Gyakori kérdések és válaszok a pedagógusok előmeneteli rendszer szerinti besorolásával kapcsolatban.

1. A pedagógus besorolás elemei:

a) fizetési fokozat
b) fizetési kategória
c) pótlékok
d) kereset-kiegészítés
e) jutalom
f) garantált illetmény (munkabér) feletti munkáltatói döntésen alapuló illetményrész

Alapelv: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) - kerettörvényi jellegéből adódóan - rendelkezéseit mindig együtt kell alkalmazni az alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezésekkel (mintegy össze kell olvasni azokkal).

2. Fizetési fokozat megállapítása

A munkáltatónak csak a Gyakornok és a Pedagógus I. fokozat között lehet választani:

Első lépésként meg kell vizsgálni, hogy a pedagógus rendelkezik-e legalább 2 év szakmai gyakorlattal. Szakmai gyakorlatnak a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 13. § (1) bekezdésében meghatározottak minősülnek:

„13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlata) pedagógus-munkakörben,
b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,
c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy
f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.”

Hangsúlyozni szükséges, hogy az itt felsorolt esetek „egyenértékűek”, tehát 2 év óraadói megbízással ugyanúgy lehet igazolni a Pedagógus I. fokozatra jogosító szakmai gyakorlati időt, mint 2 év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal. Ezért nem helytálló az az értelmezés miszerint, ha pedagógus-munkakörben nincs meg a 2 év szakmai gyakorlat, akkor az Ép. r. 13. § (1) bekezdésének további pontjaiban meghatározott más munkakörökben, jogviszonyokban - az Ép. r. 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával - 6 év szakmai gyakorlatot követlenek meg a Pedagógus I. fokozathoz. Az Ép. r. 14. § (3) bekezdés nem erre vonatkozik. Az Nkt. 97. § (20) bekezdés nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlatról, hanem szakmai gyakorlatról rendelkezik. A már említett „összeolvasási alapelv” szerint az Nkt. rendelkezéseit itt is az Ép. r. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

Amennyiben az Ép. r. 13. § (1) bekezdése szerinti munkakörökben és jogviszonyokban összesen nincs 2 év szakmai gyakorlata a pedagógusnak, akkor kell az Ép. r. 14. § (3) bekezdését alkalmazni. (Tehát a 13. § (1) bekezdésben meghatározott szakmai gyakorlati idők összeszámítandók!) Ép. r. 14. § (3) bekezdés:

„(3) A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.”

Fenti szabály megalkotása mögött az a jogalkotói szándék állt, hogy a pedagógus pályát nem pályakezdőként választó személyeket a pályára vonzzuk. Itt elsősorban a nevelő-oktató munkát segítő, időközben pedagógus szakképzettséget szerzőkre, illetve a szakképzés szakoktató igényére volt tekintettel a jogalkotó, ugyanakkor nem kívánta erre a két (vagy néhány) esetre szűkíteni a kivételek lehetőségét, mert bármilyen más helyzet elképzelhető (pl. a könyvelő matematika tanár lesz).

Az is indokolja ezen szabály létjogosultságát, hogy a Gyakornok fokozatnak csak egy kategóriája van, tehát a pedagógus pályát nem pályakezdőként választó személy igazságtalanul alacsony bérezéssel és a ledolgozott évei „elvesztésével” járó 1. fizetési kategóriába kerülne.

Az Ép. r. 14. § (3) bekezdése szerinti hat évet tehát bármilyen munkakörben (akár a köznevelési ágazathoz egyáltalán nem kapcsolódó szakterületen) meg lehet szerezni, egy feltétele van csak, hogy munkakörrel rendelkezzen az érintett, tehát munkaszerződése, kinevezése stb. legyen. A vállalkozás, megbízási jogviszonyok (kivéve az óraadót, amely esetében azonban a 2 év is elegendő!) nem vehetők figyelembe.

