Gyakran ismételt kérdések a pedagógusok átsorolásával kapcsolatban.
1. Érvényben van-e még az a megállapodás, miszerint most minden munkáltatói döntésen alapuló illetményrész törlődik? A következő hónapban pedig kompenzálásra kerül.
A köznevelési törvény alapján 2013. szeptember 1-jei hatállyal történő besorolás alapján megállapított garantált illetmény nem tartalmazza a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt. A KLIK, mint munkáltató október 15-ig egyedileg vizsgálja majd felül és hoz döntést az egyes pedagógusok részére a garantált illetményen felüli illetményrész szeptember 1-jére történő visszamenőleges megállapítására vonatkozóan.
2. Meghatározott feladatra szóló kereset-kiegészítés adható-e?
A jelenlegi átsorolások alkalmával, tekintve, hogy a Kjt. illetményrendszerre vonatkozó szabályai 2013. szeptember 1-jétől már nem alkalmazhatók, nem. E díjazási forma a későbbiekben is kizárólag a vezetők részére állapítható meg (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65.§ (5) bekezdés). Az intézményvezető kereset-kiegészítéséről a KLIK elnöke dönt, az intézmény többi vezetőjének kereset-kiegészítéséről a tankerületi igazgató belső szabályzatok alapján.
3. Felzárkóztatási, tanácsosi, főtanácsosi pótlék adható-e továbbra is?
Az új pedagógusi előmeneteli rendszerben nincs felzárkóztatási pótlék, a Kjt. 71.§-ban szereplő címpótlékok is megszűntek, tehát nem adhatók. Az alkalmazható pótlékok felsorolását és azok mértékét az Nkt. 8. melléklete tartalmazza.
4. Eltéríthető-e az intézményvezetők és az intézményvezető-helyettesek pótléka?
A jelenlegi átsorolás alkalmával nem, a pótlék megállapításánál az alsó határ az irányadó. Az egyedi illetmény-felülvizsgálat során, október 15-ig dönthet a KLIK elnöke az esetleges magasabb pótlékról, ha az objektív körülményekkel indokolható.
5. A "címzetes igazgatói" cím és pótlék adományozásának menete felől szeretnék érdeklődni. Fel kell-e terjeszteni? Ha igen: ki jogosult erre? Mi lehet a hatálya?
A címzetes igazgatói cím és pótlék jogszabály alapján jár, tehát nem kell felterjeszteni (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés). Hatálya a vezetői megbízás lejárta utáni nap.
6. Milyen időtartamra állapítjuk meg az egyes pótlékokat?
Az illetménypótlék a munkavégzés speciális körülményeit honorálja, tehát az arra való jogosultság általánosságban addig állhat fenn, amíg az indokoltsága is fennáll. Az intézményvezető- és helyettesi pótlék, valamint a munkaközösségi pótlék tehát a megbízás végéig jár. Az osztályfőnöki pótlék tanévre szól, augusztus 31-ig kapja a pedagógus. A nemzetiségi, gyógypedagógiai és a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék a pedagógus kinevezésének megfelelően szólhat határozott vagy határozatlan ideig.
7. Mitől függ, hogy ki hová kerül a besoroláskor? Szükséges-e a pedagógus- munkakörbe soroláshoz az iskolafoknak megfelelő tanári végzettség?
A besorolás mindig a munkakörhöz és a munkakörhöz jogszabályban előírt végzettséghez és szakképzettséghez kötődik. Amennyiben a munkakör több végzettséggel is betölthető, akkor ezek közül a legmagasabb alapján kell besorolni a pedagógust, amellyel rendelkezik. Így szabályozza ezt a kérdést az Nkt. 64. § (4) bekezdés:
„(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár,
fokozatokat érheti el.”
8. Az illetményalap megállapításánál a minimálbér 157,8%-a alapfokozat esetén (főiskola), 172,9% mesterfokozat esetén (egyetem). Mérlegelés tárgya-e, hogy az egyetemi végzettség szükséges-e (előírt-e) a munkakör betöltéséhez?
Az illetményalap a már idézett besorolási szabály alapján (64. § (4) bekezdés) a munkakörhöz és a munkakörhöz jogszabályban előírt végzettséghez kapcsolódik. Amennyiben a munkakör több végzettséggel is betölthető, akkor ezek közül a legmagasabb alapján kell besorolni a pedagógust, amellyel rendelkezik. Ugyanez igaz egyébként a pótlékok számítási alapjára is.
