béremelést is megfogalmaztak azzal, hogy ez elsősorban az alacsony és középkeresetűek béremelésével jöjjön létre. Napvilágot láttak azonban olyan esetek is, hogy a béremelések nem, vagy csak részben történtek meg, így vannak olyan állampolgárok, akiknek kevesebb lett a fizetésük idén a tavalyi bérükhöz képest. Az Önt érintő bérváltozásról - legyen az akár pozitív, akár negatív – a bizottság várja név nélkül az információkat az alábbi elérhetőségeken:

2011. március 10-ig 2.425 megkeresés érkezett a bérmonitoring bizottsághoz. Ebből 30 százalék volt azok aránya, akik annak ellenére, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti havi kereseti kategóriába tartoznak, arról számoltak be, hogy februári fizetésük kézhezvételekor nettó bérnövekedést tapasztaltak. A bizottság legfontosabb feladata, hogy minél hamarabb elérjék, hogy a 300 ezer forint alatti kategóriában, vagyis az alacsony és középkeresetűeknél legyen béremelés az idei évben. A bizottság addig folytatja munkáját, amíg ez nem történik meg széles körben Magyarországon.

Mit kell tennem ahhoz, hogy a családi kedvezményt érvényesíteni tudjam?

A gyermeket nevelő munkavállalóknak minél előbb nyilatkozatot kell tenniük munkáltatójuk felé annak érdekében, hogy az új családi adózás előnyeit élvezhessék, és a családi adókedvezményt megkaphassák. Azt javasoljuk a munkavállalóknak, hogy bérszámfejtést megelőzően tegyék meg a nyilatkozataikat. A munkáltatóknak az erre vonatkozó tájékoztatást meg kell tenniük az érintett munkavállalók felé. Ha valaki elmulasztja a nyilatkozattételt, később is érvényesítheti a családi kedvezményt.
Amennyiben a magánszemély már év közben (az adóelőlegek levonásakor) szeretné igénybe venni a családi kedvezményt, akkor annak érvényesítéséhez egy adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtania a munkáltatójának. A nyilatkozattétel a magánszemély lehetősége, azonban az ehhez szükséges tájékoztatást a munkáltatónak kell megadnia.
Ha a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után több magánszemély jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenniük. Ebben az esetben a nyilatkozatot mindkét magánszemély munkáltatójának alá kell írnia.
A nyilatkozat bármilyen írásos formában megtehető, ugyanakkor segítségképpen és iránymutatásként a Nemzeti Adó és Vámhivatal (volt APEH) elkészítette az alkalmazható adóelőleg nyilatkozat mintákat. A nyilatkozat minta tartalmaz egy részletes tájékoztatót is, amely segítséget nyújt a kitöltésben. A nyilatkozat minták nem kötelezően alkalmazandók, azok szabadon módosíthatóak azzal, hogy a nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie a jogszabályi feltételeknek. Az Adóelőleg-nyilatkozatok a 2011. évre minták adatlapjai letölthetők ezen a linken is.

Mi a különbség az eltartottak és kedvezményezett eltartottak között?

A családi kedvezmény szabályozása megkülönbözteti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét. Az eltartottak száma lényegében azt fejezi ki, hogy egy család hány gyermekről és más eltartottról gondoskodik, hogy „háromgyerekesnek” számít, avagy sem. A kedvezményezett eltartottak köre azt fejezi ki, hogy az előbbi, saját háztartásában nevelt személyek közül hány eltartott után jár a családi kedvezmény.

Kedvezményezett eltartott: (aki után jár családi kedvezmény)

  • akire tekintettel családi pótlékot juttatják, illetve aki a családi pótlékra saját jogán jogosult (Családi pótlék jellemzően a gyermek megszületését követően egészen a tankötelezettség végéig jár. Családi pótlék ját továbbá a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét betölti. Családi pótlékra saját jogon jogosultakon a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos felnőtteket értjük);
  • a rokkantsági járadékban részesülő személy;
  • a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).

Eltartott: (akit a családi kedvezmény összegének meghatározásánál kell figyelembe venni)

  • Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, valamint a családi pótlékra már nem jogosító olyan tanuló, hallgató, akiket a fiatalabb testvér(ek) családi pótléka megállapításánál figyelembe vesznek. (Vagyis az eltartotti számba a fenti kategórián túl a felsőfokú tanulmányokat folytató rendszeres keresettel nem rendelkező egyetemi, főiskolai hallgatók is beletartoznak.)

Tájékoztató táblázat

Egy eset a családi kedvezményre való jogosultságra, a családi kedvezmény megosztására

Ha egy házaspár két középiskolás és egy főiskolás gyermeket nevel (a két középiskolás közül az egyik az anya, a másik és a főiskolás az apa gyermeke, továbbá a főiskolai hallgató gyermek rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik), akkor a kedvezményezett eltartottak száma két fő (a két középiskolás gyermek után jár a családi pótlék), az eltartottak száma három fő (miután a főiskolás gyermeket figyelembe veszik fiatalabb testvérei családi pótléka megállapításánál, ezért ő is eltartottnak minősül), azaz a házastársak havonta 2 × 206 250 Ft családi kedvezményre jogosultak. (Mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, s így a családi kedvezményre is: az anya a saját gyermeke után mint szülő, a másik két gyermek után mint a szülő házastársa, az apa saját gyermekei után, mint szülő, a másik gyermek után, mint a szülő házastársa. De: természetesen az említett támogatások, a családi pótlék. és az adóalap kedvezmény csak „egyszeresen” vehetők igénybe.)
Ha a legidősebb testvér befejezi tanulmányait, az eltartottak száma két főre csökken, és e két eltartott (a fiatalabb testvérek) egyben kedvezményezett eltartottnak is minősül. A házastársak ebben az esetben havonta 2 × 62 500 Ft családi kedvezményre jogosultak.
Ha az középiskolás és főiskolás gyerekek a szülők közös gyerekei, de a szülők élettársak, a jogosultság nem változik, mindkét szülő mindkét középiskolás után jogosult családi pótlékra (bár természetesen csak egyikük veheti igénybe), és bármelyikük is igényelné, a főiskolás gyermeket a családi pótlék mértéke megállapításánál figyelembe vennék.

Hogyan alakul a nettó bér a családi adózással?

A példák megtekintéséhez kérjük, nyissa meg a kapcsolódó dokumentumot.

(kormany.hu)