A Kormány a villamos energia, a földgáz és a távhő lakossági fogyasztói árak 10 százalékos csökkentéséről döntött. A 2013. január 1-jével megvalósult intézkedés érezhető mértékben mérsékli a családok rezsiterheit. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket a csatolt dokumentumban olvasható összegzés válaszolja meg.
1. HOGYAN JÖN KI A 10 SZÁZALÉKOS CSÖKKENTÉS A FÖLDGÁZ, A VILLAMOS ENERGIA ÉS A TÁVHŐ ESETÉBEN?
A földgáz esetében a lakossági fogyasztók alapdíja tíz százalékkal, a megajoule-onként (MJ) fizetendő gázdíjak pedig 8,2 százalékkal mérséklődnek. Utóbbit azonban kiegészíti az, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében vételező lakossági fogyasztók mentesülnek a földgáz biztonsági készletezési díjának megfizetése alól, ami további 1,8 százalékos csökkenést jelent. A mérő nélküli (tűzhely általány) fogyasztók is 10 százalékos csökkenést tapasztalnak majd.
A villamos energia esetében a lakossági fogyasztók elosztói alapdíja 10 százalékkal, a forgalomarányos rendszerhasználati díjak elemenként különböző mértékben (átlagosan 12,7 százalékkal), a tisztán az energiáért fizetendő egyetemes szolgáltatási árak árszabásonként szintén különböző százalékos mértékben (átlagosan 8,8 százalékkal) csökkennek. A számlákon külön feltüntetett pénzeszközök egységára nem változik. Mindezek átlagaként adódik a 10 százalékos árcsökkenés.
A távhő esetében a 2012. november 1-jén alkalmazotthoz képest csökken 10 százalékkal minden díjtétel. (Ld. 5. kérdés távhőre vonatkozó része.)
2. MIT JELENT AZ, HOGY „FÖLDGÁZ BIZTONSÁGI KÉSZLETEZÉS”? NEM LESZ BIZTONSÁGI KÉSZLET?
Magyarország földgázfogyasztását túlnyomórészt külföldi földgázforrások importjából fedezi. Ez azt jelenti, hogy
• a külföldi termelés ingadozása,
• az orosz gázmezők és a magyar határ közti szállítórendszer problémái,
• a tranzitországok és Oroszország közti konfliktusok, vagy
• akár a szállítókapacitás elégtelenségéhez vezető, az európai gázfogyasztás növekedéséhez vezető extrém hideg időjárási körülmények negatív hatással lehetnek a magyarországi gázfogyasztás ellátásbiztonságára.
A magyar fogyasztók ellátásának biztonsága érdekében 2006-ban az országgyűlés megszavazta a biztonsági gáztároló létesítését. Ez biztosítja, hogy ha bármilyen probléma adódna a külföldi gázbeszerzéssel, akkor sem lehetetlenül el a hazai gázellátás.
A biztonsági tároló üzemeltetésének és a benne tárolt földgáz megvásárlásának költségét korábban közvetetten a magyarországi – lakossági és nem-lakossági – felhasználók fizették biztonsági készletezési díj címen.
2013. január elsejétől az egyetemes szolgáltatás keretében vételező lakossági fogyasztók nem fizetnek hozzájárulást a biztonsági készletezéshez, azaz mentesültek a díj megfizetése alól. Ez azonban nem jelenti a tároló megszüntetését vagy az ellátásbiztonság romlását: a nem-lakossági fogyasztók továbbra is fizetik a díjat, ezzel fedezve a tároló működtetését.
3. MI A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ?
Földgáz és villamos energia
Az energia, mint termék árán felül minden felhasználónak meg kell fizetnie az úgynevezett rendszerhasználati díjakat is. A Magyar Energia Hivatal által megállapított rendszerhasználati díjak a rendszer „infrastruktúrájának” (vezetékek, tartalékkapacitások stb.) működtetésével és egyensúlyának folyamatos fenntartásával kapcsolatban felmerülő költségeket hivatottak fedezni. A rendszerhasználati díjakat a villamos energia esetében az egyetemes szolgáltatási árakon felül, a földgáz esetében az egyetemes szolgáltatási árak részeként kell megfizetni.Távhő esetében ilyen fogalom nincs.
4. MIÉRT FIZETÜNK ALAPDÍJAT?
Az alapdíj a fogyasztás mennyiségétől függetlenül fizetendő díjelem. Az ellátó rendszerben akkor is merülnek fel költségek, ha a fogyasztó aktuálisan nem fogyaszt energiát (mérés, leolvasás, karbantartás stb.). Az ilyen, állandónak tekinthető költségek a rendszerüzemeltetőknél folyamatosan felmerülnek.