9. Szeptember 30-ig a KIR-ben a pedagógus I. kategóriába a gyakorlati idő szerinti besorolással kell bevinni az alkalmazottat? Az új átsorolásnál már a gyakorlati idő szerinti kategóriával kell szerepeltetni?
Nem. A fizetési kategóriába sorolás alapja: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő (Nkt. 65. § (5) bek. és 97. § (20) bek.). Vagyis a fizetési kategóriának a pedagógus 2013. augusztus 31-én érvényes kinevezésében szereplő fizetési fokozatával azonosnak kell lennie, kivéve, ha a korábbiakban téves besorolás történt. A szakmai gyakorlati időnek, amelyet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 13. §-a definiál, kizárólag a magasabb fokozatba (tehát a Pedagógus II., Mesterpedagógus stb.) való besorolásnál van jelentőséges.
10. Tényleg pedagógus I. bért kap a pszichológus?
Igen, a pszichológus pedagógus-munkakörnek számít (Nkt. 3. melléklet), így rájuk is érvényesek az új előmeneteli rendszer besorolási szabályai.
11. A mesterdiplomát megszerzett pedagógust mikor kell átsorolni az új végzettsége szerint: a következő év január 1-jétől, vagy a diploma bemutatását követő hónap első napjától? Mely újonnan megszerzett mesterdiplomát lehet elismerni egyetemi végzettségnek?
A diploma bemutatását követő hónap első napjától kell átsorolni a mesterdiplomát szerzett pedagógust. A mesterdiplomát azonban csak akkor lehet figyelembe venni, ha a pedagógus munkaköréhez előírtan szükséges. A munkakörökhöz szükséges szakképzettségeket az Nkt. 3. melléklete, továbbá 98-99. §-a tartalmazza. (Ezzel ellentétben a tárgyévet követő év január 1-jétől történő átsorolás szabálya a háromévenkénti előrelépésre, illetőleg a portfolióvédés alapján a magasabb pedagógusi besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozik, ld. az Nkt. 64. § (5) bekezdését, valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. r. 13. § (3) bekezdését).
12. Ha az egyetemi végzettség nem pedagógus szakképzettség, a besorolásnál ezt vegyük figyelembe vagy a főiskolai szintű tanári szakképzettséget?
Az Nkt. 3. melléklete meghatározza a munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettségeket. Ha az egyetemi végzettség nem társul pedagógus szakképzettséggel, nem tölthető be vele pedagógus munkakör, tehát csak a főiskolai végzettséget lehet beszámítani.
Ha a különböző szintű végzettség ugyanarra a szakra vonatkozik (pl. kémia szakból van főiskolai és egyetemi diplomája is), természetesen a mesterdiplomáját el kell ismerni, hiszen a tanári szakképzettséget a főiskolai szintű diplomájával megszerezte.
13. Tanítói munkakörben foglalkoztatott pedagógus mesterdiplomával is (pedagógia szakos tanár, inkluzív nevelés tanára) rendelkezik a tanítói főiskolája mellett. Milyen végzettség vehető figyelembe a fizetési besorolásánál?
A besorolás alapelve, hogy csak a munkakörhöz jogszabályban előírt iskolai végzettség, szakképesítés képezheti annak alapját (Nkt. 64. § (4) bekezdés). Ha tehát a pedagógus csak tanítói munkakörben dolgozik, nem számíthat be a mesterszakos diplomája az Nkt. 3. melléklete és 98-99. §-a szerint.
14. Hogyan kell eljárni a felmentéssel megszűnt jogviszonyú dolgozók esetében, akik jelenleg is felmentési idejüket töltik? 2013.09.01-től őket is át kell sorolni?
Igen, természetesen őket is át kell sorolni 2013. szeptember 1-jétől.
15. A szeptemberben kifizetendő jubileumi jutalom mely illetménnyel számítandó?
A jubileumi jutalom kiszámítása az esedékességkor járó illetmény alapján történik, tehát az új besorolás szerinti illetmény alapulvételével.
16. Nem egyértelmű számunkra, hogy a pedagógus továbbképzés keretén belül teljesített 120 óra, valamint a pedagógus szakvizsga után járó egy év előrelépési idő csökkentését a jelenlegi besorolásnál hogyan alkalmazzuk.
