Gyakori kérdések a pedagógusok foglalkoztatásával, bérezésével kapcsolatban

Gyakori kérdések a pedagógusok foglalkoztatásával, bérezésével kapcsolatban.

A GYIK-ben alkalmazott rövidítések
·    Nkt.: Nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény
·    Ép.r.: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történõ végrehajtásáról
·    Ptr.: A továbbképzés teljesítésérõl a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
·    Mt.: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvérõl
·    Kjt.: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
·    138/1992 Korm. r.: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (hatályon kívül)
·    Ptk.: 2013. évi V. törvény

Munkaidő, pihenőidő

Kérdés
Kötetlen munkaidõben foglalkoztatható-e a pedagógus?

A munkáltatónak (iskolaigazgatónak) nem csupán a letanítandó órák, helyettesítések idõpontját kell meghatároznia, hanem az Mt. szerint munkaidõ-beosztást is kell készítenie. 2014. január 1-jétõl csak az minõsül kötetlen munkaidõnek, ha a munkáltató a teljes munkaidõre kiterjedõen engedi át írásban a beosztás jogát a közalkalmazottnak, munkavállalónak [Mt. 96. § (2) bek.]. Csak ehhez kapcsolódhatnak a kötetlen munkarend egyszerûbb szabályai (pl. az, hogy nem kell a ledolgozott munkaidõt nyilvántartani, nem kell rendkívüli munkáért díjazást fizetni). Mivel pedagógusok esetén a tanítási órák, egyéb foglalkozások idejét az Nkt. alapján meg kell határozni, így kötöttség nélküli foglalkoztatásukra nincs mód, esetükben értelemszerûen nem kerülhet sor kötetlen munkarend megállapítására.
Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató részben átengedje a munkaidõ beosztásának jogát a pedagógusnak, azaz rugalmas munkarendet alkalmazzon, de ehhez nem fognak kapcsolódni az Mt. szerint a kifejezetten csak a kötetlen munkarend esetére biztosított kedvezmények.

Kérdés
Hogyan kell a pedagógus, óvodapedagógus ebédszünetét kiadni? Különösen nagy gondot jelent ez, ha az óvodában csak egy-két csoport van.

Az ebédszünet munkaközi szünetnek számít; a munkáltatónak a munkaidõ beosztás elkészítésekor az ebédszünet kiadásának idejét is meg kell határoznia. A munkaközi szünet alatt a pedagógus munkára nem vehetõ igénybe, a munkaközi szünet nem része a munkaidõnek; ebbõl következõen, ha a pedagógus pl. ebédelteti a gyermekeket, akkor az nem tekinthetõ a munkaközi szünet kiadásának akkor sem, ha közben õ maga is elfogyasztja az ebédet.
Ha a beosztás szerinti napi munkaidõ vagy a rendkívüli munkaidõ tartama a 6 órát meghaladja, de a 9 órát nem éri el, 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. 20 percnél többet egyébként csak akkor lehet és kell, ha errõl a munkáltató és a munkavállaló megállapodott, vagy ezt kollektív szerzõdés írja elõ, ilyenkor sem biztosítható azonban összesen egy órásnál hosszabb szünet. Ha a munkaidõ a 9 órát meghaladja, összesen 45 perc biztosítandó. Két szünet között legalább 3, legfeljebb 6 óra telhet el, továbbá az elsõ (a munkavégzés megkezdésétõl számított 3-6 óra között kiadott) szünetnek legalább 20 percesnek kell lennie.
A munkajogi szabályok csak akkor betarthatóak, ha a gyermekek, tanulók folyamatos felügyeletét több pedagógus, óvodapedagógus biztosítja. A foglalkoztatottak létszámát a fenntartónak arra tekintettel kell megállapítania és engedélyeznie, hogy a túl alacsony létszám ne vezessen a munkajogi szabályok megsértéséhez.

