A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában.
A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását. A Kormány elfogadta az eddigi legátfogóbb korrupciómegelőzési programot, amelynek végrehajtása folyamatban van. Mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sor került a korrupció megelőzéséhez szükséges feltételek javítására. Ennek eredményeképpen Magyarország egy új fejezetet nyitott meg a korrupcióellenes harc terén. A szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már a megelőzésre is hangsúly kerülhet, hogy minél tisztább közigazgatás és minél tisztább közélet jöjjön létre.
A korrupció három területét – a politikai, a társadalmi és a gazdasági korrupciót – együtt kell kezelni, mivel ezek hatással vannak egymásra, együttesen érvényesülnek. A korrupt politika nem a közjó érdekében tevékenykedik, hanem egyedi részszempontok mentén működik, ennek eredményeként társadalmi bizalmatlanságot szül, aláássa a politika legitimációját. A társadalmi bizalmatlanság eredményeként valósul meg a gazdasági korrupció, hiszen ha a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására.
Korrupcióellenes közös nyilatkozat
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről írt alá nyilatkozatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel 2011. november 18-án.
A nyilatkozat aláírói személyes erkölcsi felelősséget vállaltak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztéséért. A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.
A nyilatkozat aláírásának 1 éves évfordulóján 2012. december 5-én az állami szervek vezetői közösen értékelték az eddig elvégzett munkát és eredményeket.
Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia
Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni küzdelemnek szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között). A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás aláírására az alapító konferenciáján, 2010. szeptember 2-3. között került sor és mérföldkőnek tekinthető a korrupcióellenes nemzetközi együttműködés területén. Az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta azt a törvényt, mely elismeri a megállapodás kötelező hatályát Magyarországra. Magyarország alapító tagként történő csatlakozása mind a magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatok, mind az Európai Uniót érintő korrupció elleni együttműködés tekintetében kiemelkedő jelentőségű. Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Ez az együttműködés kétirányú, hiszen Magyarország korrupcióellenes stratégiájának kidolgozása során rendkívül fontos figyelembe venni más részes államok tapasztalatait, észrevételeit, elfogadott gyakorlatait és megoldásait.
Közigazgatási korrupciómegelőzési program
A Kormány 2012. március 28-án elfogadta közigazgatási korrupciómegelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyenek a korrupcióval szemben. A program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve megelőzése. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását.
A Kormány a program és a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kinyilvánította a korrupció visszaszorítása iránti elkötelezettségét. A program szorosan illeszkedik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé is, hiszen annak is egyik fő eleme, hogy a korrupció ellen érdemi intézkedések történjenek. A program az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépésen túlmutat, hiszen nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozza, hanem fontos szerepet szán a korrupció megelőzésének, az integritás erősítésének is.
A Kormány felhívta a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő kormányzati szervezeteket, illetve a független állami szervezeteket (vagyis az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Legfőbb Ügyészséget, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot), hogy korrupciómegelőzési tevékenységükről és együttműködésükről évente adjanak általános összefoglaló tájékoztatást, adatokat a Kormány számára.
Az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében Zöld Könyv készült az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről, amely segítségül szolgál ahhoz, hogy a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva elkészíthessék saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket. A Zöld Könyv - amelyet a KIM társadalmi egyeztetésre is bocsátott - a közszféra hivatásetikai normáit gyűjti egybe a korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében. A Könyvben megfogalmazott javaslatok védik a kormánytisztviselőket, javítják szervezeten belüli viszonyok átláthatóságát és tájékozódási pontul szolgálnak az esetleges etikai dilemmák feloldása során.
A Zöld Könyv tizenhat olyan hivatásetikai követelményt fogalmaz meg, melyek mindenkire egyformán vonatkoznak. Ezek között van például az, hogy a tisztviselők feladataikat az Alaptörvényhez hűen és elkötelezetten végzik el, nemzeti érdeket teljesítenek, felelősen, szakszerűen, pártatlanul dolgoznak az átláthatóságot biztosítva. A vezetőknek további fontos követelményeknek kell megfelelniük, ezek pedig a példamutatás, munkatársaik támogatása, a következetes számonkérés és a szakmai szempontok érvényesítése.
A Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése alapos előkészítési munkálatok után 2013. június 21-én elfogadta a valamennyi kormánytisztviselőre kiterjedő Hivatásetikai Kódexét. Ezzel a magyar közigazgatás két évtizedes adósságát törlesztette. A KIM részéről különösen büszkék vagyunk arra, hogy az MKK jónak találta, és nagymértékben figyelembe vette a minisztérium által elkészített Zöld Könyvet. Ezzel párhuzamosan ez év tavaszára kidolgozásra került a Magyar Rendvédelmi Kamara Hivatásetikai Kódexe is.
A kódex az alkalmazása során fog valóban életre kelni. A kormánytisztviselők 2013 júniusában megválasztották az etikai bizottságok tagjait, akik a Hivatásetikai Kódexet sértő cselekményeket fogják elbírálni, és az enyhébb etikai vétségek esetén figyelmeztetést, a súlyosabbak esetén megrovást szabnak ki. Az etikai vétségeken túlmutató normaszegések továbbra is fegyelmi és büntetőeljárásban kerülnek szankcionálásra.
Különféle képzési formák segítségével már folyamatban van a kormánytisztviselők felkészítése a Hivatásetikai Kódex alkalmazására. A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is bevonta a korrupciómegelőzési projektbe. Az NKE szervezésében 2013 júliusában befejeződött az első, több mint 2000 fő érintő hivatásetikai képzési hullám is, amelyet majd további, módszertanában részben eltérő képzések fognak követni.
Ami a képzéseket illeti, a központi közigazgatás korrupciómegelőzési képzéseinek első lépéseként a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programban résztvevő valamennyi ösztöndíjas fiatal már 2012 augusztusától részt vesz a korrupciómegelőzési képzésen. A korrupció elleni értékek megjelennek a 2013 őszén életbe lépő új Nemzeti Alaptantervben is, így a 9-12. évfolyamos diákok számára az etikai oktatás fontos elemévé válik a közösségi és társadalmi korrupció problémája.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2013. február 22-én integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés indult, amelynek célja olyan szakemberek képzése, akik tevékenységükkel tovább fokozzák az átláthatóságot a közigazgatás minden területén. Az első, 51 fős évfolyam sikeresen befejezte első féléves tanulmányait, a második, mintegy 70 fős évfolyam indításának előkészítése megkezdődött. A képzés keretében 2014 májusáig 120 integritás tanácsadó szakembert képeznek ki a közigazgatás számára, akik alkalmasak és képesek arra, hogy egy közigazgatási szervezetben támogassák az integritásirányítási rendszer erősödését, hozzájáruljanak a korrupciómentes, etikus szervezeti kultúra megerősítéséhez. Az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek a közigazgatásban széleskörűen alkalmazhatók és hozzájárulnak a korrupció visszaszorításához, a tisztességes, ügyfélközpontú, etikus közigazgatás megteremtéséhez. A képzés elindulása nemcsak a magyar közszolgálat számára fontos, hanem nemzetközi jelentőségű képzési fejlesztés, mely példaértékűvé teszi hazánk korrupció-ellenes intézkedéseit. 2013 szeptemberéből a korrupciómegelőzéssel és az integritással kapcsolatos ismeretek beépülnek a közszolgálati graduális képzés tantárgyai közé, valamint olyan etikai és integritás témájú tréningek is megrendezésre kerülnek, melyekkel körülbelül 9 ezer közigazgatási vezető és kormánytisztviselő érzékenyítésére és felkészítésére van mód. A tréningekhez kapcsolódó tananyagok és módszertanok júniusban elkészültek, július 17-én pedig – a Magyar Államkincstár közreműködésével – az első pilot tréning is megrendezésre került.