Az új rendszer természetesen figyelembe veszi a korábbi előrelépést, tehát a pedagógus megtartja korábbi kedvezményét és fizetési fokozatát.
17. A korábban nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, akik az életpálya hatálybalépésekor pedagógus-munkakörben dolgoznak és nincs meg a 2 év szakmai gyakorlatuk, de egyébként már több mint 6 éve dolgoznak, a Ped. I. vagy a Gyakornok fokozatba kerülnek-e besorolásra?
A 326/2013 (VIII.30.) Kormányrendelet 14. § (3) bekezdése szerint:
„A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.”
18. Középiskolai végzettséggel 1983-tól 6 éven keresztül óvónői munkakörben dolgozott egy kolléganőm. Felsőfokú óvodapedagógusi végzettséget 2011-ben szerzett. A gyakornoki ideje 2011-től, a diploma megszerzésétől indul, vagy neki számít az előző munkaviszony, és pedagógus I-be sorolandó?
A szakmai gyakorlat szempontjából a munkakör és nem a végzettség, szakképzettség számít. Így rendelkezik erről az 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 13. § (1) bekezdése:
„13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat
a) pedagógus-munkakörben,
b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,
c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy
f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben
eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.”
Tehát számít az előző munkaviszony, és így besorolható Pedagógus I-be a kérdésben jelzett óvodapedagógus.
19. A szakmai gyakorlat elbírálása során konkrétan a tanítást kell nézni vagy a közalkalmazotti jogviszonyt? Pl. ha valaki évek óta gyesen van és előtte csak 1 vagy 2 évet tanított, akkor mi számít szakmai gyakorlatnak? Az 1 vagy 2 év időtartama vagy a teljes közalkalmazotti jogviszony?
A fokozat megállapításánál (Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár) a szakmai gyakorlatot vesszük figyelembe a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 13. § szerint. Tehát a gyes időtartama abba nem számít bele. A fizetési kategóriát (1-15.) viszont a közalkalmazotti viszonyban eltöltött évek alapján határozzuk meg, így abba a gyes időtartamát figyelembe kell venni (Nkt. 64. § (5) bekezdés és 97. § (20) bek.).
20. Szakmai gyakorlat elbírálása esetén figyelmen kívül kell hagyni a gyermek otthoni gondozása, ápolása címén kapott, 30 napon túli fizetés nélküli szabadság időtartamát?
Igen, ez az időszak nem számít bele a szakmai gyakorlat időtartamába (326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdés).
21. Hogyan kell besorolni a Gyakornokokat?
Akinek 2013. szeptember 1-jén 2 éves szakmai gyakorlata van (azaz már letöltött két évet) az a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra (Nkt. 97. § (20) bekezdése). Későbbi minősítése során a 326/2013. Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
Akinek kevesebb, mint 2 év letöltött szakmai gyakorlata van, az Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. Minősítését a 138/1992. Korm. rendelet szerint kell elvégezni. Azaz ki kell töltenie a 3 évet.
22. Egy pályakezdő kolléga jogviszonyának kezdete 2013. augusztus 21. A 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet értelmében rá a „régi szabályozás szerinti”, 3 éves gyakornoki idő vonatkozik. A kolléga arra számított, hogy 2 év múlva, a gyakornoki vizsga letételét követően már a pedagógus I. fokozatba léphet. Az új előmeneteli rendszer szerint azonban ez csak a szept. 1-jét követően jogviszonyt létesítettekre vonatkozik.
Az idei tanévben munkájukat megkezdő, de 1-2 héttel a jogszabály hatálybalépését megelőzően alkalmazásba állók esetében létezik-e jogszerű megoldása gyakornoki idejük 2 évre történő rövidítésére?
A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint gyakornok az, aki a köznevelési intézményben két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatott. Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell megjelölni a kinevezésben. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése alapján a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a végrehajtási rendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a rendelkezések alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
A Köznevelésért Felelős Államtitkárság módosítási javaslatot készül benyújtani a kormányrendelethez kapcsolódóan, melynek célja, hogy választási lehetőséget nyújtson a rendelet hatályba lépése előtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített gyakornokok számára, felkínálva annak lehetőségét, hogy eldöntsék, melyik rendszer szerinti feltételek mellett kívánják teljesíteni a gyakornoki előírásokat. Jelenleg azonban még az ismert rendelkezések irányadóak. A rendelkezés egyébként a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében került megfogalmazásra.