Kérdés
A tavaszi, õszi, téli szünet napjai a pedagógus számára tanítás nélküli munkanapok. Ezekre a napokra elrendelhetõ-e a pedagógusnak otthon végzett munka, vagy csak a köznevelési intézményben dolgozhat? Kiadható-e a pedagógusnak szabadság ezekre a munkanapokra anélkül, hogy ezzel a szabadság nyári szünetben való elsõdleges kiadásának szabálya megsértésére kerülne sor?

Az Ép. r. 30. § (3) bekezdése értelmében a pedagógus számára az iskolában az õszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhetõ. Az „is” szócska arra utal, hogy máshol is sor kerülhet a munkavégzésre, pl. a pedagógus otthonában (vagy az általa megválasztott helyen), illetõleg, ha a tanulóknak szabadidõs programokat biztosítanak a szünetben, akkor a program lebonyolításának helyén stb. A kinevezésben (munkaszerzõdésben) meghatározott munkavégzési helytõl eltérõ helyen történõ munkavégzésre is kötelezhetõ a pedagógus a munkáltató által egyoldalúan, erre naptári évenként 44 munkanapra vagy 352 órára van mód [Mt. 53. § (1) bekezdés]. Annak sincs akadálya, hogy a felek közös megegyezéssel térjenek el átmeneti idõre a kinevezésben rögzített munkavégzési helytõl. Ilyen esetben sem mentes a munkáltató a munkaidõ nyilvántartásának vezetése kötelezettsége alól, ekkor értelemszerûen a pedagógus által megadott munkavégzési idõtartamot lehet feltüntetni a nyilvántartásban.
Az Ép. r. 30 § (4) bekezdése szerint a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsõsorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétõl augusztus 31-éig tartó idõszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az õszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi idõben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Ez az elõírás orientáló jellegû, azt nem tiltja meg, hogy a tavaszi szünetben szabadságot adjon ki a munkáltató, még akkor sem, ha ekkor még nem tudható, nyáron mennyi szabadság kiadására kerül sor. E szabályt a rendeltetésszerûség szem elõtt tartásával kell alkalmazni, mivel ez azt célozza, hogy elsõdlegesen a tanítási napokon végezzenek munkát a pedagógusok.

Kérdés
Ha a nemzeti ünnep hétvégére esik, kötelezhetõ-e a pedagógus ezen a napon a városi megemlékezésen való részvételre, és a tanulók felügyeletére? Milyen díjazás illeti meg õt erre az idõre?

A gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minõsülõ felügyelete a pedagógusok munkaköri feladatai közé tartozik. Megjegyzendõ, hogy a városi ünnepségen a gyermekek, tanulók felügyelete nem ügyeletnek vagy készenlétnek (azaz: munkavégzésre való készen állásnak), hanem tényleges munkavégzésnek tekintendõ.
Gyermekfelügyeletet, ha arra rendes munkaidõben, tehát beosztás szerint kerül sor, az Ép. r. 17. § (1) bekezdés 5. pontja szerint a kötött munkaidõ neveléssel-oktatással le nem kötött része terhére lehet elrendelni. Természetesen az sem kizárt, hogy ilyen feladat ellátására rendkívüli munkaidõben kerüljön sor. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó - 107. § a) pontja értelmében rendkívüli munkaidõ a munkaidõ-beosztástól eltérõ idõpontban végzett munka, tehát pl. a heti pihenõnapon, munkaszüneti napon végzett munka (2014-ben pl. március 15. szombatra esett, ez munkajogi szempontból munkaszüneti napnak, és nem heti pihenõnapnak minõsült).
A fentiek alapján a munkaszüneti napon a gyermekek, tanulók elkísérése a városi ünnepségre, felügyeletük rendkívüli munkavégzésnek minõsül. Díjazása: a munkavégzés idõtartalmára járó alapbér vagy illetmény [Mt. 139. § (1) bekezdés], továbbá: 100 % bérpótlék a munkaszüneti napi munkavégzésért [Mt. 140. § (2) bekezdés], valamint további 100 % bérpótlék a munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért [Mt. 143. § (4)-(5) bekezdés]. Ez utóbbi mértéke 50 %, ha a pedagógus a rendkívüli munkavégzés idõtartamával megegyezõ szabadidõt kap a rendes munkaideje terhére.

