Az alábbiakban megtalálhatja a leggyakoribb, bérkompenzációval kapcsolatos kérdésekre a válaszokat. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény július 1-jei hatálybalépése kapcsán a 21., 31., 44., 54. és 55. válasz frissítésre került, és az összeállítás a 60. ponttal bővült.
1. Hol található az elvárt béremelés végrehajtásához segítséget nyújtó útmutató?
Az útmutató az alábbi internetes címen található jobb oldalt: hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/modszertani-utmutato-es-ugyfelszolgalat-az-elvart-beremeles-vegrehajtasahoz
2. Kötelező-e alkalmazni az elvárt béremelést?
Nem kötelező végrehajtani. Ugyanakkor, amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés ezt megállapító határozatot hoz (munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/B.§). Bírságot emiatt nem kell fizetni, azonban a munkáltató számára, aki a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem teljesíti, a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem állapítható meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2.§ (1) bekezdés n) pontja szerinti költségvetési támogatás.
Ezt a szankciót nem kell alkalmazni
a) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható előirányzatából nyújtott (pályázati úton elnyerhető) támogatásra,
b) a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulásra, valamint
c) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatásokra.
Azon munkáltatók pedig, amelyek valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalójukra végrehajtják az elvárt béremelést, a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt érvényesíthetnek (az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §).
3. A bruttó 300.000 Ft vagy a 216.806 Ft alatti bérekre vonatkozik-e az elvárt béremelés?
Mint azt a 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése tartalmazza - és ahogy azt az Útmutatóban is írtuk - a havi 216.805 forint feletti béreknél nincs elvárt béremelés, mivel itt nem jelentkezik 2012-ben nettó keresetveszteség a 2012. évi szja változás (adójóváírás eltörlése) és a munkavállalók által fizetett tb járulék 1%-pontos növekedése miatt. A 300.000 Ft-ot a 2012. évi adó- és járulékváltozásokról hozott döntések előtt elfogadott 2011. évi XCIX. törvény irányszámként tartalmazta.
4. Költségvetési szervnél és egyházi fenntartású, közcélú tevékenységet folytató intézményeknél milyen módon kell megvalósítani az elvárt béremelést?
A költségvetési szervekre és egyházi fenntartású intézményekre nem terjed ki a 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet hatálya. A közszférában az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a 371/2011.(XII.31.) Korm. rendelet előírásai alapján kerül sor 2012-ben. Ugyanez a kormányrendelet vonatkozik az egyházi fenntartású, közcélú tevékenységet folytató intézményekre is. A 371/2011.(XII.31.) Korm. rendelet módosítása egyértelművé tette azt is, hogy a közszféra kompenzációs rendszere vonatkozik a költségvetési szervekkel a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló minden munkavállalóra is.
5. Alapítványi fenntartású intézményeknél milyen módon kell megvalósítani az elvárt béremelést?
A 299/2011.(XII. 22.) Korm. rendelet az alapítványi fenntartású intézményekre is vonatkozik.
6. Elvártnak megfelelő béremelés esetén hogyan zajlik a szociális hozzájárulási adó kedvezményének igénylése?
Alkalmazottak esetében a kompenzáció a 08-as bevallásban adókedvezmény formájában 2012-ben és 2013-ban érvényesíthető a munkavállalót az adott hónapra megillető bruttó munkabér összege alapján. A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (2) bekezdése szerint bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Az adókedvezmény alapjául azonban kizárólag a munkaviszonyban állók számára kifizetett munkabér szolgál. A számviteli törvény 3. § (7) bekezdésének 2. pontja, 79. § (3) bekezdése szerint a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés személyi jellegű egyéb kifizetés, azaz nem része a bérköltségnek, így nem munkabér.
7. Köztartozás mellett igénybe vehető-e szociális hozzájárulási adó kedvezménye?
A köztartozás-mentesség az igénybevételnek nem feltétele.
8. Az a vállalkozás, amely az elvárt béremelést minden 2011-ben állományban lévő dolgozójára végrehajtja, a bérkompenzációt igénybe kívánja venni, igénybe veheti-e a 2012-ben újonnan felvett dolgozók tekintetében is?
Igen, amennyiben a munkáltató az elvárt béremelést az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta, minden munkavállalója, így az újonnan belépők esetében is jogosult a – munkabér mértékétől függő - kompenzáció igénybevételére.
9. Vonatkozik-e bármilyen feltétel az újonnan belépő foglalkoztatottak bérére?
Béremelési elvárás a 2012-ben újonnan belépő munkavállalókra a törvény értelmében akkor vonatkozik, ha az új belépő 2011. november – december időszakban legalább egy napig ennél a vállalkozásnál vagy annak valamely belföldi kapcsolt vállalkozásánál dolgozott.
10. Mit jelent a belföldi kapcsolt vállalkozás?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. paragrafusának 17. pontja rendelkezik a kapcsolt vállalkozás fogalmáról, melyek közül csak a belföldieket kell figyelembe venni:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.
11. Igénybe vehetem a kompenzációt egyéni vállalkozóként a saját magam után számított szociális hozzájárulási adó tekintetében, ha teljesítem az elvárt béremelés feltételeit?
Mivel a kompenzáció az adójóváírás eltörlésének hatásait kívánja ellensúlyozni, amire egyéni vállalkozók nem voltak jogosultak, egyéni vállalkozók önmaguk után nem igényelhetik, csak az alkalmazottaik után, ha esetükben teljes körűen eleget tettek az elvárt béremelésnek.
12. A bérkompenzáció összegét személyenként kell kiszámítani és összesíteni, vagy az adott vállalkozás teljes bérköltségére egy összegben?
A kompenzáció összegét személyenként és havonta kell kiszámítani, az Útmutatóban szereplő képlet alapján. Amennyiben több adókedvezményt is érvényesítenek egy személy esetén a fizetendő szociális hozzájárulási adóval szemben, akkor az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 463. paragrafusát kell értelemszerűen alkalmazni.
13. Családi kedvezmény figyelembe vehető-e bérkompenzációnál?
A 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet szerinti elvárt béremelés teljesítésénél, tehát a bruttó bérek emelésénél a családi kedvezmény nem vehető figyelembe.