A Kormány 2012-ben döntött róla, hogy Magyarország csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) kezdeményezéshez. Ezzel tovább szélesedett a nemzetközi szervezetekkel közös korrupciómegelőzési tevékenység.
A kormány 2013 februárjában akciótervben rögzítette hazánknak a Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében teendő vállalásait, amelyet a minisztérium képviselői 2013. április 23-án Londonban az Open Government Partnership konferenciáján mutattak be.
Az érintett civil szervezetekkel közösen kidolgozott nyílt kormányzati akcióterv elfogadásával Magyarország tovább erősíti elkötelezettségét a nyílt kormányzás mellett, amely egyenesen következik az új Alaptörvényből is. Ez többek között kimondja, hogy hazánk a kiegyensúlyozott, átlátható, fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, ahol mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
A kormány vállalja a költségvetési adatok nyilvánosságának az erősítését, közérthetőségének javítását. Ennek elemeként a jövőben a központi költségvetés és módosításai tervezete, valamint a végrehajtott költségvetés adatai számszerű és grafikus módon is megismerhetővé válnak.
A vállalások közül már megvalósult a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítása, azaz a közbeszerezési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok könnyebben kereshetőeké, lekérdezhetővé, és könnyebben azonosíthatóvá váltak, ezáltal növelve a közbeszerzési adatok nyilvánosságát.
Fontos vállalás, hogy a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánossága erősödjön, így az ellenőrzések kiterjednek majd a közzétételi kötelezettségekre is. Emellett az önkormányzati döntések átláthatóságát erősítve, főszabály szerint nyílt üléseket kell tartani önkormányzati vagyonhasznosítás és beszerzési ügyekben, valamint az előterjesztéseket a testületi ülésére szóló meghívó kiküldésével egyidejűleg a honlapon is közzé kell tenni.
Tartalmazza az akcióterv a korrupció megelőzéssel és integritással kapcsolatos ismeretek terjesztését, így az állami szervek tisztviselői számára indított képzéseket, az iskolai tankönyvek tartalmának felülvizsgálatát, valamint a társadalmi célú tájékoztatási kampányokat.
Része az akciótervnek a korrupció megelőzését segítő integritásirányítási rendszer bevezetése a közszférában is. Ennek kapcsán a kormány vállalta, hogy biztosítja és támogatja a közszféra szervezetei és az állami gazdasági társaságok részvételét az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésében, és bevezeti a kormány által megtárgyalandó előterjesztések, miniszteri rendeletek tervezeteinek korrupciós kockázatok szempontjából történő elemzését. Az Állami Számvevőszék Integritás Felmérésben 2013-ben – részben a felkérés mellé csatolt, dr. Navracsis Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által aláírt támogató levélnek is köszönhetően – közel 30%-kal több állami szerv vett részt, mint 2012-ben.
A kormány 2013. február 13-án elfogadta az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) kormányrendeletet. A kormányrendelet szerint az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatokat, és ez alapján egyéves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére. Emellett a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrendet is ki kell kialakítani.
A kormányrendelet alapján a korrupciós kockázatok kezelésére integritás tanácsadót kell kijelölni az egyes szerveknél, akinek az a feladata, hogy közreműködjön az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló integritás jelentés elkészítésében. A kormányrendelet – az átláthatóság és a kockázatelemzés szempontjait figyelembe vével – mellett előírja, hogy az államigazgatási szervek munkatársai milyen keretek között tarthatnak kapcsolatot az érdekérvényesítőkkel, azaz a hatályon kívül helyezett lobbitörvényhez képest szélesebb körben határozza meg ezt a kategóriát.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkötelezett a korrupció elleni küzdelem jogszabályi környezetének megújítása tekintetében, ennek érdekében korrekt és szakmailag célravezető egyeztetések lefolytatására törekszik a társadalmi szervezetekkel. 2012. novemberben jelentette be a KIM, hogy egyszerű, mindenki számára áttekinthető egyeztetési mechanizmust alakít ki, amely lehetőséget biztosít úgy az egyes egyeztetések határidejének rögzítésére, mind azok szakmai tartalmának kialakítására. 2013 nyaráig havi rendszerességgel követték egymást a megbeszélések, amelyek 2013 szeptemberétől tovább folytatódnak.