Besorolás, díjazás

Kérdés
Jelenleg a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Rendszer …-i intézményében dolgozom pedagógiai szakértõként. Korábban doktoranduszként kurzusokat tartottam az … Egyetem Filozófia Intézete keretein belül, mely idõszak - jóllehet nem volt tanársegédi munkaviszony - úgy tudom, beszámítható az életpálya modellben szolgálati idõként?

Az Ép. r. 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján – többek között - a magasabb fokozatba történõ elõrelépéshez szükséges szakmai gyakorlatként ismerendõ el a pedagógus-képzést folytató felsõoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel eltöltött idõ.
A doktoranduszként tartott kurzusok abban az esetben számíthatók be e jogszabályhely alapján a szakmai gyakorlati idejébe, amennyiben az egyben kifejezetten pedagógus-képzésnek minõsült, vagyis a Filozófiai Intézetben a filozófia tanári szak hallgatóinak oktatásában történõ részvételre került sor.

Kérdés
A filozófiából szerzett doktori (PhD) fokozat elfogadható-e pedagógus szakvizsgaként?

Az Ép. r. 35. § (4) bekezdése értelmében „a pedagógus-szakvizsgával egyenértékû a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékû továbbá a klinikai, a pedagógiai és tanácsadó szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelõ szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.”
A doktori cím akkor egyenértékû a pedagógus szakvizsgával, ha azt a pedagógus, pedagógiai szakértõ stb. a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez kapcsolódó szakterületen szerezte. A filozófia PhD fokozatot tehát akkor kell elfogadni pedagógus szakvizsgaként, ha a közalkalmazott, munkavállaló elsõ diplomája filozófia szakos tanári, vagy az ember és társadalom mûveltségterületbe tartozó egyéb szakos tanári végzettség. Azonban ha diplomát nem a doktori címhez kötõdõen, hanem más szakon szerezte meg, és a munkakör ellátásához az nem szükséges, akkor azt nem lehet szakvizsgaként elfogadni.

Kérdés
26 évig dolgoztam általános iskolai tanári munkakörben. Emellett 8 éve a … Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszékén egyetemi tanársegédként oktatok pedagógiai jellegû elméleti tárgyakat. Számos továbbképzésen vettem részt, illetve tartottam ilyeneket, pedagógiai programot is kidolgoztam. Sajnos pedagógus szakvizsgával nem rendelkezem, ezért számomra 30 év szakmai gyakorlat szükséges a 2015. évi minõsítési tervbe való felvételhez. Mivel 55 éves vagyok, és úgy érzem, a portfóliómban a szakmai életutam alapján nagy valószínûséggel elõreléphetnék a Pedagógus II. fokozatba, kérem méltányosság gyakorlását a minõsítési eljárásra való jelentkezéshez, illetve az egyetemi oktatóként eltöltött idõim figyelembe vételét.

