Öregségi nyugdíj

2013. március 4. 15:13

Tudnivalók az öregségi nyugdíjról.

Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
-    a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
-    legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
-    azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Nyugdíjkorhatár
A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy legalább a várható élettartam emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. Az európai országok döntő többségében ma magasabb a nyugdíjkorhatár, mint hazánkban. A korhatáremelés születési évjáratonként 6 hónapos fokozatos emeléssel valósul meg. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
-    1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
-    1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
-    1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-    1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
-    1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-    1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
-    1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Milyen időtartamokat tekintünk szolgálati időnek?
Azokat az időszakokat (pl. munkaviszony tartama, egyéni vagy társas vállalkozás folytatása), amely alatt a biztosított (foglalkoztatott magánszemély, egyéni vagy társas vállalkozó, őstermelő) nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

Mely jogszabály határozza meg azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjszerző szolgálati időnek számítanak, illetve minősülnek?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény tételesen meghatározza azokat az időtartamokat, melyek nyugdíjszerző szolgálati időként figyelembe vehetők.
Részletesen meghatározza továbbá azokat az időszakokat, melyek a nyugellátás megállapítása szempontjából szolgálati időként nem vehetők figyelembe.

Ki kaphat öregségi résznyugdíjat?
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
-    az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
-    legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
-    azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Hogyan kell a szolgálati időt számításba venni?
A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

Mikor csökkentik arányosan a szolgálati időt?
A 2003. december 31-éig hatályos szabály szerint, az 1996. december 31-ét követő időszakban, ha a biztosított – nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – keresete a minimálbérnél kevesebb volt, akkor olyan arányban csökkent a szolgálati idő, ahogy a kereset aránylott a minimálbérhez. Ha pl. a kereset a minimálbér fele volt, akkor 1 napi keresettel félnapi szolgálati idő volt szerezhető.
2004. január 1-jétől az arányos szolgálatiidő-számítást csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem. Ez kedvező változás, különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető 20 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha az – akár teljes mértékben – részmunkaidős foglakoztatás volt és csak pl. a minimálbér fele után történt járulékfizetés.
Továbbra sincs arányos szolgálati idő csökkentés a Munka Törvénykönyve alapján teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál, illetve azoknál a személyeknél, ahol a munkakörre irányadó meghatározott munkaidőben történik a foglalkoztatás (pl. az egészségre ártalmas munkakörülmény miatt csökkentett idejű foglalkoztatás az előírás).

Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj összegét?
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.
Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló, személyi jövedelemadóval csökkentett kereset havi átlaga alapján kell meghatározni.

Mivel igazolhatók a keresetekre vonatkozó adatok?
Amennyiben a társadalombiztosítási nyilvántartásban bejelentési adat nem található, a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással, vagy a munkavállaló birtokában lévő egykorú okirattal.

Mely esetben lehet a saját jogú nyugellátást növelni?
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Hogyan lehet a nyugellátás iránti igényt érvényesíteni?
Nyugellátást írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell igényelni. A nyomtatványokat bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságon (kormányhivatal) be lehet szerezni, illetőleg letölthető és kitölthető (kitöltés után kinyomtatható) formátumban megtalálhatók az ONYF honlapján (www.onyf.hu).
Az igényt személyesen vagy postai úton a lakcím szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell előterjeszteni.

A nyugellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy már ezt megelőzően is jogosult lett volna a kérelmező nyugellátásra. Az igénybejelentés időpontja a kérelem benyújtásának, postára adásának a napja.