Átláthatóvá és a piac számára is hozzáférhetővé vált a nyilvántartott közadatok rendszere, miután 2012-ben elfogadta az Országgyűlés a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényt. A cél az volt, hogy ezek az adatok szélesebb körben hozzáférhetővé és hasznosíthatóvá váljanak. A KIM a cél megvalósítása érdekében 80 millió forintos európai uniós forrásból az adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabály-felülvizsgálati programot indított, amely 2013 folyamán valósul meg.
Elkészült az új, korrupciós kockázati elemekkel kiegészített hatásvizsgálati lap, amelyet várhatóan 2013 második felében vezetnek be. Az új elemekkel kiegészített hatásvizsgálati lapot kell majd csatolni a megtárgyalandó kormány-előterjesztésekhez és miniszteri rendeletekhez.
A korrupciómegelőzési projekttel kapcsolatos információk és szakmai anyagok közzétételére 2013. március 1-től új honlap indult (http://korrupciomegelozes.kormany.hu). A honlapon a kormányzati korrupciómegelőzési intézkedésekről, rendezvényekről találhatók háttéranyagok, illetve szakmai dokumentumok.
Megerősített bejelentővédelmi rendszer a korrupció visszaszorítására
A Kormány a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra kérte, hogy tekintse át a bejelentővédelmi jogi szabályozást, és tegyen előterjesztést annak szükség szerinti korrekciójára, valamint részletes eljárási és szervezeti szabályokkal való kiegészítésére. A bejelentővédelem megerősítéséről 2012 októberében a KIM szakmai fórumot tartott, amelyen részt vettek a magyar közigazgatás képviselői és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői, akik a hazai és nemzetközi tapasztalatokat mutatták be. A műhelymunka célja az volt, hogy a résztvevők tegyenek javaslatokat a hazai szabályozás irányelveire. Vizsgálták például Svájc, Ausztria, az Egyesült Királyság bejelentővédelmi modelljét. A bejelentővédelem intézményének lényege, hogy megfelelő felületet és védelmet nyújtson azok számára, akik a felhívják a figyelmet valamely szerv működése során tapasztalt visszaélésekre, hiányosságokra. A közérdekű bejelentők nem saját, hanem a közösség, mindannyiunk érdekében cselekednek, így joggal kell számítaniuk az esetleges retorziókkal szemben a kiemelt védelemre.
A bejelentővédelmi szabályozás felülvizsgálata és az új törvényi rendelkezés előkészítése 2013 júniusában lezárult. A szakértői és társadalmi egyeztetéseket követően a javaslatot a Kormány június 25-én benyújtotta az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat a korrupció visszaszorítása érdekében a köz- és magánszférára egyaránt tartalmaz bejelentővédelmi intézkedéseket. A KIM széleskörű egyeztetés mellett és nemzetközi példák alapján dolgozta ki a törvényjavaslatot, amely számos egyéb jogszabályt is módosít. A törvényjavaslatot szeptemberben kezdheti el tárgyalni az Országgyűlés és októberben fogadhatják el. A 2014. január 1-jén életbe lépő jogszabály érdemben javíthat a korrupcióellenes küzdelem helyzetén, és hatékony eszköze lehet a közérdeket sértő visszaélések feltárásának.
A javaslattal független kivizsgálási lehetőséget és teljes anonimitást biztosítanak mindenki számára, aki a külön létrehozott elektronikus rendszerben közérdekű bejelentés tesz. Az állampolgárok munkavállalóként, köztisztviselőként vagy magáncégek alkalmazottaiként úgy jelenthetnek be egy-egy esetet, hogy ők maguk ebben anyagilag nem válnak érdekeltté, azaz közérdekből, a közpénzek védelméért, vagy a gazdasági verseny tisztaságáért lépnek fel. Az egyes ügyekben eljárásra jogosultak lehetnek az integritás felelősök, akik őrködnek afölött, hogy a korrupciónak való kitettség minél kisebb legyen a közintézményekben, és azok megőrizzék integritásukat.