14. Mi történik akkor, ha a munkavállaló átkerül más munkakörbe, és emiatt nem nő, hanem esetleg még csökken is a jövedelme?
A bércsökkenéssel járó munkakör változások esetén – ide nem értve az egészségkárosodás miatt bekövetkező munkakörváltozást – a munkáltató 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámának legfeljebb 5%-áig, de legalább egy fő esetében elfogadható a bércsökkenés, amennyiben a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 69/2012.(IV.6.) Korm. rendelettel módosított 2. § (7) bekezdésében foglaltak szerint – tehát az új munkakörre jellemző bérek figyelembevételével - hajtja végre az elvárt béremelést a munkáltató.
15. Az általam könyvelt vállalatnál végrehajtották az elvárt béremelést az összes érintett munkavállaló tekintetében, de arról nincs információm, hogy ez megtörtént-e a kapcsolt vállalkozásoknál. Igénybe veheti-e az általam könyvelt vállalat a kompenzációt?
Ha egy vállalkozásnál végrehajtják az elvárt béremelést mindenkire, attól függetlenül is jár a vállalkozásnak a kompenzáció, hogy a kapcsolt vállalkozásnál végrehajtották-e vagy sem.
16. Visszamenőleg kívánom a Kormányrendeletben elvárt fizetésemelést végrehajtani, ezt megtehetem-e, mely jogszabály vonatkozik rám ebben az esetben?
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények tekintetében 2012. év közben visszamenőleges hatállyal is végre lehet hajtani az elvárt béremelést, ha ezzel az elvárt béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesült az adott hónapokra vonatkozóan. A visszamenőleges béremelést a 2012-ben időközben kilépett munkavállalókra is végre kell hajtani.
A kompenzáció visszamenőlegesen is érvényesíthető, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460/A., 464./A,B paragrafusai alapján. A visszamenőleges béremelés végrehajtását a 2011. évi CLVI. törvény 460/A. paragrafusa szabályozza:
„460/A. § (1) A 460.§ (1) bekezdése szerinti kifizető a 460.§ (1) bekezdésében meghatározott adókedvezményt (e § alkalmazásában a továbbiakban: adókedvezmény) akkor is igénybe veheti, ha a feltételeket visszamenőlegesen, de legkésőbb a munkavállalót a naptári évben megillető munkabérek tekintetében ugyanazon naptári év végéig végrehajtott béremeléssel teljesíti. Ebben az esetben a munkavállalót megillető béremelést a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetése azokban a hónapokban megtörtént volna, amely adómegállapítási időszakra a béremelés a munkavállalót megilleti.
(2) A kifizető azon bevallási időszak tekintetében, amelyre tekintettel az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján visszamenőleg veszi igénybe, a szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények összegét az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint helyesbíti.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyesbítés során, az érintett hónapok tekintetében azon jogviszonyokra vonatkozóan, amelyekre tekintettel a kifizető az adókedvezményt az (1 ) bekezdés alapján veszi igénybe, a már bevallott szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét nullára kell módosítani, ezzel egyidejűleg a visszamenőleges munkabéremelésnek megfelelően megállapított szociális hozzájárulási adó alapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegé t a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérő idő szak feltüntetésével – a visszamenőleges béremeléssel érintett hónaponként – kell bevallani. Tárgyhónapnak e § alkalmazásában az a hónap minősül, amelyben a kifizető teljesíti a 460 . § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.
(4) A kifizető a (3) bekezdésben foglaltak szerint a visszamenőleges munkabéremelésnek megfelelően megállapított szociális hozzájárulási adóalapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével vallja be akkor is, ha a visszamenőleges béremeléssel érintett valamely bevallási időszak tekintetében a szociális hozzájárulási adót a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint önellenőrzéssel azért nem tudja helyesbíteni, mert az ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül, vagy a visszamenőleges béremeléssel érintett időszak vonatkozásában adóellenőrzés van folyamatban.
(5) Ha a visszamenőleges munkabéremeléssel érintett bevallási időszak ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül, a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmet terjeszthet elő. Az állami adóhatóság a kérelem alapján – ha a (4 ) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek – az ismételt ellenőrzést 30 napon belül elrendeli.
(6) Az ismételt vagy folyamatban lévő ellenőrzés során azon jogviszonyok tekintetében, amelyekre tekintettel a kifizető az adókedvezményt a (4) bekezdés alapján a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével veszi igénybe, úgy kell tekinteni, mintha a szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege nulla lenne. A folyamatban lévő ellenőrzés során az állami adóhatóság a jogosulatlanul igénybevett szociális hozzájárulási adókedvezmény tekintetében adóbírságot és késedelmi pótlékot a tárgyhónapban ténylegesen bevallott és megfizetett szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege alapján állapítja meg.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti ismételt ellenőrzés nem érinti a korábbi adóellenőrzés során megállapított adóbírság és késedelmi pótlék azon részét, amelyek az adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt kerültek megállapításra.
(8) Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül a 460. § (1) bekezdése szerinti folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizető a visszamenőlegesen végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában már nem foglalkoztat. E munkavállaló munkaviszonyára tekintettel adókedvezmény e § alapján visszamenőleg nem érvényesíthet ő. Az a kifizető, aki a 460. § (1) bekezdése szerinti feltételeket már teljesítette, további visszamenőleges béremelésre vonatkozóan az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja."
Tehát az elvárt béremelés visszamenőleg történő végrehajtása esetén önellenőrzéssel a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezménnyel a költségként elszámolt szociális hozzájárulási adó összegét kell visszamenőleg csökkenteni. A munkabér és a további, munkabérhez kapcsolódó tételek módosítását a módosítás időpontjára (tehát nem visszamenőleg) kell a számvitelben elszámolni, amennyiben az azonos üzleti évet érint, azaz ezeket önellenőrzéssel visszamenőleg módosítani nem kell.
17. Részmunkaidős dolgozóink 2011-ben a garantált bérminimum arányos összegét kapták, a 4 órás munkaidőben dolgozók bruttó 47.000 Ft-ot, a 6 órás munkaidőben dolgozók pedig bruttó 70.500 Ft-ot kerestek. Megfelel-e az elvárt béremelésnek, ha dolgozóink a 2012. évi 108.000 Ft-os garantált bérminimum arányos összegét kapják, tehát a 4 órában dolgozók 54.000 Ft-ot, a 6 órában dolgozók pedig 81.000 Ft-ot?