Az oktatásért felelõs miniszter által az Ép. r. 10. § (1) bekezdése alapján kiadott, a 2015. évre vonatkozó pedagógus minõsítési keretszám és a minõsítési tervbe történõ felvétel különös feltételeinek a meghatározásáról és közzétételérõl szóló közlemény szerint a 2015. évi minõsítési tervbe az vehetõ fel, aki pedagógus szakvizsga mellett 8 év, illetõleg, anélkül legalább 30 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Egyéni méltányosság gyakorlása csak akkor lenne lehetséges, ha erre a miniszter számára jogszabály felhatalmazást adna, ilyen felhatalmazás azonban számára a minõsítési tervbe való jelentkezéssel összefüggésben nem biztosított.
Az Ép. r. 13. § (1) bekezdés e) pontja szerint a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat – többek között – pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel szerezhető meg.
Az Ép. r. 13. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely idõszakok nem számíthatók be a szakmai gyakorlat idõtartamába. Ennek megfelelõen szakmai gyakorlat idõtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó idõtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idõ, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ alsó határának huszonöt százalékát.
Elõzõekbõl következõen, amennyiben a pedagógus foglalkoztatása elérte a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ alsó határának huszonöt százalékát, az már a szakmai gyakorlat megállapítása szempontjából „teljes” idõnek számít, így semmi nem indokolja, hogy a további jogviszonyban eltöltött idõ, a párhuzamosan fennálló jogviszonyok duplán kerüljenek beszámításra a szakmai gyakorlat tekintetében.
Fontos kiemelni, hogy a jogalkotó a korábban hatályos szabályokban sem követte ezt a gyakorlatot, sõt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pl. a fizetési fokozat megállapításakor kifejezetten kizárja.

Kérdés
2012 szeptemberétõl dolgozó testnevelõ tanárnak a gyakornoki fokozatból a pedagógus 1. fokozatba lépéshez szükséges-e minõsítõ vizsgát tennie?

Az Ép. r. 36. § (1) bekezdése értelmében a gyakornokra, a gyakornoki idõre és a minõsítõ vizsgára vonatkozó rendelkezéseket csak a 2013. szeptember 1-jét követõen létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell kötelezõen alkalmazni. Az ezt megelõzõen létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetén csak akkor, ha ezt a gyakornok kéri.
Ha a gyakornok ilyen kérelmet nem terjeszt elõ, akkor a Kjt. valamint a 138/1992. Korm. rendelet 2013. augusztus 31-én hatályos, gyakornokra és a gyakornoki idõre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben, ha a közalkalmazott a helyi gyakornoki szabályzatban meghatározott eljárásban „megfelelt” minõsítést kap, a Pedagógus I. fokozatba át kell sorolni. A Pedagógus I. fokozatba lépés idõpontja a 3 év szakmai gyakorlat megszerzését és a sikeres minõsítést követõ hónap 1. napja.
Az Mt. hatálya alá tartozó (nem közalkalmazott) pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

Kérdés
2013. február 1. óta dolgozom pedagógusként, gyakornoki besorolásban. Kinevezésem határozott idõre, 2016. január 31-ig szólt. Mivel határozott idõre neveztek ki közalkalmazottnak, a Kjt. szerint nem kötöttek ki számomra gyakornoki idõt. Mikor léphetek elõre Pedagógus I. fokozatba és mik ennek feltételei?

Az Ép.r. 36. § (1) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály értelmében a gyakornokra, a gyakornoki idõre és a minõsítõ vizsgára vonatkozóan, ha a közalkalmazotti jogviszonyt 2013. szeptember 1. elõtt létesítették, a Kjt. és a 138/1992 Korm. r. szerint kell eljárni (és nem az Nkt. és az Ép.r. szabályait kell alkalmazni). A Kjt. 22. § (1) bekezdése valóban csak a határozatlan idejû kinevezésnél írja elõ kötelezõen a gyakornoki idõ megállapítását: „az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggõ munkakörbe történõ határozatlan idõre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idõ kikötése kötelezõ, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylõ, a három évet meghaladó idõtartamú szakmai gyakorlattal”.
Speciális rendelkezés hiányában ilyen esetben az Ép. r. 2. § (1) bekezdésében foglalt fõszabályt kell alkalmazni, mely szerint: „a köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez elõírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezõ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat Gyakornok fokozatba kell besorolni.” Ha a határozott idejû foglalkoztatása során a pedagógus megszerzi a két év szakmai gyakorlati idõt, a megszerzését követõ hónap 1. napjával Pedagógus I. fokozatba kell átsorolni. Ekkor erre az Nkt. és az Ép.r. szabályai szerinti gyakornoki vagy minõsítõ vizsga letétele nélkül kerül sor, mivel az Ép.r. 36. § (1) bekezdése csak a 2013. szeptember 1-jén vagy azt követõen létesített jogviszonyok esetén írja elõ ezen rendelkezések alkalmazását.