23. Tavaly felvettek egy dolgozót az egyik iskolába, ahol nem állapítottak meg számára gyakornoki időt és jogviszonyai alapján besorolták. Most mi a teendő: gyakornoki bért fog kapni vagy a Pedagógus I.-be soroljuk?
Ha jogellenesen járt el a munkáltató, a hibát korrigálni szükséges. A gyakornoki időt meg kell állapítani a dolgozó számára, utólagosan is.
24. A kinevezések módosításánál mit jelent az, hogy a munkakör számít, nem a végzettség?
A besorolás alapelve, hogy csak a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés képezheti annak alapját (Nkt. 64. § (4) bekezdés). A kinevezések módosításánál minden esetben szükséges a közalkalmazott által betöltött munkaköri kategória pontos megnevezése (pedagógus-munkakör, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és egyéb munkakör). A munkaköri kategória meghatározását követően szükséges elbírálni, hogy az Nkt. 3. sz. melléklete vagy a 98-99. § alapján rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Pl. a főiskolai és egyetemi végzettséggel is rendelkező kolléga nem sorolható be egyetemi végzettsége és szakképzettsége alapján, amennyiben az nem a munkaköre ellátásához jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség.
25. Emelt szinten (óraszámmal) oktatott tantárgy esetében beszámítható-e általános iskolában az egyetemi diploma?
Ha a különböző szintű végzettség ugyanarra a szakra vonatkozik (pl. történelem szakból van főiskolai és egyetemi diplomája is), természetesen a mesterdiplomáját el kell ismerni, hiszen az Nkt. 3. melléklete szerint a tanári szakképzettség az előírás és nincs szűkítő feltétel, miszerint csak a főiskolai szintű tanári szakképzettség lenne megfelelő. Irreleváns, hogy az adott tantárgyat alap vagy emelt szinten tanítja-e, csak a betöltött munkakör és az ahhoz az Nkt. 3. melléklete alapján szükséges végzettség az irányadó.
26. Általános iskolában foglalkoztatott földrajz tanár besorolását hogyan kell elvégezni, ha földrajz-biológia egyetemi végzettséggel rendelkezik? Pedagógus I. alapfokozat szerint vagy Pedagógus I. mesterfokozat szerint?
Ha a különböző szintű végzettség ugyanarra a szakra vonatkozik (pl. földrajz szakból van főiskolai és egyetemi diplomája is), természetesen a mesterdiplomáját el kell ismerni, hiszen az Nkt. 3. melléklete szerint a tanári szakképzettség az előírás és nincs szűkítő feltétel, miszerint csak a főiskolai szintű tanári szakképzettség lenne megfelelő, ugyanakkor az Nkt. 64. § (4) bekezdése előírja a munkakörhöz szükséges legmagasabb végzettségi szint figyelembevételére vonatkozó szabályt.
27. Általános iskola igazgatóját lehet-e az egyetemi végzettségét figyelembe véve besorolni? (Főleg akkor érdekes, ha csak egyetemi végzettséggel rendelkezik?)
Az „igazgató” intézményvezetői megbízást jelent és nem munkakört. Besorolását tehát igazgató esetében is az általa betöltött pedagógus munkakör alapján – az irányadó jogszabályok szerint – kell meghatározni. Az igazgatói feladatellátást a pótlék honorálja.
28. 2013. augusztus 15-től alkalmazott gyakornokra a 3 év gyakornoki időt kell-e kikötni?
Igen (a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. r. 36. § (1) bekezdése alapján).
29. 2013. szeptember 1-jétől alkalmazott gyakornokra, 2 év gyakornoki időt kell-e kikötni?
Igen (a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. r. 36. § (1) bekezdése alapján).
30. Iskolánkban van egy „pedagógus” 1993 óta. Végzettsége alapján nem pedagógus, hanem szakoktató. Nincs szakemberem, továbbra is alkalmazom. Jelenlegi kinevezés módosítása szerint a munkakör számít. Törvénysértő vagyok-e, ha besorolom Pedagógus I.-be?