Nem, mert az elvárt béremelés mértékét a 2011. évi bér alapján, a kormányrendelet melléklete szerint kell meghatározni:
- a 4 órára járó 47.000 Ft-os bér esetén az elvárt béremelés 26%, azaz 12.220 Ft, vagyis a 2012. évi elvárt bér 59.220 Ft/hó,
- a 6 órára járó 70.500 Ft-os bér esetén 14.900 Ft-os béremelést szükséges végrehajtani, azaz a 2012. évi elvárt bér 85.400 Ft/hó.
18. Vonatkozik-e az elvárt béremelés arra a részmunkaidősre, akinek a rendszeres bére részmunkaidőben nem éri el a 216.805 Ft-ot, de nyilatkozata szerint más egyéb munkáltatótól is rendelkezik rendszeres bérrel, és a kettő együtt meghaladja a 216.805 Ft-os szintet?
Az egyik munkáltatónak nem feltétlenül áll rendelkezésére, hogy a munkavállalója a másik munkahelyén mennyit keres. Többek között ezért sem veszi ezt a 299/2011.(XII.22.) Kormányrendelet figyelembe. Tehát az elvárt béremelést minden munkáltatónak külön-külön szükséges végrehajtania a kérdésben említett munkavállalói nyilatkozattól függetlenül, és az adókedvezmény is munkáltatónként külön – külön érvényesíthető.
19. Vonatkozik-e az elvárt béremelés arra a nyugdíjas, részmunkaidős munkavállalóra, akinek a rendszeres bére heti 20 órában 180.000 Ft, mellette kizárólag nyugdíjban részesül, de együttesen a kettő meghaladja a 216.805 ft-ot?
A munkavállaló nyugdíjas státuszát, nyugdíjának összegét a kompenzáció szempontjából nem lehet figyelembe venni, az elvárt béremelés rájuk is az általános szabályok szerint vonatkozik, a nyugdíj összegétől függetlenül.
20. A korhatár előtti ellátásban részesülő személyek (volt előrehozott nyugdíjasok) 2012. január 1-jétől nem minősülnek nyugdíjasnak, illetve vannak, akiknek megszűnik a rokkantsági nyugdíjuk, és így foglalkoztatásuk esetén 4% helyett 8,5% egyéni járulékot fizetnek 2012-ben. Az ő nettó keresetük az elvárt béremelés végrehajtása ellenére is csökken. Szükséges-e további béremelés esetükben az adókedvezményre való jogosultsághoz?
Nem kell figyelembe venni, ha 2012-ben a nyugdíjas munkavállaló nettó bére a nyugdíjasokra vonatkozó törvényi szabályozás módosulása miatt csökken. Mivel az ezen okból bekövetkező nettó bércsökkenésre vonatkozóan elvárt béremelési szabály nincs, a munkáltató emiatt nem esik el az adókedvezményre való jogosultságtól sem, ha egyébként a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést végrehajtja.
21. A 2011-es év folyamán fix jutalomként fizettünk havonta 2,5% bonuszt minden munkavállalónknak. Ezek a fix kifizetések rendszeres bérpótléknak tekinthetőek-e, és ezáltal képezhetik-e a 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet 3. § (2) szerinti alapbérelemés alapját?
Akkor vehető figyelembe rendszeres pótlékként ez a bónusz, ha megfelel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. § (2) bekezdésében szereplő azon feltételnek, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabályban (ami vagy jogszabály vagy kollektív szerződés) vagy munkaszerződésben szerepel ez a juttatás. Ha nem felel meg a feltételnek, akkor nem vehető figyelembe. Jogszabály vagy kétoldalú megállapodás azért fontos, hogy a munkáltató egyoldalúan ne vonhassa meg.
22. 2011-ben a munkavállalóink jelentős része folyamatos munkarendben, azaz 4 műszakban dolgozott, idén azonban egyes területeken visszaállunk a 3 műszakos munkarendre, így a műszakpótlékok összege is csökkeni fog 2011-hez képest. Hogyan kell az elvárt béremelést kiszámítani ebben az esetben, emelni kell az alapbér összegét annyival, amennyivel a műszakpótlék csökken?
Az elvárt béremelés végrehajtásánál a műszakrend változást nem kell figyelembe venni, a műszakpótlék (munkabér) emiatti 2012. évi csökkenését nem szükséges béremeléssel kompenzálni. Azaz az elvárt béremelés mértékét úgy kell meghatározni, mintha a műszakrend nem változott volna.
23. A munkaszerződésben az szerepel, hogy a személyi alapbéren felül havi bruttó 20.000 Ft mozgóbér fizethető a munkavállaló részére a munkáltató tárgyhóra vonatkozó, a munkabér fizetés napjáig mérlegelési jogkörben meghozott döntése alapján. Ez a mozgóbér minden hónapban rendszeresen kifizetésre is kerül. Rendszeres bérelemnek kell-e tekinteni?
A teljesítményhez kapcsolódó bérelemek rendszeres bérként akkor vehetők figyelembe, ha azok a teljesítménybér részét képezik. Teljesítménybérnek akkor tekinthető, ha egyértelműen meghatározható, előre rögzített (mérhető) teljesítmény eléréséhez van kötve. A csak a munkáltató döntésétől függő bérelem nem tekinthető ilyennek, ezért rendszeres kifizetése esetén sem minősül a rendszeres bér részének.
24. Munkavállalóinak egy része ekhósan teljesíti közterheit. Az elvárt béremelést hogyan kell az ekhosok vonatkozásában teljesíteni?
Az elvárt béremelést az ekhos és nem ekhos bérrész együttes összegére kell végrehajtani. Az adókedvezményt a nem ekhos bérrész alapján kell számítani.
25. Iskolánk egyesületi fenntartású. Az elvárt béremelés teljesítésénél hogyan tudunk megfelelni a közalkalmazotti bértáblázatnak? A kormányrendelet mellékletében szereplő táblázat alapján kiszámolt elvárt béreket kell-e korrigálni (és hogyan) azoknál a kollégáknál, akik 2012-ben "ugranak" fizetési fokozatot? Milyen bérrel kell egy új kollégát alkalmazni, a bértáblázat szerinti besorolással, vagy az annak megfelelő 2012-es emelt változattal?