Kérdés
Elsõ tanári diplomámat 1982-ben szereztem meg, azóta is folyamatosan a pályán dolgozom. A szakmai gyakorlati idõm számítása szempontjából kérdéses az a fél éves idõszak, amelyet 10 évvel ezelõtt fizetés nélküli szabadságon töltöttem amiatt, mert egy németországi gimnáziumtól meghívást kaptam ottani tanításra.

Az Ép.r. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat – többek között – pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg. A 13. § (2) bekezdése kimondja, hogy a szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát.
A külföldön, pedagógus-munkakörben eltöltött idő (amennyiben az hivatalosan igazolt), a szakmai gyakorlati időbe beszámítandó, mivel az Ép.r. nem tartalmaz olyan korlátozást, amely csak a Magyarországon eltöltött idõk figyelembevételét tenné lehetõvé. Ugyanakkor itt is feltétel, hogy ez idõ alatt a pedagógusnak – ha olyan pedagógus munkakörben foglalkoztatták, amelyben fõ szabály a heti 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ – legalább heti 5 és fél órát tanítással kellett töltenie. Mindezt nem befolyásolja az a körülmény sem, hogy amíg a pedagógus külföldön szakmai tevékenységgel eltöltött idõt szerzett, azalatt esetleg a magyar munkáltatójával fennállt közalkalmazotti jogviszonya fizetés nélküli szabadság jogcímén szünetelt, mivel az Ép.r. ezt nem zárja ki.

Kérdés
Mint szakszolgálatban dolgozót megillet-e a munkába járásomhoz, illetve a munkaköri feladataim ellátásához (iskolapszichológusként rendszeresen látogatom a városbeli intézményeket) közlekedési bérlet-térítés? A pedagógiai szakszolgálati intézmények mûködésérõl szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 29. § (3) bekezdése szerint az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok koordinátorainak a Módszertani Bázissal kapcsolatot kell tartaniuk. A havi budapesti találkozókon való részvételhez kapcsolódóan jogosult vagyok-e utazási költségtérítésre?

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés csak közigazgatási határ átlépése (helyközi utazás) esetén jár, így helyi bérlettámogatást kötelezõen a munkáltatónak nem kell adnia. Ez alól egyetlen kivétel, ha átutazás céljából van erre szükség, pl. a szentendrei lakos Budapesten átutazva jut el érdi munkahelyére [39/2010. Korm. r. 2. § aa) pont]. A munkáltató nyújthat helyi bérlettámogatást is, ám ez munkabéren, illetményen túli szociális jellegû juttatásnak minõsül. A KLIK kollektív szerzõdésének jóléti juttatásokról szóló része azonban ilyen támogatást nem biztosít.
Más kérdés, ha a munkaköri feladatok ellátásához szükséges a helyi utazás. Ha erre tekintettel a helyi bérlet igénybevétele állandó jelleggel, illetõleg rendszeresen szükséges, akkor annak költségét indokolt megtéríteni. Ha azonban csak idõnként, havonta egy-két alkalommal szükséges a tömegközlekedést a munkavégzés miatt igénybe venni, akkor a busz-, illetve villamosjegyekkel való eseti elszámolás alapján kell megtéríteni a munkáltató érdekében felmerült szükséges utazási költséget az Mt. 51. § (2) bekezdése alapján.
Ami a Módszertani Bázissal való kapcsolattartást illeti, a találkozókon való részvétel munkaköri kötelezettségnek, belföldi kiküldetésnek minõsül. az ezzel összefüggõ közlekedés díját (vonatjegy, BKV jegy) egyedi elszámolás alapján a munkáltatónak szintén meg kell térítenie.
Ha a munkáltató annak ellenére nem teljesíti költségtérítési kötelezettségét, hogy a közalkalmazott a felmerült költségeket igazolta, akkor ezt tõle a felszólítással, végsõ esetben a 3 éves elévülési idõn belül kezdeményezett kártérítésre irányuló munkajogi perrel lehet igényelni. Az Mt. 31. §-a és a Ptk. 6:47. §-a alapján a munkáltatót késedelmi kamatfizetési kötelezettség is terheli.