5. MIKOR LESZ ÉSZLELHETŐ A REZSICSÖKKENTÉS A HÁZTARTÁSOKBAN?
Villamos energia és földgáz
Az alacsonyabb árak 2013. január 1-jétől érvényesek. A kibocsátott számlák jellemzően egy hónap közbeni dátumtól a következő hónap azonos napjáig tartó, egy hónapos fogyasztási időszakról szólnak, valamint tartalmaznak egy teljes hónapra vonatkozó alapdíjat. 2012. decemberi és 2013. januári napokat egyaránt tartalmazó időszakról készített számlákban a fogyasztás megosztásra kerül decemberi és januári időszakra. A decemberi fogyasztásmennyiség még a régi, a januári időszak fogyasztási mennyisége az új, csökkentett egységárral kerül kiszorzásra. A januárra vonatkozó alapdíj már az új egységárral kerül elszámolásra.
Ez tehát azt jelenti, hogy az első számla még csak részben csökkentett értékű, és függ a fogyasztási időszak vége záró dátumától (január első napjaiig tartó fogyasztási időszak esetében kisebb az árcsökkenés hatása, január utolsó napjaiig tartó fogyasztási időszak esetében szinte teljesen az alacsonyabb árral készül a számla). Azok a számlák, melyek fogyasztási időszaka januárban kezdődik, már teljes egészében az új, alacsonyabb egységárral kerülnek kiszámításra, tehát esetükben teljes mértékben érvényesül a 10 százalékos csökkenés.
Ha a szolgáltató már 2012 decemberében, az árváltozásról szóló rendelet megjelenése előtt olyan számlát bocsátott ki,
• amelyen a fogyasztási időszak január elsejét követő dátummal zárul, vagy
• a fogyasztási mennyiségtől független alapdíj 2013. január elsejét követő időszakra szól, akkor a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás esetén, a jogszabályok előírása alapján a díjak hatálybalépését követő 30 napon belül helyesbítenie kell ezeket a számlákat az új egységárak alkalmazásával.
A fogyasztási időszakot minden egyetemes szolgáltató feltünteti a számlákon.
Távhő esetén a számlán szereplő tételek jellemzően nem azonos időszakra vonatkoznak. Ezért az árváltozás vizsgálatánál minden esetben ellenőrizni szükséges, hogy az adott díjtétel pontosan mely időszakra vonatkozik. (Pl. az alapdíj a számla esedékességének hónapjára, míg a hődíj a számlakibocsátás időpontját megelőző hónapra szól.) Kérjük ezért, hogy az adott jogcímen fizetendő összeg (pl. alapdíj, hődíj) sorában minden esetben
nézzék meg a fogyasztási időszakot, mivel a 10 százalékos árcsökkenés csak a 2013. januári 1. utáni időszakra vonatkozik. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy például egy január hónapban kiállított, februári határidővel befizetendő számla esetében az alapdíj februárra vonatkozik, így ennek a díjnak 10 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie – egy korábbi számlán megjelenő – november hónapra vonatkozó alapdíjnál, ugyanakkor a hődíj ugyanebben a számlában még a decemberi fogyasztásra vonatkozik, ezért ennél még nem kell érvényesíteni a 10 százalékos csökkentést.
Elképzelhető, hogy a decemberben kiállított, januári határidővel befizetendő számla kiállításának idején még nem volt ismert a távhőszolgáltató számára az árváltozás, így ezen a számlán a januári alapdíj még nem a 10 százalékkal alacsonyabb mértékkel szerepel. Ebben az esetben a szolgáltató egy, a már 10 százalékkal csökkentett alapdíjat tartalmazó helyesbítő számlát küld, vagy a következő hónapban kiküldött számlában írja jóvá a januári 10 százalékos alapdíjcsökkenés hatását.
6. AZ ÉJSZAKAI ÁRAM ÁRA IS CSÖKKEN?
A „B” vezéreltnek (korábban „éjszakainak”) nevezett – külön mérőórával mért – kategóriában is teljes körűen megvalósul az összességében 10 százalékos árcsökkenés. A két zónaidős („A2”) kategóriában 10 százaléknál kisebb az árcsökkenés. Bár 2008 óta új mérőóra felszereltetésével a lakossági fogyasztók is választhatják ezt az árszabást, ez továbbra sem jellemzően lakossági árkategória. A szolgáltatók által a Magyar Energia Hivatalnak beküldött adatok szerint nincs ilyen lakossági fogyasztó.