A közérdekű bejelentéseket országos hatáskörrel az ombudsman is vizsgálhatja, akinek eljárása független, a kormányzati szervektől elkülönült. A bejelentést szóban és írásban is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések kezelésére az ombudsman honlapján az ősz folyamán védett elektronikus rendszert alakítanak ki, amely biztosítja a bejelentő anonimitását, ugyanakkor érdemi visszajelzést is nyújt az ügy állásáról. Az elektronikus rendszerben rögzítik és számjegyes azonosítót kap minden ügy. A bejelentő ennek alapján tudja azonosítani, hogy ügye hogyan halad, és így tudják majd a teljes anonimitást biztosítani.
A bejelentőket a törvény több fontos garanciával védené: minden intézkedésről, ami rájuk nézve hátrányos és a közérdekű bejelentés miatt következik be, a javaslat kimondja, hogy jogellenes.
A magánszférában a törvényjavaslat bevezeti a bizalmi ügyvéd intézményét, ennek érdekében módosul az ügyvédekről szóló törvény is. Egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, akik bizalmi ügyvédként léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel, korrupcióval szemben. Ha a bizalmi ügyvédhez fordulnak a bejelentők, az – az ügyvédi titoktartás miatt – további garanciákat jelent az eljárás során.
A veszélyeztetett közérdekű bejelentők részére a törvényjavaslat végrehajtását szolgáló kormányrendelet további támogatásokat állapíthat meg.
Megerősített felderítés
A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújtott ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes egység. A 2011-től az ügyészség milliárdokkal több támogatást kap, mint az előző években, amelynek egy részét kifejezetten a korrupcióellenes szervezeti egység működésére biztosítja a kabinet. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. Az intézkedések eredményeképpen a Központi Nyomozó Főügyészségen 2011. április 2-án kezdte meg működését a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyolc ügyésszel. Nőtt a korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészek száma, 2012-től a korábbi katonai ügyészek is eljárnak ilyen ügyekben.
A Legfőbb Ügyészség kiemelt feladatként kezeli a korrupciós bűncselekményekkel foglalkozó kollégák továbbképzését csakúgy, mint a határokon átnyúló korrupciós cselekmény-sorozatok felderítését is segítő különböző nemzetközi szervezetekben – mint például az EUROJUST-ban – történő aktívabb szerepvállalást.
Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A 2011-től a rendőrségnél létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkájának eredményeképpen sikerült olyan belső korrupciós hálózatokat megszüntetni a rendvédelmi, hivatásos állományon belül, amelyek korábban zavartalanul működtek. A Szolgálat kiemelt feladata a korrupció csökkentése, a szervezet bűnözői körök rendvédelmi szerveken belüli térnyerésének megakadályozása, a magas szintű felderítő munka folytatása, illetve a hivatásuk miatt veszélybe került munkatársak és családtagjaik számára a megfelelő védelem megszervezése.
Hatékonyabb igazságszolgáltatás
A Kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítását szolgálja az a szabály, amelyet még 2010 nyarán fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megengedi, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, ami érdemben csökkenti a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát.
A bíróságok működésének javítása érdekében a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett „gyorsító csomagot”, ami 2011. március 1-jén lépett hatályba és a bíróságok hatékony működésének elérését, az eljárások lerövidítését segíti. Ezen kívül a Kormány 2011-ben az előző évekhez képest 3 milliárd forinttal növelte a bíróságok költségvetését.
