Tudnivalók a GEYT-ről.

Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást?

A gyermeknevelési támogatást az a szülő, nevelőszülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásban három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévétől nyolcadik életévének betöltéséig jár.

A jogosultság független az előzetes biztosítási időtől, illetve a család jövedelmi, vagyoni helyzetétől.

Milyen mértékű a gyermeknevelési támogatás?

A gyermeknevelési támogatás havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28.500,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama – 10 százalék nyugdíjjárulék levonása mellett – szolgálati időnek számít.

Hol kell igényelni a támogatást?

A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságánál kell benyújtani.

Mit kell tudni az elbírálás szabályairól?

A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. Egyidejűleg csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását (születési anyakönyvi kivonat, gyámkirendelő határozat, ha a gyám igényli az ellátást, illetve nevelőszülő esetén az arról szóló megállapodás). Az igénybejelentés napja az igény átvételének vagy a kérelem postára adásának igazolt napja.

Melyik szülő igényelheti a gyermeknevelési támogatást?

A támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – az illetékes városi gyámhivatal dönt.

Mikor nem jár a gyermeknevelési támogatás?

Nem jár a támogatás annak a szülőnek, aki:

• rendszeres pénzellátás bármelyikében részesül, (kivéve, ha a támogatás folyósítása mellett dolgozott és betegsége után táppénzt, baleseti táppénzt kap),
• akkor sem jár, ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal helyeztek el, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben tartózkodik,
• előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti.

A külföldön tartózkodó szülő mely esetben kaphat gyermeknevelési támogatást?

Ha a szülő három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátást részére külön jogszabályban meghatározottak szerint folyósítják tovább. Amennyiben a szülő az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás folyósítása szünetel.

A külszolgálatot, vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére gyermekére tekintettel külön jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak, ezért annak ideje alatt a gyermeknevelési támogatás folyósítása szünetel.

Részesülhet-e a szülő egyidejűleg gyermeknevelési támogatásban és gyermek-gondozási segélyben is?

Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe. Arra tehát nincs lehetőség, hogy az egyik szülő gyermeknevelési támogatásban, a másik gyermekgondozási segélyben részesüljön.

A gyermeknevelési támogatás, melyet a köznyelv „főállású anyaságnak” nevez, munkaviszonynak minősül-e?

A támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonyban töltött időnek.

Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni?

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időbeli korlát nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő milyen időtartamban helyezheti el a gyermeket a napközbeni ellátást biztosító intézményben?

2009. január 1-től időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben.

A gyermeknevelési támogatás folyósításának lejártát követően milyen ellátás megállapítását lehet kérni?

Ha a fenti ellátások megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján álláskeresési járadékra nem jogosult, a települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)