7. NEM CSÖKKENT A SZÁMLÁM 10 SZÁZALÉKKAL, MIÉRT VAN EZ?
Az egyes díjtételek különböző mértékben változtak, s összesítve eredményezik – azonos mennyiségű fogyasztás esetén – a 2012-es árakhoz képest a 10 százalékos csökkentést.
A földgáz esetében a lakossági fogyasztók alapdíja tíz százalékkal, a megajoule-onként (MJ) fizetendő gázdíjak pedig 8,2 százalékkal mérséklődnek. Utóbbit azonban kiegészíti az, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében vételező lakossági fogyasztók mentesülnek a földgáz biztonsági készletezési díjának megfizetése alól, ami további 1,8 százalékos csökkenést jelent. A mérő nélküli (tűzhely általány) fogyasztók is 10 százalékos csökkenést tapasztalnak majd.
A villamos energia esetében a lakossági fogyasztók elosztói alapdíja 10 százalékkal, a forgalomarányos rendszerhasználati díjak elemenként különböző mértékben (átlagosan 12,7 százalékkal), a tisztán az energiáért fizetendő egyetemes szolgáltatási árak árszabásonként szintén különböző százalékos mértékben (átlagosan 8,8 százalékkal) csökkennek. A számlákon külön feltüntetett pénzeszközök egységára nem változik. Mindezek átlagaként adódik a 10 százalékos árcsökkenés.
A távhő esetében a 2012. november 1-jén alkalmazotthoz képest csökken 10 százalékkal minden díjtétel. (Ld. 5. kérdés távhőre vonatkozó része.)
Amennyiben úgy véli, ez az Ön számlájában nem tükröződik, kérjük, szíveskedjen szolgáltatójához fordulni a számlán feltüntetett ügyfélszolgálati elérhetőségeken a további teendők egyeztetése érdekében. A számla adatainak megadásával konkrét segítséget kaphat. Sikertelenség esetén a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeihez fordulhat.
8. A TAVALYI SZÁMLÁMHOZ KÉPEST NŐTT A BEFIZETENDŐ VÉGÖSSZEG. HOGY LEHET EZ?
A számla összegének 10 százalékos csökkenése (az előző évi számlához képest) csak azonos fogyasztási mennyiség esetén követhető nyomon közvetlenül. A számlán szereplő egyes díjtételek az alábbiak szerint módosultak:
A földgáz esetében a lakossági fogyasztók alapdíja tíz százalékkal, a megajoul-onként (MJ) fizetendő gázdíjak pedig 8,2 százalékkal mérséklődnek. Utóbbit azonban kiegészíti az, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében vételező lakossági fogyasztók mentesülnek a földgáz biztonsági készletezési díjának megfizetése alól, ami további 1,8 százalékos csökkenést jelent. A mérő nélküli (tűzhely általány) fogyasztók is 10 százalékos csökkenést tapasztalnak majd.
A villamos energia esetében a lakossági fogyasztók elosztói alapdíja 10 százalékkal, a forgalomarányos rendszerhasználati díjak elemenként különböző mértékben (átlagosan 12,7 százalékkal), a tisztán az energiáért fizetendő egyetemes szolgáltatási árak árszabásonként szintén különböző százalékos mértékben (átlagosan 8,8 százalékkal) csökkennek. A számlákon külön feltüntetett pénzeszközök egységára nem változik. Mindezek átlagaként adódik a 10 százalékos árcsökkenés.
A távhő esetében a 2012. november 1-jén alkalmazotthoz képest csökken 10 százalékkal minden díjtétel. (Ld. 5. kérdés távhőre vonatkozó része.)
Az árváltozás az egységnyi energiára számítható átlagárakra vonatkozik.
A számla végösszege függ
• a fogyasztás mennyiségétől, továbbá
• az esetleges támogatásoktól, jóváírásoktól.
Amennyiben úgy véli, hogy a 10 százalékos árcsökkenés az Ön számlájában nem tükröződik, kérjük, szíveskedjen felkeresni szolgáltatóját a számlán feltüntetett ügyfélszolgálati elérhetőségeken a további teendők egyeztetése érdekében. A számla adatainak megadásával konkrét segítséget kaphat. Sikertelenség esetén a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeihez fordulhat.