Kérdésként felmerült, hogy a 13. § (1) bekezdése szerinti, a pedagógus pályán szerzett, illetve azzal „egyenértékű” szakmai gyakorlat és az Ép. r. 14. § (3) bekezdésben meghatározott szakmai gyakorlat idejét össze lehet-e számítani, tehát pl. aki csak 1 évet dolgozott pedagógusként, de bármilyen más munkakörben volt 5 év szakmai gyakorlata, azt hova kell besorolni. Ez esetben is a Pedagógus I. fokozat a jogszerű, tekintettel arra, hogy ellenkező esetben a pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal már rendelkező személy hátrányba kerülne azzal szemben, akinek semmilyen pedagógiai gyakorlata nincs, de 6 évet már dolgozott.

A későbbiekben magasabb fokozatba (Pedagógus II., Mesterpedagógus stb.) soroláshoz szükséges feltételek teljesítését, meglétét már nem önállóan a munkáltató, hanem a minősítő bizottság is vizsgálja.

3. Fizetési kategória megállapítása

Fizetési kategória = a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti fizetési fokozat

A fizetési kategória megállapításához egy az egyben a Kjt. fizetési fokozatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez igaz a 2013. szeptember 1-jei és az azt követő minden átsorolásra, besorolásra.

A korábbi évek várakozási idő csökkentéseivel kapcsolatos értelmezési kérdéseket az Nkt. 2013. év végi módosítása egyértelműen rendezte:

„97. § (20b) E törvény 64. § (5) bekezdésének és 97. § (20) bekezdésének alkalmazásakor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási, valamint köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ha a 2013. szeptember 1-jei hatályú besoroláskor a munkáltató a várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül állapította meg a fizetési kategóriát, a besorolást 2014. január 31-ig ennek figyelembevételével módosítani kell, az ebből eredő illetménykülönbözetet a 2014. januári illetménnyel egyidejűleg kell a pedagógus számára kifizetni.”

Tehát, ha – 2013. szeptember 1-jét megelőzően teljesített – pedagógus-továbbképzés sikeres elvégzése miatt várakozási idő csökkentésben részesült a pedagógus, ezt az előmeneteli rendszerben is mindvégig figyelembe kell venni.

Gyakori kérdések:

Milyen fizetési kategóriába sorolandók be a 2 éves szakmai gyakorlattal igen, de a Kjt. szerinti 3 év közszférában eltöltött jogviszonnyal, illetve a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe vehető jogviszonnyal nem rendelkezők?

Már a kérdésfelvetésből is jól látszik, hogy viszonylag szűk kört érintő problémáról lehet szó, olyan pedagógusok esetében, akik még a pálya elején tartanak, de már Pedagógus I. fokozatba kerültek besorolásra. Ez az anomália egyébként abból származhat, hogy az életpálya szerinti gyakornoki idő 2 év, ami még egyszer 2 évvel meghosszabbítható, míg magasabb kategóriába 3 évenként lehet/kell lépni.

Az Nkt. alapvető szabálya, hogy az egyes fizetési fokozatokba és a fizetési kategóriákba milyen szempontok és általános feltételek alapján lehet, illetve kell besorolni a pedagógusokat, a konkrét feltételek ugyanakkor végrehajtási rendeletben, az Ép. r.-ben kaptak helyet. Így az Ép. r. határozza meg azt, hogy a gyakornoki idő – amely a Gyakornok fokozathoz tartozik – 2 év, amely végén a gyakornok minősítő vizsgát tesz, és ennek sikeressége esetén továbbléphet a Pedagógus I. fokozatba. Vagyis ezen egy esetben a magasabb fokozatba lépés felülírja a kategóriában történő előrehaladás 3 éves szabályát. Ugyanígy lesz egyébként azokban az esetekben is, amikor a minősítő vizsga sikertelensége miatt 2 évvel meghosszabbodik a gyakornoki idő, és csak ezt követően – tehát 4 év múlva – léphet a Pedagógus I. fokozatba a pedagógus, miközben egyébként 3 év közszolgálati jogviszony, illetve Kjt. szerinti fizetési fokozathoz figyelembe vehető jogviszony meglétét követően már a 2. kategóriába léphetne. A Gyakornok fokozathoz ugyanakkor 2. kategória az Nkt. 7. mellékletében nincs hozzárendelve. Ez tudatos volt, mivel a gyakornoki időszak követelményeit nem teljesítők esetében a jogalkotó nem kívánta magasabb kategóriába lépéssel honorálni a nem megfelelően teljesítő pedagógust. Sőt, aki a megismételt gyakornoki időszak végén sem teljesíti a követelményeket, annak súlyos szankciója van, megszűnik a jogviszonya (Nkt. 64. § (8) bek.).