Az elvárt béremelés mértékét az általános szabály szerint, azaz a 2011. évi bér alapján kell az Önök esetében is meghatározni. Az így megállapított 2012. évi elvárt bér feltételezhetően nagyobb, mint az eggyel magasabb Kjt. fizetési fokozat garantált bértétele, tehát az elvárt béremeléssel valószínű teljesül a fizetési kategória "ugrás" is. Az eggyel magasabb fizetési fokozatba való átsorolást tehát „papíron” végre kell hajtani, azonban az elvárt béremelésen túl további béremelést nem szükséges megvalósítani. (Amennyiben az új fizetési kategória bértábla szerinti bére lenne magasabb, úgy annak eléréséhez további emelés lenne szükséges.) Tehát pl. egy 2011. évi F8-as fizetési fokozat esetén a 154.300 Ft-hoz tartozó elvárt béremelés 11.000 Ft, azaz az elvárt bér 165.300 Ft. Ez nagyobb, mint az F9 kategória 159.500 Ft-os garantált bére, tehát a feljebb lépés esetén nincs szükség további béremelésre.
A 2012-ben belépő új kollégára elvárt béremelés nincs, tehát őrá az "eredeti" bértáblázat vonatkozik. Nincs ugyanis "emelt változata" a bértáblának, az elvárt béremelést minden munkavállalóra egyénenként kell kiszámítani.
26. A rendszeres pótlékok közé értelmezésem szerint a túlórapótlék nem számít bele, de azt nem tudom, hogy a készenléti/ ügyeleti díj beleszámít-e?
A rendszeres pótlékok között nem vehetők figyelembe a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó bérelemek, így a túlmunka díja (alapbér+pótlék) és a készenléti/ügyeleti díj sem.
27. Teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozó teljesítménybére a személyi órabére, ami a minimálbér. Azt megemeljük a kötelező mértékkel, 449 Ft-ról 535 Ft-ra. Teljesítettnek tekinthető-e az elvárt béremelés azon munkavállalók tekintetében, akik 100% alatt teljesítenek vagy csökken a teljesítményük 2011-hez képest?
Teljesítménybér esetén a 100%-os teljesítmény esetén járó bérre kell az elvárt béremelést végrehajtani. Ha a munkavállaló teljesítménye – azonos teljesítménykövetelmények mellett - csökken 2011-hez képest, akkor a nettó bére is lehet kisebb. Azaz az egyéni teljesítmény pl. adott havi gyengébb alakulása mellett is teljesítettnek tekinthető az elvárt béremelés, és igényelhető az adókedvezmény (ha egyébként a cég minden érintett munkavállalóra végrehajtja az elvárt béremelést). Amennyiben a teljesítménybér a minimálbéres órabérétől függ, úgy az új legkisebb órabérre történő emelés biztosítja az elvárt béremelést.
28. Vonatkozik-e az elvárt béremelés azokra a felmentett munkavállalókra, akik még 2011. december 31-én munkaviszonyban álltak, 2011. december 15-én kifizettük a felmentésre járó teljes összeget, egyúttal december 15-től a munkavégzés alól is felmentésre kerültek, a felmentési idejük azonban csak február 29-én jár le. A munkáltató január 1-jei hatállyal kívánja az elvárt béremelést végrehajtani.
Azt a munkavállalót, akinek 2011. december 15-én kifizették a felmentésre járó teljes összeget és ezen időponttól mentesül a munkavégzés alól, az elvárt béremelés szempontjából nem kell figyelembe venni 2012-ben, annak ellenére sem, hogy munkaviszonya pl. február 29-ig tart. Azaz az elvárt béremelést őrá nem vonatkozik, és mivel nincs bérkifizetés 2012-ben, adókedvezmény sem vehető igénybe.
29. A felmondott munkavállaló utolsó munkanapja 2012. január 15-e volt, amikor kifizettük a januárra és a felmentésre járó bérét. A felmentési idő február 15-én jár le. A cég az elvárt béremelést csak április 1-jétől hajtja végre január 1-jei visszamenőleges hatállyal. Végre kell-e utólag hajtani a felmentett munkavállalóra is az elvárt béremelést, amikor ő már nincs jogviszonyban a céggel, ha a cég az adókedvezményt igénybe kívánja venni?
Igen. Arra a munkavállalóra, akinek 2012-ben (pl. január 15-én) volt az utolsó munkanapja, a vonatkozó munkajogi szabályok alapján az elvárt béremelést utólag is végre kell hajtani, ha a cég az adókedvezmény igénybevétele érdekében – akár visszamenőlegesen – minden érintett munkavállalóra végrehajtja január 1-jei hatállyal az elvárt béremelést.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460/A. § (8) bekezdése alapján ugyanakkor az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül a 460. § (1) bekezdése szerinti folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizető a visszamenőlegesen végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában már nem foglalkoztat. Az ő bérük megemelése tehát az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele. A bekezdés azt is kimondja, hogy e munkavállaló munkaviszonyára tekintettel adókedvezmény e § alapján visszamenőleg nem érvényesíthető.
Bővebben, lásd 16. kérdés.
30. Végrehajtható-e és hogyan normarendezés az elvárt béremeléssel egyidőben?
A normarendezés akkor hajtható végre az elvárt béremelés teljesítésével egyidejűleg, ha
- az elvárt béremelést 100%-os teljesítményszinten biztosítják, és
- a 100%-os átlagos teljesítés normarendezés után is biztosított lesz.