9. KIK JOGOSULTAK EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSRA?
Egyetemes szolgáltatásra jogosultak a földgázellátás területén:
• a GET szerinti lakossági fogyasztók,
• a 20 m³/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználók.
Fontos tudni, hogy a földgázellátás esetében lakossági fogyasztónak minősülnek azok a lakóépületek, amelyekben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, azaz ilyenek például a társasházak.
Egyetemes szolgáltatásra jogosultak a villamosenergia-ellátás területén:
• a VET szerinti lakossági fogyasztók,
• a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók.
Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni
• a külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye,
• a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye,
• a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint
• a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén.
10. KISVÁLLALKOZÁS VAGYOK. AZ ÉN REZSISZÁMLÁM IS CSÖKKEN 10 SZÁZALÉKKAL?
A földgázt egyetemes szolgáltatás keretében vételező nem lakossági felhasználók – így a 20 m3/h és annál kisebb mérőkapacitással rendelkező közintézmények, kisvállalkozások – esetében a hatósági ár nem változott, így a kis- és középvállalkozók (KKV) terhei sem közvetlenül, sem közvetve nem emelkednek.
A villamos energia szolgáltatás kapcsán az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra vonatkozó árak 0,29 Ft/kWh-val emelkedtek, de ezt az emelkedést ellensúlyozza a rendszerhasználati díjak csökkenése. A rendszerhasználati díjak esetében nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így a kisfeszültségű kategóriák esetében végrehajtott rendszerhasználati díjcsökkentés a lakossági fogyasztókkal azonos módon (kisfeszültségen) vételező KKV-k összesített energiaköltségét is csökkenti.
A 10 százalékos lakossági távhőár csökkentése érdekében a távhőszolgáltatók támogatása – az árbevétel kiesés mértékével azonos szinten – megemelkedett. Ennek megfelelően a távhőszolgáltatók esetén nincs olyan árbevétel kiesés, amely a KKV-k terheinek növekedését indokolná.
11. EGYETEMES SZOLGÁLTATÓVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ALAPJÁN VÉTELEZEK, DE KÖZINTÉZMÉNY VAGYUNK. MINKET ÉRINT AZ ÁRCSÖKKENÉS?
A földgázt egyetemes szolgáltatás keretében vételező nem lakossági felhasználók – így a 20 m3/h és annál kisebb mérőkapacitással rendelkező közintézmények, kisvállalkozások – esetében a hatósági ár nem változott, így a közintézmények terhei sem közvetlenül, sem közvetve nem emelkednek és nem is csökkennek.
A villamos energia szolgáltatás kapcsán az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra vonatkozó árak 0,29 Ft/kWh-val emelkedtek, de ezt az emelkedést ellensúlyozza a rendszerhasználati díjak csökkenése. A rendszerhasználati díjak esetében nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így a kisfeszültségű kategóriák esetében végrehajtott rendszerhasználati díjcsökkentés a lakossági fogyasztókkal azonos módon (kisfeszültségen) vételező, egyetemes szolgáltatóval az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra vonatkozó áron szerződést kötő közintézmények összesített energiaköltségét is csökkenti.
12. TÁRSASHÁZKÉNT RÁNK IS VONATKOZIK A 10 SZÁZALÉKOS ÁRCSÖKKENÉS?
Földgáz szolgáltatás esetén mind a 20 m³/h-nál kisebb társasházak, illetve a 20 m³/h és annál nagyobb kapacitással rendelkező, egyetemes szolgáltatásban vételező társasházak, gázdíjai és alapdíjai csökkentek. Nem kell továbbá biztonsági készletezési díjat fizetniük ezen társasházaknak, ha a Földgáz biztonsági készletezésről szóló törvény szerint lakossági fogyasztónak számítanak.
A villamos energia esetében a törvény (VET) – az egyes háztartások saját célú fogyasztásától eltérően – nem tekinti lakossági felhasználásnak a társasházak közös helyiségeinek (lépcsőház, padlás, lift stb.) külön mért fogyasztását. Ezen esetekben 10 százaléknál kisebb (átlagosan 5 százalék) összesített árcsökkenés érvényesül, mivel csak a rendszerhasználati díjak csökkennek.
Távhőszolgáltatás esetén a lakossági fogyasztásra jutó rész esetén igen, de amennyiben a társasházban olyan fogyasztó is van, amelynek fogyasztása nem lakossági árszabással kerül elszámolásra, arra a fogyasztóra nem vonatkozik az árcsökkenés.
