Tudnivalók a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről és a Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról.
RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
- a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
- természetbeni támogatásnak (július, november hónapban)
- az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére.
Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását?
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kérheti. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg.
Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság?
A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.
Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága?
A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban 39.900,- Ft) ha
- a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy
- a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban 37.050,- Ft) feltéve,
- hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.
A nagykorúvá vált gyermek részére is megállapítható a kedvezmény?
A jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig.
Hogyan állapítják meg a család egy főre jutó jövedelmét?
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból szerzett jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
- a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
Mit értünk vagyon alatt?
V
agyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.
A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
A lízingelt dolog vagyoni értékű jognak minősül?
A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, melynek értékét az illetékekről szóló törvény szerint fogják meghatározni.
Mit tekintünk nem hasznosítható ingatlannak?
A forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.
A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak?
Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
Az egy főre jutó jövedelem számításánál kit lehet közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként figyelembe venni?
- a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát.
- a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket.
- a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket
- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
- korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket.
- a Családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott, a fentiekben nem említett rokont.
- a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat veszik figyelembe.
KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS
Ki jogosult a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra?
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja, ha
- a gyermek tartására köteles, és
- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
Ki, és meddig állapítja meg a támogatást?
A gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője, határozatlan időre.
Mennyi a kiegészítő támogatás havi összege?
A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a 2013. január 1-től 6.270,- Ft.
Jó tudni
- A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt.
- A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja.
- A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napjától szűnik meg.
PÉNZBELI TÁMOGATÁS
A jegyző kinek állapít meg pénzbeli támogatást?
A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
- a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
- a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.
A jegyző kinek állapít meg pótlékot?
Annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága
- 2013. augusztus 1-jén fennáll, augusztus hónapban 8.400,- Ft, továbbá, ha
- 2013. november 1-jén fennáll, november hónapban 8.400,- Ft pótlékot állapít meg gyermekenként.
(Emberi Erőforrások Minisztériuma)