31. Bedolgozók esetében, akiknek nincs fix normájuk, hanem a megrendelések függvényében kapnak munkát, hogyan kell megfelelni az elvárt béremelésnek?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a bedolgozókról szóló 24/1994 Korm. rendelet viszonyában a bedolgozói jogviszony nem minősült munkaviszonynak. Az elvárt béremelésről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az 1. § (1) bekezdés alapján a „2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki", vagyis 2012. június 30-áig a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottakra nem. Mivel a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény hasonlóképpen csak a munkaviszonyban álló munkavállalók bére alapján teszi lehetővé adókedvezmény érvényesítését, a bedolgozók munkadíja után a kedvezményt nem lehetett érvényesíteni az első félév folyamán. Az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény július 1-jei hatályba lépésével azonban a bedolgozói jogviszony bedolgozói munkaviszonnyá alakult át. Tekintettel arra, hogy a bedolgozók esetében a munkaviszony csak 2012. július 1-jétől áll fenn, így a 299/2011. Korm. rendelet szerinti elvárt béremelés rájuk továbbra sem vonatkozik, ebből a szempontból az új munkavállalókkal azonos elbírálás alá esnek. Ugyanakkor, mivel jogviszonyuk munkaviszonnyá alakult, július 1-jétől munkabérükre érvényesíthető a szociális hozzájárulási adókedvezmény.
32. A munkavállaló a személyi alapbéren és a rendszeres bérpótlékokon kívül jelenlét-ösztönzés céljából 2011-ben havonta 5.000.-Ft jelenléti díjazást is kapott azon hónapokra vonatkozóan, amikor a hónap valamennyi munkanapján munkát végzett és/vagy szabadságon volt. Rendszeres bérnek tekinthető-e ez a jelenlét-ösztönzési kifizetés?
Az elvárt béremelés összegének meghatározása szempontjából a jelenlét-ösztönző juttatás nem minősíthető rendszeresnek, mivel akár már egy nap betegség esetén sem jár az adott hónap munkában töltött napjaira.
33. A munkavállaló 2012. január 15-től megbetegedett, s az adott hónapra megillető munkabére 150.000 Ft-ra csökkent. Jár-e utána a kompenzáció a munkáltatónak?
Akinek betegszabadság miatt az adott hónapra járó bruttó munkabére 190.179 Ft alá csökken, annak az esetében jogosult részkedvezményt igénybe venni a munkáltató, amennyiben az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében az elvárt béremelést végrehajtotta.
34. Egy munkavállalót 2012.02.05-től alkalmaznék. Igénybe vehetem-e a kedvezményt utána február hónapban?
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460.§ új (6a) bekezdése alapján igen. Ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, az adókedvezmény arányos összege vehető igénybe. Ehhez meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt a törthónapra úgy kell meghatározni, hogy a teljes havi jövedelemre az általános szabály (460.§ (6) bekezdés) szerint kiszámított összeget meg kell szorozni a kifizetőnél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkező adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával. E szabály 2012 év elejéig visszamenőlegesen alkalmazható.
35. Egy munkavállaló munkaviszonya hó közben megszűnik. Érvényesíthetem-e utána erre a hónapra a bérkompenzációt?
A hó közben létesülő munkaviszonyhoz hasonlóan (ld. előző kérdés) kell eljárni, ha a munkaviszony hó közben szűnik meg.
36. Melyik adókedvezményeket tudom kombinálni, s mi történik, ha a kedvezmények összege több lenne, mint a fizetendő adó?
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 463. § (2) bekezdése alapján a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, az - a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető - együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. Ebben az esetben a különbözet a 17-es számú, „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványon visszaigényelhető.
Az egyszerű Start kártya biztosította kedvezmény mellett a részkedvezmény nem vehető igénybe, ebben az esetben a munkaadó dönthet, melyik kedvezményt kívánja igénybe venni.
A 460.§ (3) bekezdése alapján a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig.
37. Segítséget szeretnék kérni az adókedvezmény összegének kiszámításához. A munkavállaló 2011. évi bére 100.000 Ft volt, 2012-ben 110.000-120.000 Ft közé szeretnénk emelni. Mekkora adókedvezményre leszünk jogosultak, ha 110.000Ft-ra vagy 120.000Ft-ra emeljük a munkavállaló bérét?
A munkavállaló 2011. évi bére: 100.000Ft
Elvárt béremelés mértéke a Korm. rendelet alapján: 13.500Ft
2012. évi bér ami eleget tesz az elvárt béremelésnek: 113.500Ft (100.000+13.500);
Ha a munkáltató csak 110.000Ft-ra emeli a bért, akkor nem tett eleget az elvárt béremelésnek, nem veheti igénybe a kedvezményt. Ha legalább 113.500Ft-ra emeli a bért, akkor eleget tett az elvárt béremelésnek, ha ennél magasabb összeggel emeli, például 20.000Ft-tal, akkor szintén eleget tett az elvárt béremelésnek, ebben az esetben a 2012. évi bére 120.000Ft.
Az igénybe vehető kompenzáció összegét személyenként kell kiszámítani, az alábbi képlet alapján: (Tv. 460. (6))
X * 0,215, ha X <= 75 000
16125 – ([X-75000] * 0,14), ha X > 75 000,
ahol X az adott hóra tekintettel kifizetett bruttó munkabér összege.
110.000Ft esetén nem jogosult a kompenzációra, míg 113.500Ft esetén 10.735Ft, 120.000Ft esetén 9.825Ft kompenzációra jogosult a munkáltató a fenti képlet alapján.
38. Kell-e érvényesíteni az elvárt béremelést a tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra?
A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók jogviszonya nem munkaviszony. Ezért a szakmunkástanulók pénzbeli juttatására az elvárt béremelésről szóló 299/2011. Korm. rendelet hatálya, így az elvárt béremelés nem terjed ki, és az érintett munkavállalói létszámban sem kell őket figyelembe venni. Természetesen a szociális hozzájárulási adókedvezmény sem érvényesíthető e juttatásra.
39. Darabbér esetén hogyan kell az elvárt béremelés mértékét kiszámítani?
Tiszta darabbér esetén meg kell határozni, hogy 2011-ben a 100 %-os teljesítés esetén járó teljesítménybér (munka bértétele és időnorma alapján) mekkora összegű havibért jelentett volna, ha a munkavállaló csak ezt a munkát végzi (terméket állítja elő). Amennyiben ez pl. a garantált bérminimum összege, azaz 94.000 Ft volt 2011-ben, akkor az elvárt 2012. évi bér 108.000 Ft, azaz a növekmény 14.000 Ft/hó. Az elvárt növekedés arányában (14.000/94.000= 14,9%) kell megemelni a munka bértételét. Ezt a számítást minden munkára, munkaműveletre el kell végezni.