Nem egyértelmű a kérdés, de amennyiben szakoktatóként alkalmazza, akkor helyes a Pedagógus I. besorolás. Az Nkt. 3. melléklete ugyanis a szakoktatói munkakört is a pedagógus munkakörök közé sorolja, tehát a besorolási előírások a szakoktatókra is vonatkoznak.
31. Minden iskolavezető rendelkezik szakvizsgával, miért nem kerülhetnek automatikusan Pedagógus II. kategóriába szeptember 1-jétől?
Az Nkt. 97. § (20) bekezdésének kötelező szabálya ezt nem teszi lehetővé. Az iskolavezetői (igazgatói) megbízással rendelkező pedagógusokat is az általuk betöltött pedagógus munkakör alapján kell besorolni, az intézményvezetői feladatellátást a pótlék honorálja.
32. Hová sorolandó a tanítói végzettsége mellett jogi egyetemmel is rendelkező intézményvezető? A főiskolai vagy az egyetemi végzettsége számít a besorolásnál?
A besorolás a betöltött munkakör alapján történik, nem pedig a beosztás alapján, másfelől, csak a munkakörhöz szükséges végzettségek vehetők figyelembe (Nkt. 64. § (4) bekezdés) Az intézményvezető pedagógusi (tanítói) munkaköre alapján kell a besorolást elvégezni, tehát a jogi egyetemi végzettség nem képezheti annak alapját.
33. Alkalmazhatunk-e megbízási szerződéssel olyan kollégát, aki teljes állásban foglalkoztatott egy másik KLIK-es intézményben?
Igen, óraadóként, maximum heti 10 órában (Nkt. 4. § 21. pont).
34. Alsó tagozaton tanító pedagógus nemzetiségi nyelvet oktat. Főiskolai és egyetemi végzettséggel is rendelkezik (nyelvtanár). Besorolható-e egyetemi végzettsége alapján?
Az Nkt. 3. melléklete alapján, amennyiben a pedagógus nemzetiségi tanító munkakörben dolgozik, akkor nem lehet figyelembe venni az egyetemi végzettséget. Ha a munkaköre nyelvtanár, akkor viszont figyelembe kell venni.
35. Könyvtáros tanárt/tanítót pedagógus vagy pedagógiai munkát segítőként kell értelmezni?
Az Nkt 3. sz. melléklete alapján könyvtáros-tanár (tanító) munkakör pedagógus-munkakör kategória, a könyvtáros a 326/2013. (VIII.30) Kormányrendelet 4. számú melléklete szerint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott.
A munkakört a kinevezési okmánynak kell tartalmaznia, és ebben a feleknek, a munkáltatónak és a munkavállalónak/közalkalmazottnak kell megegyeznie. Vagyis önmagában az a tény, hogy valaki rendelkezik a könyvtáros-tanár (tanító) munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, szakképzettséggel, még nem jelenti azt, hogy automatikusan könyvtáros-tanár lenne a munkaköre. Az nyilván nem megfelelő munkaköri megnevezés a kinevezésben, ha az alkalmazott olyan feladatokat lát el, mint egy könyvtáros-tanár (pl. könyvtári órák megtartása), ugyanakkor mégis könyvtáros a munkaköre. A könyvtáros tanár munkaidejének beosztását az Nkt. 62. § (12) bekezdése határozza meg.
Amennyiben valakit könyvtáros munkakörben foglalkoztatnak és nem is lát el a könyvtáros-tanári (tanítói) munkakörbe tartozó feladatokat, akkor most még nem, de 2015. szeptember 1-jétől vonatkozik rá az új pedagógus előmeneteli rendszer és béremelésben is fog részesülni, amennyiben rendelkezik pedagógus szakképzettséggel.
Ha valakinek a munkaköre könyvtáros-tanár (tanító) vagy a könyvtáros-tanár munkakörbe tartozó feladatokat lát el, de munkaköre helytelenül könyvtárosként lett megjelölve a kinevezésében, akkor a kinevezését a valós helyzetnek megfelelően korrigálni kell és egyben kiterjed rá is az életpálya és a béremelés hatálya. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a könyvtáros-tanár (tanító) munkakör csak a következő szakképzettséggel tölthető be: könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus, továbbá iskolai, kollégiumi könyvtáros-tanárnak vagy könyvtáros-tanítónak alkalmazható az is, aki a 3. mellékletében foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik (Nkt. 98. § (7) bek.).