2011. július 4-én az Országgyűlés a Kormány javaslatára újabb büntetőeljárások gyorsítását, egyszerűsítését célzó törvényt fogadott el, melynek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a vádlott vagy a védője szándékosan ne húzhassa el az eljárások időtartamát. A törvénymódosítás kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő eseteit, illetve a bűnszervezetben részvételt, így is segítve a korrupció elleni hatékonyabb fellépést. Fontos előrelépés az ügyek elhúzódásának megakadályozásában, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, az ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik, a tárgyalás határnapját pedig három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.
Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott igazságszolgáltatási reform is, amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyen képes biztosítani a jogszolgáltatást. Az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnt. A változás hatása nagy jelentőségű, hiszen így az új törvények biztosítják a jogegységet, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható a korábbi katonai ügyészi személyi állomány. Az ügyészségi törvényeknek egyértelműen az a célja, hogy az ügyészség a korrupció elleni küzdelemben nagyobb segítséget kapjon, az ügyészségi nyomozást támogassa az új törvény.
A Kúrián külön munkacsoport elemzi a feladatellátást érintő valamennyi kockázattípust, és ennek során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatokra.
Az Országos Bírósági Hivatal megalapította a Bírósági Integritás Munkacsoportot, amely részt vesz a bírósági igazgatás törvényességet, szakmaiságát biztosító protokoll kialakításában, a bírák és igazságügyi alkalmazottak feddhetetlenségét biztosító, valamint a bírósági szervezet átlátható és számonkérhető működését biztosító intézkedések kidolgozásában.
Az Állami Számvevőszék korrupcióellenes tevékenységének egyik kiemelt eleme a korrupciós kockázatokra és a korrupcióval szembeni védettségre koncentráló Integritás Projekt volt. A projekt fő eleme a kockázati térkép, amelynek alapja a költségvetési szervek önkéntes, kérdőíven alapuló adatszolgáltatása. Ebből az ÁSZ által kidolgozott kockázati módszertan alapján három kockázati érték kerül kiszámításra. A költségvetési szervekre vonatkozó adatokat az interneten bárki számára hozzáférhető Korrupciós Kockázati Térkép jeleníti meg. A térkép az évente ismétlődő adatfelvételeknek köszönhetően folyamatosan frissül, a 2013-as Integritás Felmérést a KIM az elektronikus rendszer tesztelésével, valamint a közigazgatási szervek vezetőinek címzett támogató levél megírásával is támogatta. A szemléletformálás érdekében az ÁSZ elektronikus tananyagot dolgozott ki, amit ingyenesen hozzáférhetővé tett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére. A tananyag 2012. július 1-jétől elérhetővé vált az ösztöndíjas hallgatók részére, ezzel erősítve a közszolgálatban elvárt kulcskompetenciákat. A projekthez kapcsolódóan regionális tanácskozásokra, integritás menedzsment tréningekre, nemzetközi szemináriumra is sor került. A Számvevőszék ellenőrzési tervében kiemelt helyen kezeli a korrupcióellenes fellépés alapját jelentő belső ellenőrzést és a belső kontrollmechanizmusokat. A korrupciós veszélyeztetettség csökkentését szolgálja a kockázatelemzés bevezetése az ellenőrzési témaválasztás és a panaszügyek kezelése terén, illetve az is, hogy elkezdődött az integritási szempontok beépítése a kockázatelemzési rendszerbe. Fontos előrelépés, hogy az új ÁSZ-törvénynek köszönhetően minden számvevőszéki jelentés nyilvános, illetve hogy az ÁSZ Hírportál elindításával nemzetközi szinten is egyedülálló módon átláthatóvá vált a Számvevőszék működése.
Szigorúbb büntetőjogi következmények
Az igazságszolgáltatási reform keretében alkotott alapvető új kódexekben, mint a 2014. március 15-től életbe lépő új Polgári Törvénykönyvben és a 2013. július 1-től életbe lépett új Büntető Törvénykönyvben is visszaköszönnek a közigazgatás fejlesztésében is kiemelt értékek: a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás elvárása.
Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarországról szóló országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.
Büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött arról, hogy a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követ el.
A módosítás nemzetközi ajánlások alapján szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg.