40. Hóközi belépőnél, törthónapra a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapok számát hogyan számítom ki, pl. a rendszeres pótlékok teljes havi átlagának meghatározásához?
Egy példán bemutatva a számítás a következő:
A munkavállaló belépett: 2011.09.23-án.
A referencia időszak 4 hónap, amelyben a munkanapok száma (munkaszüneti napokkal együtt):
szept. (22 ), okt. (21), nov. (22), dec. (22).
Mivel szeptemberben 6 munkanap volt, amit a munkavállalónak dolgoznia kellett, esetében az átlagos havi munkarend szerinti munkanapok száma:
szept. (6 )+ okt. (21) +nov. (22)+ dec. (22) = 71 /3,27 =21,71 (09.23-tól 6/22= 0,27 törthónap)
Példánkban a munkavállaló ténylegesen ledolgozott 62 munkanapot (a többi napon táppénzen vagy szabadságon volt, illetve munkaszüneti nap volt).
Ha az összes, pótlék címén történő kifizetése pl. 20 000 Ft volt a négy hónap alatt, akkor a rendszeres pótlékok havi átlaga: 20 000/62*21,71= 7.003 Ft/hó.
41. Tiszta jutalékos bérforma esetén a 2011. évi átlagos teljesítéstől függően minden munkavállalónak más és más arányban kellene a jutalék mértékét megállapítani, és így azonos teljesítés esetén 2012-ben eltérő jutalékösszeget kifizetni. Megtehetjük-e, hogy az elvárt béremelést fix összegben megadjuk a dolgozónak és a jutalék mértékét nem változtatjuk? Jogosultak leszünk-e így a kompenzációra?
A tiszta jutalékos bérformát átalakíthatják fix bérrel kombinált jutalékos bérformára, ahol a fix bér megegyezhet az elvárt béremeléssel, és ebben az esetben a jutalék mértékét nem kell emelni. Abban az esetben fogadható el ez a megoldás, ha a fix bérrész garantált (munkaszerződésben rögzített) és a teljesítménybér része. A teljesítménybér ilyen átalakítása esetén – amennyiben valamennyi munkavállalójukra végrehajtják az elvárt béremelést – jogosultak igénybe venni az adókedvezményt.
42. A dolgozók bérezése fix bérrel kombinált jutalékos bérezés, ahol a teljesítményrész nem függ a fix bér mértékétől. Az elvárt béremelést biztosítjuk-e úgy, hogy a fix bért megemeljük az elvárt béremelés mértékével, és ezzel változatlan teljesítmény esetén az elvárt béremelés megvalósul? Lehet-e esetleg úgy is teljesíteni az elvárt béremelést, a különböző összegű fix bérek megállapításának elkerülése érdekében, hogy a fix bér (személyi alapbér) elvárt béremelés része külön kerülne feltüntetésre a munkaszerződésben és a fizetési lapon? Igényelhető-e adókedvezmény azokra a hónapokra is, amikor a teljesítmény és a bér elmarad a 2011. évi átlagtól?
Teljesítménybérnél, a fix bérrel kombinált jutalékos bérforma esetén megteheti, hogy a fix bérrészt emeli a fix bér+átlagos havi jutalék= teljesítménybér összegére meghatározott elvárt béremelés összegével, és a jutalék mértéke változatlan marad. Megtehetik azt is, hogy jutalékos teljesítménybér esetén a fenti módon számolt elvárt béremelésnek megfelelő összeggel nem a fix bérrészt emelik meg, hanem a teljesítménybér új elemeként biztosítják, és azt külön feltüntetik a munkaszerződésben is. A forgalom csökkenéséből eredő bércsökkenés esetén is az elvárt béremelés teljesültnek minősül, ha a fentiek szerint végrehajtották az elvárt béremelést. Az adókedvezmény az adott havi tényleges bruttó bér alapján igényelhető, azaz eltérő havi teljesítmény esetén az eltérő bérhez változó összegű adókedvezmény igényelhető.
43. Egyik havibéres munkavállalónk 2011-ben 4 órában a garantált bérminimumot kapta, azaz 47.000 Ft-ot. 2012. január 1-jétől 6 órás részidőben foglalkoztatjuk. Mennyi lesz az ő elvárt havibére? Hogyan kell a garantált bérminimumot kereső órabéres munkavállalóinknál meghatározni az elvárt órabért, ha az ő munkaidejük is 4 óráról 6 órára nő?
A munkaidő változás miatti korrekciót mindig a 2011. évi bruttó béren kell végrehajtani, így ezekben az esetekben is. A havibér esetén: 47.000/4*6=70.500 Ft, erre az elvárt béremelés 14.900 Ft, azaz az elvárt 2012. évi bér a 6 órás részidőre 85.400 Ft. Az órabér esetén ki kell számolni, hogy mennyi lett volna 6 órára a 2011. évi egy havi bér, ez 541*(174/8*6)=70.600 Ft, erre az elvárt béremelés 14.900 Ft, azaz az elvárt órabér 85.500/130,5=655 Ft. (Másként számolva 21,1% az elvárt béremelés, tehát az órabér 541*1,211=655 Ft.)
44. Gyed-ről visszajött dolgozó, két évvel ezelőtti személyi alapbére 140.000 Ft volt napi 8 órában. Most napi 2 órában kezd dolgozni januártól. Az ő esetében hogyan kell kiszámolni az elvárt emelést?
A kormányrendelet 2.§ (8) bekezdése alapján a gyed-ről visszatérő munkavállaló részére - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 84. §-ában foglaltak alapján – meg kell határozni egy 2011. évi személyi alapbért, és ezt kell az elvárt béremelésnek megfelelően megemelni. (Valószínűleg történt Önöknél időközben béremelés, így a munkavállaló 2011. évi bére - ha nincs távol - magasabb lett volna, mint a két évvel ezelőtti. Ha nem volt az érintett vagy hasonló munkakörben, vagy általában a cégnél béremelés, akkor természetesen nem kell a korábbi bért emelniük.) Az így „továbbvezetett”, megállapított 2011. évi 8 órás bért kell 2 órásra korrigálni (osztani 4-gyel), és erre a 2 órás bérre kell meghatározni az elvárt béremelést (ez valószínűleg a 26%-os elvárt béremelési sávba fog esni).