Összefoglalva, a pedagógus előmeneteli rendszer szabályai a pálya elején járók esetében a 3 évenkénti magasabb kategóriába sorolás főszabályai alól kivételt tesznek és nem 3, hanem 2 vagy 4 év után írják elő a következő, a 2. kategóriába lépést (feltételezve, hogy a szakmai gyakorlat és a fizetési kategóriához előírt jogviszony egybeesik), mivel a Pedagógus I. fokozathoz a 2. kategória az első hozzárendelt kategória. A törvény átmeneti szabályai is ehhez a logikához illeszkednek, amikor kimondják, hogy a bevezetés pillanatában – 2013. szeptember 1-jén – 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezők a Pedagógus I. fokozatba kerülnek, ezzel quasi azt is rögzítik, hogy legalább a 2. kategóriába, mivel a Pedagógus I. fokozaton belül ez az első kategória. Ezt az előnyt úgyis "behozza" a pedagógus, mivel a következő kategóriába a Pedagógus I.-en belül csak négy év múlva léphet (hiszen a 3. kategória 6 év megfelelő jogviszony, gyakorlat megszerzése után kezdődik).

Milyen fizetési kategóriába kerülnek azok, akiknek a fizetési fokozatát az Ép. r. 14. § (3) bekezdése alapján (6 év bármilyen területen szerzett szakmai gyakorlat) kellett megállapítani?

Itt is a főszabály érvényes: Nkt. szerinti fizetési kategória = Kjt. szerinti fizetési fokozat. A Kjt. 87/A. §-a alkalmazandó.

Vagyis, amennyiben a 6 vagy több év munkatapasztalatot az érintett közalkalmazotti jogviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonynak minősülő egyéb jogviszonyban (Kjt. 87/A. § (1) bekezdés) szerezte, akkor az mind jogszerző időnek számít és a fizetési kategória megállapításánál figyelembe veendő. Ha munkaviszonyban szerezett szakmai gyakorlatot a kérdésben jelzett személy, akkor csak azt az időt lehet figyelembe venni, amikor már rendelkezett azzal a végzettséggel, szakképzettséggel, amely a pedagógus-munkaköre betöltéséhez szükséges.

Előfordulhat, hogy a 6 vagy több év munkaviszonnyal rendelkező, pedagógus pályát választó személy fizetési kategóriájának megállapításához semmilyen jogszerző időt nem lehet figyelembe venni (pl. nem a közszférában dolgozott és pedagógus szakképzettségét vagy a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettségét pedig csak a pedagógus-munkakör létesítését közvetlenül megelőzően szerezte). Ebben az esetben a Pedagógus I. fokozat legalacsonyabb kategóriájába a 2. kategóriába kell besorolni. Ez előfordulhat pl. egy magánóvodában 6 évig (vagy annál több ideig) dolgozó dajka esetében, aki óvodapedagógus munkakörbe kerül (a megfelelő szakképzettség megszerzését követően) vagy egy olyan szakmunkás esetében, aki szakoktató munkakörbe történő kinevezését megelőzően egyéni vállalkozóként tevékenykedett.

Hogyan kell besorolni azt, aki 2013-ban még szeptember 1-je előtt, illetve azt, aki szeptember 1. után teljesítette a hét évenkénti pedagógus továbbképzést?