Több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a kormány javaslatára az Országgyűlés 2012. június 25-én elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, amely szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz a korrupciós bűncselekményekre. A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk. további lépéseket tesz a közélet tisztaságát védeni képes szabályok megalkotására.
Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jönnek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, amely a jövőben bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. A Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethető lesz az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa. Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben, korrupciós bűncselekményként szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket.
Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsíti a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetekbe kerülnek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények.
A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kapnak azáltal, hogy külön fejezetbe kerülnek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk. módosítás során létrehozott költségvetési csalás.
Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel (például fiktív tanulmányírással) történő „kitalicskázása”. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás. A korábbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani. A hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni, ezért indokolt a színlelt gazdasági tevékenység végzésben megnyilvánuló megtévesztő jellegű jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.
Hatalmi elit elszámoltatása
A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése. A Kormány elszámoltatási és korrupcióellenes kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálta. A kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás.
Alaptörvény, nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás
A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. A törvény szigorú feltételeket szab az állami vagyon kezelésére és rögzíti, hogy a vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja. A Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvényéhez kapcsolódó nemzeti konzultáción jelentős többség támogatta azt, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Az új Alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni, kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra, valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. 2011. december 23-án fogadta el az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényt, mely részletesen szabályozza ezt a területet.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-i hatályba lépésétől. Az erről szóló indítványt április 30-án fogadta el az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal. Ez azt tartalmazta, hogy az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészítette ki, hogy azokat a „visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek során az igénylő „általánosságban kér mindenféle adatot”, és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt.
A törvényt azután Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Június 11-én a parlament újra elfogadta törvénymódosítást úgy, hogy kikerült belőle az a passzus, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést. Ehelyett az szerepel benne, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vizsgálatot kezdeményezhet.
Megerősített törvényességi felügyelet
Az állami korrupció előtti kiskapuk sorra záródnak el, amelyben a már megkezdett közigazgatási reformnak is jelentős szerepe van. A közigazgatás már megkezdett átalakításának is fontos hozadéka, hogy az új jogszabályokkal eredményesebben lehet fellépni az esetleges korrupció ellen. 2010. szeptembertől a közigazgatási hivatalok (ma kormányhivatalok) visszakapták az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.
Gazdasági korrupció csökkentését szolgáló intézkedések
A takarékosság mellett a korrupciót visszaszorító hatása is van azoknak a kormánydöntéseknek, amelyek megakadályozzák azt, hogy közpénzeket - a törvényesség látszata mögé bújva - tisztességtelenül csapoljanak le (a több milliós végkielégítések megadóztatása a közszférában, az állami vállalatoknál fizetett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának radikális csökkentése, 2 milliós bérplafon bevezetése). A Kormány a társasági adó radikális – 19-ről 10%-ra történő – csökkentésével jelentős lépést tett afelé, hogy a piaci szereplőknek se érje meg ügyeskedni és a törvényeket elkerülni. Ha ugyanis a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására, ezek pedig többletköltséget jelentenek a gazdaságnak.
Ugyancsak a piaci szereplők, a hazai kis- és középvállalkozások számára a Kormány csökkentette, csökkenti az indokolatlan adminisztrációs terheket, amelyek akadályozták a munkaadókat és a munkavállalókat. Az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések jelentős fehérítő hatással is vannak a gazdaságra.
Új közbeszerzési törvény
A Széll Kálmán Tervben vállaltaknak megfelelően 2012. január 1-jén új közbeszerzési törvény lépett életbe, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott, tiszta és átlátható viszonyokat teremt. Hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárásával, összességében gyorsabb és igazságosabb eljárásokat eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek között az aránytalanul alacsony ár új kitételek szerinti meghatározását és a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket.
A Kormány a közigazgatás korrupció-megelőzési programjának elfogadásáról szóló kormányhatározatában felkérte a nemzetgazdasági, valamint a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tekintsék át a korrupciós kockázatok szempontjából a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és ha szükséges, tegyenek javaslatot a beavatkozási pontokra. A Kormány különösen fontosnak tartja, hogy a nyilvánosság további növelésének kereteit is áttekintse e jogszabályok felülvizsgálatakor.