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókra akkor is végre kell hajtani az elvárt béremelést (meghatározni a 2011. évi bért, arra az elvárt 2012. évi bért) az elvárt béremelés munkáltatónál történt végrehajtásának időpontjában (pl. 2012. január 1-jén), ha a munkavállaló 2012-ben nem tér vissza a munkába, vagy csak az év során később (pl. 2012. júliusban) tér vissza. A távollévő munkavállalót is értesíteni kell az elvárt béremeléssel meghatározott béréről.
45. Egy társaság 2011-ben egy munkavállalót sem foglalkoztatott, viszont 2012. január 1-jét követően fel kíván venni munkavállalókat. Igénybe vehet-e ekkor bérkompenzációt a munkavállalói után?
Amennyiben a felvenni kívánt munkavállalók 2011-ben kapcsolt vállalkozásnál voltak alkalmazásban, béremelési elvárás is fennáll velük szemben, ennek végrehajtása után érvényesíthető az adókedvezmény. Ha nem álltak munkaviszonyban kapcsolt vállalkozással, akkor béremelés nélkül is érvényesíthető adókedvezmény az új belépők után.
46. Az elvárt mértékűnél magasabb béremelést kaptak a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben érintett munkavállalók. Milyen mértékű bérkompenzációt vehetek ekkor igénybe?
Ebben az esetben is lehet bérkompenzációt igényelni adókedvezmény formájában, amely mértékének kiszámításához segítséget nyújt az NGM által kiadott útmutatónak „A kompenzáció összege” című szakaszában olvasható képlet. (Lásd még a 37. kérdés.)
47. A munkavállaló 2011-ben jogosult volt adójóváírásra, de azt nem vette igénybe, így a 2012-es nettó bére nem csökkent 2011-hez képest. Kell-e az ő bérét az elvárt mértéknek megfelelően emelni, ha a munkáltató igénybe kívánja venni a bérkompenzációs adókedvezményt?
Az elvárt béremelés alapja a 2011. évi személyi alapbér. Így a 216.805 Ft-ot meg nem haladó 2011-es bérrel rendelkezőknél végre kell hajtani az elvárt béremelést – ha igénybe kívánják venni a bérkompenzációt – függetlenül attól, hogy a munkavállaló igénybe vett-e adójóváírást 2011-ben. Ha a kérdéses munkavállaló bérét nem emelik az elvárt mértékkel, akkor egyetlen munkavállaló után sem érvényesíthetik az adókedvezményt.
48. A munkavállaló 2011. év elejétől a munkáltatónál dolgozik, a munkavállaló bére 2011. november 10-től emelkedett, nagyobb mértékben, mint amit a Kormányrendet később előírt. A kérdésem az lenne, kell-e most januárban (is) emelnem, vagy a novemberi bérváltozással már teljesítettem a jogszabályi követelményeket?
A 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2.§ (2) bekezdés b) pontja alapján, ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak béradatait kell figyelembe venni.
A fentiek alapján amennyiben a munkavállaló munkaviszonya október 31-én már fennállt és utána következett be a munkabérében változás, azt a 2011. évi munkabér számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Tehát, ha a 2011. novemberi emelés nagyobb az elvárt béremelésnél, akkor a novemberi bérváltozással már teljesítette az elvárt béremelést azzal, hogy 2012-ben a 2011. november-decemberi munkabért biztosítja.
49. Ha egy minimálbéres munkavállaló napi 4 órás munkaviszonyban dolgozott nálunk 2011-ben 39.000 Ft-ért, akkor az őt 2012-ben megillető minimálbér 4 órával arányos része eleget tesz-e az elvárt béremelésnek?
A 2011. évi bér 39.000 Ft, a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja alapján az elvárt béremelés: 39.000*0,26=10.140. Így az a 2012. évi bér, ami eleget tesz az elvárt béremelésnek: 49.140 Ft (39.000+10.140). Tehát nem tesz eleget az elvárt béremelésnek az, ha csak a minimálbér időarányos részét (46.500 Ft) adják, hanem 49.140 Ft-ra kell emelni a munkavállaló bérét, ha az elvárt béremelésnek is meg akarnak felelni.
50. Ha azoknak, akik 2011-ben 449 Ft/órás minimál órabérrel részmunkaidőben, tehát 4 – 6 órában voltak foglalkoztatva, a 2012. évi 535 Ft-os minimál órabért adjuk meg, teljesül-e az elvárt béremelés?
Részidős órabéresek esetében nem teljesül a 2012. évi kötelező legkisebb órabérrel az elvárt béremelés. 4 órás részidős munkavállaló esetében 174/2=87 órára kell kiszámolni a 2011. évi havibért, erre az elvárt béremelést és visszaosztani órabérre: 87*449=39.063, erre az elvárt béremelés 26%, az elvárt bér 49.219 Ft, ez visszaosztva: 566 Ft az elvárt órabér. 6 órás esetében 174/8*6=130,5 órával számolva 130,5*449=58.595 Ft, erre az elvárt béremelés szintén 26%, így az elvárt órabér ez esetben is 566 Ft.
51. Cégünknél a dolgozók nagy része tiszta teljesítménybérben (fix bérhányad nélkül), illetve tiszta csoportos teljesítménybérben dolgozik. Szolgáltatásunk esetében a napi teljesítmény nem „normázható”. Megfelelő-e, ha az alábbiak szerint járunk el: munkavállalónként kiszámítjuk a 2011. évi egyhavi átlagkeresetet, majd minden munkavállalóra meghatározzuk az ehhez tartozó elvárt béremelés összegének és az adott átlagkeresetnek az arányát, és a csoportban szükséges legmagasabb egyéni %-os mértékkel növeljük a darabbért.
Amennyiben leírása szerint járnak el, azaz a csoport darabbért a csoporton belül szükséges legmagasabb emelési százalékhoz igazítják, úgy a csoporton belül mindenkire megvalósul az elvárt béremelés. Az elvárt béremelésnél magasabb béremelés adható, az nem ellentétes a kormányrendelettel.