2013. szeptember 1-jéig hatályban volt a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet. Ennek értelmében volt jogosult a pedagógus a fizetési fokozatot közötti várakozási idő csökkentésére, ha a pedagógus-továbbképzés követelményeit teljesítette. Tehát, aki 2013. augusztus 31-ig igazolta a 7 évenkénti pedagógus-továbbképzés teljesítését, annak még jár a várakozási idő csökkentés. Ezt követően teljesített pedagógus-továbbképzéseknek nincs ilyen jogkövetkezménye.

Hova kell besorolni azt, akit a Kjt. szerint magasabb fokozatba kellett volna sorolni, de erre azért nem volt lehetőség, mert a Kjt. csak 14 fizetési fokozatot határoz meg?

Mivel az Nkt. lehetőséget ad a 15. kategóriába tartozó besorolásra is, ezért ha a jogszerző idők (várakozási idő csökkentésekkel együtt) erre lehetőséget adnak, a 15. kategóriába kell besorolni az érintettet. Ez az előmeneteli rendszer hatályba lépésekor és azt követően is érvényes.

4. Pótlékok

Alkalmazandó joghelyek:

Nkt. 65. § (3) bekezdés: „(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.”

Nkt. 8. melléklet

Kép letöltése

Ép. r. 16. §, 32. § (5)-(6) bekezdés

Gyakori kérdés

Hogyan kell megállapítani a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyógypedagógiai pótlékát?

Az Nkt. 8. mellékletének címe meghatározza, hogy a pótlékok mértéke az illetményalap százalékában értendő. Az illetményalap az Nkt.-ban definiált és középfokú, főiskolai (alapfokozat), illetve egyetemi (mesterfokozat) végzettségi szint szerint differenciált. A nevelő-oktató munkát segítők esetében is pontosan megállapítható a végzettségi szint, hiszen a Kjt. szerinti besorolás is a munkakörhöz előírt legmagasabb végzettség alapján történik (Kjt. 63. § (1) bek., Ép. r. 32. §). Vagyis a nevelő-oktató munkát segítők esetében, ha jogosultak valamely, a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti pótlékra, akkor a besorolásuk alapján figyelembe vett legmagasabb végzettségük szerinti illetményalap alapul vételével kell megállapítani pótlékuk mértékét, külön szabály hiányában az alsó és felső határ között a munkáltató döntése szerint differenciáltan.

5. Kereset-kiegészítés

Alkalmazandó joghely: Nkt. 65. § (5) bekezdés

6. Jutalom

Alkalmazandó joghely: Nkt. 65. § (4) bekezdés

7. Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész

Tekintettel arra, hogy nincs kizáró szabály, szabadon adható.

Függelék

Pedagógus-szakvizsga

Pedagógus-szakvizsga felsőoktatási intézményben szervezett négy féléves szakirányú továbbképzésben szerezhető, szakképzettséget nem tanúsít. A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) 6. § (8) bekezdése értelmében: „(8) Pedagógus szakvizsgává kizárólag olyan szakirányú továbbképzés minősíthető, melynek képzési ideje 4 félév, a képzés során megszerzendő kreditek száma 120, melyből 10 kreditet a szakdolgozat teljesítésével lehet megszerezni.”

(Az OKM rendelet 2. számú melléklete határozza meg a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésekkel kapcsolatos vélemény kialakításának szempontrendszerét.) Az OKM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését az oklevélben fel kell tüntetni. Tehát az oklevélből egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy pedagógus-szakvizsgát szerzett az adott személy.

Az OKM rendeletet megelőzően a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeit a 41/1999. (X. 13.) OM rendelet szabályozta. Ez utóbbi OM rendelet 1. §-ának (2)-(3) bekezdése értelmében: „(2) A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés szakirányú továbbképzési oklevél kiadásával zárul, amely csak a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézményekben folyó szakirányú továbbképzésben szerezhető meg. E rendelet mellékletének 6.3. pontjában meghatározott záróvizsga egyben szakvizsga, amely a végzettség szintjét nem módosítja. (3) A pedagógus-szakvizsga teljesíthető az egyes szakirányú továbbképzési szakokon - az oktatási miniszter külön rendelete alapján meghatározott - szakképzettség, továbbá a Ktv. 128. §-a (8) bekezdésében foglaltak alapján a tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím megszerzésével. Pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettség olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amely a rendelet mellékletének 5.1. pontja szerinti tanulmányi terület témaköreit magában foglalja.”