A felülvizsgálat eredményeként 2013. június 21-én módosította a parlament a közbeszerzési törvényt, szűkítve ezzel az üzleti titoknak minősíthető ajánlati adatok körét. A módosítás érinti az építési beruházások egybeszámításának kérdését: a gazdasági és műszaki funkció egységét tekinti döntő szempontnak, az így egybetartozó beruházást nem lehet elemeire bontani. Áruk és szolgáltatások - közbeszerzéssel történő - megrendelése esetén pedig tilos a szétbontás abban az esetben, ha egyetlen cél megvalósítását szolgálják, tartalmilag hasonlóak, és a funkciójuk betöltésére egységesen alkalmasak.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő eldöntheti, közli-e a becsült ellenértéket. A módosítás előírja, hogy az ajánlatok bontásának megkezdésekor az ajánlatkérőnek kötelező közölnie a becsült árat. Tárgyalásos eljárásnál ezt az előtt kell megtennie, mielőtt az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállna. A jövőben akkor minősül aránytalanul alacsonynak az ajánlati ár, ha az 20 százalékkal kevesebb a becsült ellenértéknél, tehát a viszonyítás nem a versenytársak ajánlataihoz történik.
A módosítás csak azt engedi üzleti titokká minősíteni, ami megfelel a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagyis a nyilvánosságra hozása aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevőnek.
A jövőben az ajánlatkérőknek a honlapjukon közzé kell tenniük az olyan közbeszerzési felhívásokat, amelynél elég felhívni ajánlattételre három ajánlattevőt, majd a velük való tárgyalás után máris eredményt hirdethet az ajánlatkérő.
Nemzetközi együttműködés
Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének végrehajtását ellenőrző csoport (a továbbiakban: Implementation Review Group - IRG) 2012 utolsó harmadában megkezdte az Egyezmény Magyarország általi végrehajtására vonatkozó soros felülvizsgálatát. ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének fő céljai a korrupció hatékonyabb és hatásosabb leküzdésére irányuló intézkedések erősítése, a nemzetközi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a közügyek és a köztulajdon tisztességes, számon kérhető és megfelelő kezelésének előmozdítása.
Az Egyezmény végrehajtásának felülvizsgálata három főbb szakaszból áll. Az első szakasz során az ellenőrzött országok kitöltik és visszaküldik az ENSZ IRG által összeállított végrehajtási kérdőívet. Ezt követi az egyeztetési szakasz, melyben a vizsgálatot lefolytató országok képviselői szakértői szintű egyeztetéseket folytatnak az ellenőrzött ország munkatársaival. A folyamat lezárásaként elkészül a végleges országjelentés, melyet Magyarország esetében Moldova és Jamaica készít el.
A vizsgálat dokumentum alapú része, az Egyezmény 3. és 4. fejezetének (bűncselekménnyé nyilvánítás és jogalkalmazás; nemzetközi együttműködés) vizsgálatára irányuló kérdőív kitöltése 2012 decemberében lezárult. A kérdőívet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két államtitkársága (Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság, EU és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Helyettes Államtitkárság), a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, valamint az ORFK munkatársai dolgozták fel.
A június 3-a és 5-e közt lezajlott országlátogatás során a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – az országjelentés elkészítéséhez adatot szolgáltató állami szervezetek szakértőin túl – a civil szervezetek képviselői számára is biztosította a lehetőséget, hogy beszámoljanak tapasztalataikról az ellenőröknek.
2013 júliusától Magyarország a másik oldalról is bekapcsolódik az ellenőrzésekbe, Portugáliával együtt megkezdi Bosznia-Hercegovina soros felülvizsgálatát. Magyarország ezt megelőzően Grúzia 2011 és 2012 közötti értékelésében vett részt.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtó Főosztály)