52. Cégünk alkalmazottainak egy körénél úgy határoztuk meg a bérezést, hogy mindegyiküknek járt fix havi bérként 2011-ben a garantált bérminimum, azaz eddig 94.000 Ft, és ehhez járt (járhatott) egy kiegészítő, az árbevételtől függően havonta fizetett bérrész. Teljesítjük-e az elvárt béremelést, ha csak a fix bérrészt emeljük az új garantált bérminimumnak megfelelően 108.000 Ft-ra?
A vázolt bérezési modell esetében elegendő, ha a személyi alapbért megemelik a kötelező 108.000 Ft-ra, és azt a munkavállalónak havonta biztosítják is. A teljesítménybér tényezőket az elvárt béremelés szempontjából ebben az esetben nem kell módosítaniuk.
53. Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan történik az elvárt béremelés teljesítése és az adókedvezmény igénybevétele?
Az 1. kérdésnél jelzett Útmutató részletes tájékoztatót tartalmaz erre vonatkozóan.
54. A cég jogutódlással történő, 2012. évi átalakulása esetén hogyan kell alkalmazni az elvárt béremelést és hogyan érvényesíthető az adókedvezmény?
Munkajogi jogutódlás esetén (Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 85/A. §, illetve 2012. július 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 36.§ (1) bekezdése) a munkaviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezért ezekre a munkavállalókra vonatkozik az elvárt béremelés. Az adókedvezmény ennek megfelelően érvényesíthető.
55. Kollektív szerződésünk szerint átmeneti bércsökkentést is alkalmazunk a munkavállaló kötelezettségszegése esetén. Hogyan kell eljárnunk az elvárt béremelés teljesítéséhez?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 109.§-a, illetve 2012. július 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56.§-a alapján a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén hátrányos jogkövetkezmény állapítható meg, ami átmeneti bércsökkentés is lehet. A munkavállaló átmeneti bércsökkentés előtti 2011. évi teljes rendszeres bére alapján kell meghatározni az elvárt béremelést és a 2012. évi elvárt bért. Az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától kezdődően a kötelezettségszegés miatti átmeneti bércsökkentést már a 2012. évi elvárt (teljes összegű) bérből történő levonásként kell érvényesíteni. Az adókedvezmény az általános szabályok szerint vehető igénybe.
56. A megváltozott munkaképességű dolgozóink rehabilitációs ellátáshoz való jogosultságának feltétele, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmük (utolsó 3 havi átlaga) ne haladja meg a mindenkori minimálbér 80 %-át. Ha ezen munkavállalóinknál megemeljük a béreket az elvárt mértékkel, elesnek a rehabilitációs ellátásuktól, amennyiben viszont nem emeljük meg a bérüket, úgy a cég esik el az adókedvezménytől.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a jelzett probléma feloldása érdekében úgy módosult (30.§ (9) bekezdés), hogy az ilyen ellátásokra való jogosultságot nem érinti az elvárt béremelésnek megfelelő mértékű keresetnövekedés. Azaz az elvárt béremelés végrehajtása miatt a munkavállaló nem esik el az ellátástól.
57. Hogyan kell lekönyvelni az adókedvezményt, amennyiben a munkavállaló után a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető, a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény mellett további más adókedvezményt is igénybe veszek, például START EXTRA kedvezményt, s a két kedvezmény összege meghaladja a fizetendő adó összegét?
Amennyiben a szociális hozzájárulási adóból az adott hónapra érvényesíthető adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra fizetendő adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. Ilyenkor a szociális hozzájárulási adókötelezettség összege nulla, a visszajáró (más adókötelezettségre átvezethető, stb.) összeget egyéb bevételként kell elszámolni.
58. Lehet-e külön soron számfejteni az elvárt emelést?
Megítélésünk szerint egy munkavállalónak egy időszakra egy összegben kell a bérét számfejteni, a megbontást indokolatlannak látjuk. Azért sem indokolt a megbontás, mivel a kormányrendelet 3.§ (1) bekezdése alapján az elvárt béremelést a munkaszerződés szerinti személyi alapbér (teljesítménybér) emelésével kell végrehajtani, azaz nem külön bérelem bevezetésével. Természetesen annak nincs akadálya, hogy az egy összegű bérszámfejtéstől függetlenül, az analitikus nyilvántartás ilyen megosztást is tartalmazzon, különösen olyan speciális esetekben, mint amikor például jutalékos bérforma esetén egy fix összegű teljesítménybér-elem bevezetésével valósítható csak meg az elvárt béremelés.
59. Közfoglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalók után érvényesíthető a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény?
A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető a kedvezményt érvényesítheti a közfoglalkoztatási jogviszonyban állók után, tekintettel a 2011. évi CLVI. törvény értelmező rendelkezéseire.
60. A 2012. július 1-jével hatályba lépett új munka törvénykönyve szerint a műszakpótlék csak 18 óra után jár. Boltjaink 18 óráig vannak nyitva, eddig 14 és 18 óra között kaptak a dolgozók műszakpótlékot. Az új törvény alapján azonban műszakpótlék nem jár a részükre, így viszont a nettó keresetük is kevesebb lenne július 1-jétől. Mi a teendőnk, csökkenhet-e a nettó bér az új törvény miatt?
Az új munka törvénykönyve változásokat hozott a rendszeres pótlékok garantált mértékében, számításában. Ezek a pótlékokra vonatkozó új rendelkezések azonban nem érintik azt a 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet 3.§ (6) bekezdésében foglalt szabályt, miszerint az elvárt béremelés a végrehajtását követően csak akkor tekinthető továbbra is teljesítettnek, ha a rendszeres bérpótlékok mértékének csökkentése más rendszeres bérelem (pl. alapbér) növelésével ellentételezésre kerül. Javasoljuk tehát, hogy amennyiben továbbra is meg kívánnak felelni az elvárt béremelésre vonatkozó kormányrendeletnek – és így a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételi feltételeinek -, úgy vagy hagyják változatlanul a műszakpótlék rendszerét, mértékeit, amennyiben ez az új Mt. rendelkezéseivel összhangban van (erre lehetőség van, ha a munkavállaló számára kedvező irányban való eltérést jelent a garantált mértékektől), vagy a 299/2011. Korm. rendelet 3.§ (6) bekezdése szerint járjanak el, azaz más rendszeres bérelem (pl. alapbér) növelésével pótolják a műszakpótlék összegének csökkenését.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