13. MIT TEGYEK, HA KILÉPTEM AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSBÓL ÉS KERESKEDŐT VÁLTOTTAM? VISSZALÉPHETEK?
Villamos energia és földgáz esetében is azok a felhasználók, akik egyetemes szolgáltatásra jogosultak, de korábban egyetemes szolgáltató helyett kereskedőt választottak, a kereskedőváltás szabályai szerint bármikor kezdeményezhetik az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérésüket. Ezt megelőzően célszerű ellenőrizni, hogy az új egyetemes szolgáltatási árak és a kereskedő által alkalmazott, vagy felajánlott új árak összesen mekkora fizetendő összeget jelentenek az eddigi fogyasztási adatokkal.
Amennyiben a felhasználó kedvezőbbnek ítéli az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérést, a kereskedelmi szerződés felmondása és a kereskedelmi szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén kereskedőt válthat. A felhasználók írásban kezdeményezhetik a szerződés felmondását 30 napos felmondási határidővel. A felhasználóknak célszerű azt a – területileg illetékes – egyetemes szolgáltatót megbízni a felmondás intézésével, akihez vissza akarnak szerződni. Ez egyszerűbbé teszi az eljárást, mert csak egy ügyfélszolgálatot kell felkeresniük. A kereskedő ellenőrzi, hogy a szerződési feltételek teljesülnek-e. Ha nem (jellemzően lejárt fizetési határidejű, de ki nem fizetett számla, vagy le nem járt hűségidő lehet az elutasítás indoka), akkor erről, és a teljesítés feltételeiről értesíti a felhasználót. A feltételek maradéktalan teljesülése után valósulhat meg a kereskedőváltás.
14. A KERESKEDŐ ÁLTAL SZÁMOMRA MEGADOTT KEDVEZMÉNYEN FELÜL IS CSÖKKEN A SZÁMLÁM 10 SZÁZALÉKKAL, VAGY EBBEN AZ ESETBEN NEM, VAGY NEM TÍZ SZÁZALÉKKAL CSÖKKEN A SZÁMLÁM?
A szabadpiaci kereskedő és a fogyasztó jogviszonyát polgárjogi szerződés szabályozza. A felek megállapodása alapján kialakult végfelhasználói árra nem alkalmazható automatikusan a hatósági árszabályozás, kivéve, ha a két fél közötti szerződés erre lehetőséget ad. Az biztos, hogy a villamos energia esetében a rendszerhasználati díjak csökkentésének hatásait automatikusan érzékelni fogják azok a szabadpiaci fogyasztók is, akik az egyetemes szolgáltató helyett – saját döntésük alapján – szabadpiaci kereskedővel kötöttek szerződést a villamos energiára, mint termékre.
15. A SZOLGÁLTATÓ ÁTHÁRÍTHATJA A VESZTESÉGÉT BÁRKIRE?
A lakossági fogyasztókat kötelező jelleggel ellátó egyetemes szolgáltatók csak hatósági árakon számlázhatnak, így nincs lehetőségük a veszteségeik áthárítására. A földgáz és a villamos energia egyetemes szolgáltatás ára miniszteri rendeletben meghatározott hatósági árak, a villamos energia rendszerhasználati díjakat a Magyar Energia Hivatal határozatában állapította meg. Ezektől felfelé eltérni, többet számlázni, vagy – jogszabályban meghatározott kivétellel – új díjelemet bevezetni nem lehet. Így a szolgáltatónak nincs lehetősége az áthárításra.
Az egyes számlakorrekciós elemek mértéke és számítása (a légnyomás korrekció a földgáz esetén) jogszabályban, illetve a szolgáltatók üzletszabályzataiban szabályozottak, ezért itt sincs lehetőség „trükközésre”. A számlakorrekciók alapadatait az egyetemes szolgáltatók kötelesek honlapjukon közzétenni.
A 10 százalékos lakossági távhőár csökkentéssel egyidőben a távhőszolgáltatók támogatása – az árbevétel kiesés mértékével azonos szinten – megemelkedett, így számukra nincs olyan árbevétel kiesés, amely áthárítandó lenne.
16. LEHET, HOGY ROMLIK A GÁZ FŰTŐÉRTÉKE AZ ÁRCSÖKKENTÉS MIATT? TOVÁBB TART MAJD, MÍG A LEVES MEGFŐ?
Nem. A földgáznak meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott szabványnak, amelyen belül csak minimális mértékben ingadozhat a fűtőérték. Éppen ennek kiegyenlítése érdekében van hőmennyiség (MJ) alapú elszámolás. A földgáz fűtőértékét a társaságok nem képesek befolyásolni.