Kérdés
Gyakornok fokozatba sorolt, gyermeke gondozása címén fizetés nélküli szabadságot igénybe vett pedagógus fizetés nélküli szabadsága alatt, a gyes igénybevétele mellett, másik intézményben, részmunkaidõben dolgozott. Ez az idõ elismerhetõ-e szakmai gyakorlatként a besorolás szempontjából?

2014. január 1-jétõl jelentõsen könnyebbé vált a gyermekgondozási segély melletti munkavállalás, mivel eltörölték a heti 30 órás munkaidõ-korlátot. A munkavégzésre sor kerülhet úgy, hogy a gyes-t igénybe vevõ szülõ megszünteti fizetés nélküli szabadságát, és visszatér a munkahelyére. (Ekkor megszûnik a rá vonatkozó felmondási védelem is.) Sor kerülhet más munkáltatónál munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony létesítésére is, az eredeti jogviszonyban fennálló fizetés nélküli szabadság fenntartása mellett (pl. egy angol szaktanár nyelvórákat ad egy magán köznevelési intézményben).
Ha azonban mindkét intézmény a KLIK által fenntartott iskola, akkor nem az utóbbi esetrõl van szó. A közalkalmazotti jogviszony nem az iskolával, hanem a KLIK-kel áll fenn, tehát a másik iskolában való munkavégzésre nem létesíthetõ azonos felek között újabb közalkalmazotti jogviszony. Ilyenkor meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, és módosítani kell – határozott idõre – a kinevezésben foglalt munkavégzési helyet. Ehhez természetesen szükséges az eredeti iskola hozzájárulása is.
Az nem vitás, hogy a szakmai tevékenységgel töltött idõ és nem a jogviszony ideje a pedagógus elõmenetel alapja. Az Ép.r. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint a magasabb fokozatba történõ elõrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat pedagógus-munkakörben eltöltött idõvel szerezhetõ meg. Így az – akár gyes miatti, akár más okból engedélyezett – fizetés nélküli szabadság, illetve jogviszony-szünetelési idõszak alatt máshol szerzett idõ is figyelembe veendõ.

Kérdés
A kollégát 2012. január 16. napjától 2012. augusztus 31. napjáig alkalmazták egy gimnáziumban határozott idõre szóló kinevezéssel helyettesítés céljából. Majd 2012. szeptember 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig. Mivel mindkétszer határozott idõre lett kinevezve, nem kötöttek ki részére gyakornoki idõt. Mesterfokozatú oklevelét 2013 júliusában szerezte meg. 2013. szeptember 1. napjától ugyanabban az intézményben határozatlan idejû kinevezést kapott.
Ebben az esetben hogyan kellett õt tekinteni, mint aki rendelkezik 2 év szakmai gyakorlattal, vagy nem? Azaz: pedagógus I. fokozatba vagy gyakornoknak kellett besorolni? Ha gyakornoknak minõsül, akkor az Nkt. vagy a Kjt. szabályait kell rá alkalmazni?