Azon oklevelek esetében, ahol a pedagógus-szakvizsga megszerzésére vonatkozó kitétel nem jelenik meg, csak akkor beszélhetünk a pedagógus-szakvizsgával való egyenértékűségről, ha azt külön jogszabály előírta. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium jogelődei az Oktatási Minisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium évente közleményben, illetve tájékoztatóban adta közre a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakirányú továbbképzések listáját. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények által 2002-től meghirdetett, pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzésekről szóló OM közlemény a következőket tartalmazta: „A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet hatálybalépéséig az oktatási miniszter lehetőséget adott úgynevezett pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget adó szakirányú továbbképzési szakok létesítésére.

Miniszteri rendeletben szabályozott ilyen szakok:

- a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak [8/1997. (II. 18.) MKM rendelet],
- a tanügyigazgatási szakértő szakirányú továbbképzési szak [11/1997. (II. 18.) MKM rendelet],
- a vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak [13/1997. (II. 18.) MKM rendelet],
- a pedagógiai értékelési szakirányú továbbképzési szak [12/1999. (III. 8.) OM rendelet],
- a tantervfejlesztési szakirányú továbbképzési szak [12/1999. (III. 18.) OM rendelet],
- a gyakorlatvezetői tanítói szakirányú továbbképzési szak [28/1999. (VII. 6.) OM rendelet],
- az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak [29/1999. (VII. 6.) OM rendelet],
továbbá a kormányrendeletben szabályozott klinikai és pedagógiai szakpszichológusi szakvizsga, amelyet a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet ismert el munkakör betöltése szempontjából pedagógus-szakvizsgával egyenértékű képesítésnek.

A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet hatálybalépése azt indokolta, hogy a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés és a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakirányú továbbképzések kettős képzései rendszerét megszüntessük. A 41/1999. (X. 13.) OM rendeletet módosító 20/2001. (VI. 30.) OM rendelet azonban nem a fenti szakirányú továbbképzési szakokat, illetve a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését eredményező oklevelek kiadását szüntette meg, hanem a miniszteri rendeletek azon rendelkezését, mely a szakképzettség egyenértékűségét szabályozza. 2002. január 1-jétől a közoktatási vezető, a tanügy-igazgatási szakértő, a vezető óvodapedagógus, a pedagógiai értékelési, a tantervfejlesztési, a gyakorlatvezetői és az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szakokon az adott szak képesítési követelményeiről szóló miniszteri rendeletének és a módosított 41/1999. (X. 13.) OM rendeletnek az együttes alkalmazásával, intézményi hatáskörben kidolgozott tanterv alapján lehet a pedagógus-szakvizsga követelményeit teljesíteni.

Ezen szakirányú továbbképzési szakokon szerzett oklevélben a szakképzettség megjelölése mellett szerepeltetni kell, hogy a képzést eredményesen befejező a pedagógus-szakvizsga követelményeinek is eleget tett.

Az egyértelmű rendelkezés folytán a munkáltatónak nem szükséges a különböző rendelkezésekből a pedagógus-szakvizsgával való egyenértékűséget kutatni, hanem a követelmények eredményes teljesítését az oklevél szövegszerűen igazolja.

A 2001. december 31. előtt kiállított okleveleket nem érinti az új rendelkezés.” Bár az egyes szakirányú továbbképzések képesítési követelményeiről szóló jogszabályok már hatályon kívül helyezésre kerültek, ettől függetlenül a fentiekben jelzett szakképzettségek a pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek minősülnek.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 35. § (4) bekezdése értelmében:

„(4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.”

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)