17. FESZÜLTSÉGINGADOZÁS VÁRHATÓ A CSÖKKENTÉS MIATT?
Nincs egyértelmű, szoros összefüggés a kettő között. A Magyar Energia Hivatal Garantált Szolgáltatások határozatának feszültség minőségre vonatkozó, az európai szabványnál szigorúbb követelményei előírják az elosztói engedélyesek számára a megfelelő feszültségminőség biztosítását a hálózat kisfeszültségű csatlakozási pontjain.
Amennyiben ettől eltér a szolgáltatott feszültség, abban az esetben a probléma megoldásáig egyre növekvő gyakorisággal kötbér jár az érintett fogyasztónak.
18. ESIK MAJD A SZOLGÁLTATÁS SZÍNVONALA A CSÖKKENTÉS MIATT?
Nincs egyértelmű, szoros összefüggés a kettő között. A Magyar Energia Hivatal határozatai az ellátás folytonosságára minőségi követelményeket határoznak meg mind egyedi felhasználói, mind pedig országos szinten, mely utóbbi évről-évre javuló követelményszintet ír elő. Amennyiben az elosztói engedélyes nem teljesíti a követelményeket vagy elmarad az előírt folyamatosan javuló követelményszinttől, az kötelező rendszerhasználati díjcsökkentést és esetlegesen bírságot is vonhat maga után.
Egyedi felhasználók esetében a követelmények nem teljesítésekor az elosztói engedélyes kötbért köteles fizetni az érintett fogyasztóknak.
19. AZ ÁFA-T IS ÉRINTI A 10 SZÁZALÉKOS CSÖKKENTÉS?
Az energiára vonatkozó ÁFA-kulcs változatlan marad. Természetesen a díjcsökkentés következtében alacsonyabbá válik (ugyanakkora energia mennyiség esetén) az ÁFA alapjául szolgáló összeg, azonos kulcs mellett tehát csökkeni fog a fizetendő ÁFA összege.
20. IGAZ, HOGY MAJD A TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK ÁRAI FOGNAK NŐNI, MERT A VÁLLALKOZÓK ENERGIADÍJAI NŐNEK?
A földgázt egyetemes szolgáltatás keretében vételező nem lakossági felhasználók – így a 20 m3/h és annál kisebb mérőkapacitással rendelkező közintézmények, kisvállalkozások – esetében a hatósági ár nem változott, így a kis- és középvállalkozók (KKV) terhei sem közvetlenül, sem közvetve nem emelkednek.
A villamos energia szolgáltatás kapcsán az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra vonatkozó árak 0,29 Ft/kWh-val emelkedtek ugyan, de ezt az emelkedést ellensúlyozza a rendszerhasználati díjak csökkenése. A rendszerhasználati díjak esetében nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így a kisfeszültségű kategóriák esetében végrehajtott rendszerhasználati díjcsökkentés a lakossági fogyasztókkal azonos módon (kisfeszültségen) vételező KKV-k összesített energiaköltségét is csökkenti.
A 10 százalékos lakossági távhőár csökkentése érdekében a távhőszolgáltatók támogatása – az árbevétel kiesés mértékével azonos szinten – megemelkedett. Ennek megfelelően a távhőszolgáltatók esetén nincs olyan árbevétel kiesés, amely a KKV-k terheinek növekedését indokolná.
Az energiát az egyetemes szolgáltatáson kívül beszerző vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak árát alapvetően a piaci viszonyok szabják meg. Ezek alakulásáról a Magyar Energia Hivatal nem rendelkezik információkkal.
21. HOGYAN DIKTÁLJAK?
Azok a fogyasztók, akik a havi diktálási lehetőséget választották, továbbra is a számlán megtalálható dátumokat figyelembe véve diktálhatják az aktuális mérőállást. Erre az árváltozásnak semmilyen hatása sincs.
Az egyetemes szolgáltatók az árváltozás kapcsán (jellemzően az árváltozás hatályba lépése körüli +/- 2-4 napban) biztosítják a diktálás lehetőségét. Ennek pontos szabályait az üzletszabályzatok tartalmazzák. Erre hivatkozva javasoljuk, hogy szíveskedjen tájékoztatást kérni a szolgáltatójától, hogy van-e még lehetőség a január elsejei mérőállás közlésére.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)