36. Nemzetiségi pótlék kinek adatható? Adható-e nemzetiségi nyelvet oktató iskolában dolgozó kollégának, aki az adott nyelvet adott nyelven oktatja heti 5 vagy 6 órában osztályonként?
A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (6) bekezdése rendelkezik a nemzetiségi pótlék szabályairól. Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez. E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.
37. Az osztályfőnöki pótlékot – mivel az osztályfőnöki feladatok ellátására 4 évre kérjük fel a pedagógust – eddig nyáron is kapták a pedagógusok. Miért kell a kinevezés módosításokban 2014. június 30-ig (határozott időre) adni? Ez történik a munkaközösségi vagy a nemzetiségi pótlékkal is? Minden tankerületben ez az eljárás?
Az intézményvezetői és helyettesi pótlék, valamint a munkaközösségi pótlék a megbízás végéig jár (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés). Az osztályfőnöki pótlék az osztályfőnöki megbízás visszavonásáig vagy a határozott időre adott osztályfőnöki megbízás lejártáig szól. Alapvető esetben csak a „végzős” osztály osztályfőnöke esetében merülhet fel, hogy a következő évben nem kap osztályt, ez esetben a tanév végéig, augusztus 31-ig jogosult a pótlékra. A nemzetiségi, gyógypedagógiai és a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék a pedagógus kinevezésében foglalt munkakörének, a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának,, illetve a munkavégzési helynek megfelelően szólhat határozott vagy határozatlan ideig. Minden tankerületben ez az eljárás.
38. Lesz-e valamilyen lehetősége az intézményvezetőknek differenciáltan kezelni az eltérő munkateljesítményű kollégákat?
Lehetséges, költségvetés függvényében, teljesítményértékelés alapján, jutalom formájában (Nkt. 65. § (4) bekezdés).
39. A bérek átsorolásában az idősebb szakvizsgázott kollégák – főleg az igazgatóhelyettesek – illetménye jelentősen csökken. Ők mire számíthatnak? 1-2 év múlva nyugdíjba mennek.
A 2013. szeptember 1-jei hatállyal történő besoroláskor az Nkt. 7. melléklete szerinti garantált illetmény megállapítására kerül sor, október 15-ig azonban egyedileg is sor kerül a korábbi, Kjt-től eltérő illetmények indokoltságának felülvizsgálatára, és ha az eltérés a munkavégzés körülményeivel (pl. az intézményben tanuló diákok számával stb.) indokolható, az illetményt a munkáltató korrigálja.
40. Mi történik azzal a pedagógussal (nem igazgatóval), akinek a jövedelme csökken az új besorolással, mert a béremelés nem fedezi az elveszített pótlékok mértékét?
A 2013. szeptember 1-jei hatállyal történő besoroláskor az Nkt. 7. melléklete szerinti garantált illetmény megállapítására kerül sor, október 15-ig azonban egyedileg is sor kerül a korábbi, Kjt-től eltérő illetmények indokoltságának felülvizsgálatára, és ha az eltérés a munkavégzés körülményeivel indokolható, az illetményt a munkáltató korrigálja.
41. A kolléga gyakornoki idejéből 3 hónap van hátra. Mikor kell vizsgáznia, hogy Pedagógus I. kategóriába léphessen?
Amennyiben 2 év 9 hónap gyakornoki ideje már megvan, akkor Pedagógus I.-be kell besorolni (Nkt. 97. § (20) bekezdés).
42. Hogyan kell a munkatörvénykönyves szerződésben a pedagógus gyakornok számára a minősítés idejét meghatározni? (egyházi fenntartó esetén)
A Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatók esetében csak a 2013. szeptember 1-jét követően jogviszonyt létesítőkre vonatkozik a gyakornokok követelményrendszere, amelyet az Ép. r. szabályoz. A korábban jogviszonyt létesítők vagy a Pedagógus I. fokozatba kerülnek (ha rendelkeznek két év szakmai gyakorlattal), vagy a Gyakornok fokozatból külön minősítő vizsga vagy egyéb követelményeknek való megfelelés nélkül kerülnek át a Pedagógus I. fokozatba.
(Emmi, Köznevelésért Felelős Államtitkárság)