A kérdés megválaszolása attól függ, hogy
a) a határozott idejû jogviszony megszûnését követõen új jogviszony létesítésére került sor határozatlan idõre, vagy
b) a 2013. augusztus 31-ig szóló határozott idõre szóló kinevezés került módosításra határozatlan idejûre.
Ez utóbbira csak a határozott idejû jogviszony lejártáig, 2013. augusztus 31-éig volt lehetõség. Amennyiben a határozott idejû jogviszony fennállása alatt nem került sor kinevezés módosításra, akkor a 2013. szeptember 1-jén létesült határozatlan idõre szóló jogviszony új jogviszonynak minõsül.
A Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba történõ besorolás szempontjából mindkét esetben azt kell vizsgálni, hogy rendelkezett-e 2 év szakmai gyakorlattal 2013. szeptember 1-jén a kérdésben megjelölt személy.
Szakmai gyakorlatnak minõsül az Ép.r. 13. § (1) bekezdése szerint
a) pedagógus-munkakörben,
b) pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,
c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) pedagógus-képzést folytató felsõoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy
f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggõ munkakörben
eltöltött szakmai tevékenység ideje.
A 2012. január 16-tól 2013. augusztus 31-ig eltelt idõ nincs két év, tehát a 2013. szeptember 1-jén határozatlan idõre létesült közalkalmazotti jogviszonyban a pedagógust Gyakornok fokozatba kellett besorolni.
Az Épr. r. 36. § (1) bekezdése értelmében: A gyakornokra, a gyakornoki idõre és a minõsítõ vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követõen létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése elõtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben címû 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki idõre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki idõre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minõsítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki idõre és a minõsítõ vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése elõtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

Amennyiben új jogviszony létesült 2013. szeptember 1-jén – tehát nem a határozott idõre szóló kinevezést módosították – akkor a gyakornoki követelményekre az Nkt. és végrehajtási rendelete vonatkozik. Az Ép.r. 2. § (1) bekezdése értelmében a gyakornokként besorolt pedagógus számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idõ kikötése kötelezõ. A (2) bekezdés kimondja, hogy gyakornoki idõként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének idõpontjától számított kétéves idõszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerzõdésben rögzíteni. Ez tehát 2015. augusztus 31-ével jár le.

Ha a 2013. augusztus 31-ig szóló határozott idejû kinevezést módosították a felek határozatlan idejûre, már más a helyzet a gyakornoki idõvel és követelményekkel kapcsolatban. Az Ép. r. fent idézett 36. § (1) bekezdése alapján ebben az esetben a Kjt.-t és a 138/1992. Korm. r.-et kell alkalmazni a gyakornoki idejére nézve. A Kjt. 22. § (1) bekezdése csak a határozatlan idejû kinevezésnél írja elõ kötelezõen a gyakornoki idõ megállapítását: „az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggõ munkakörbe történõ határozatlan idõre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idõ kikötése kötelezõ, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylõ, a három évet meghaladó idõtartamú szakmai gyakorlattal”. Tehát a határozott idõre szóló jogviszonyokban nem kellett gyakornoki idõt kikötni.
Speciális rendelkezés hiányában ilyen esetben az Ép. r. 2. § (1) bekezdésében foglalt fõszabályt kell alkalmazni, mely szerint: „a köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez elõírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezõ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat Gyakornok fokozatba kell besorolni.” Ha a foglalkoztatása során a pedagógus megszerzi a két év szakmai gyakorlati idõt, a megszerzését követõ hónap 1. napjával Pedagógus I. fokozatba kell átsorolni. Ekkor erre az Nkt. és az Ép.r. szabályai szerinti gyakornoki vagy minõsítõ vizsga letétele nélkül kerül sor, mivel az Ép.r. 36. § (1) bekezdése csak a 2013. szeptember 1-jén vagy azt követõen létesített jogviszonyok esetén írja elõ ezen rendelkezések alkalmazását.

A kérdésnek van még egy specialitása, miszerint mesterfokozatú oklevelét 2013 júliusában szerezte meg az érintett személy. Amennyiben ez azt jelenti, hogy ezt megelõzõen képesítés nélkül foglalkoztatták, tehát ekkor a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséget szerezte meg, akkor a 2013 júliusáig terjedõ idõszakot nem lehet beszámítani a szakmai gyakorlatába. Szakmai gyakorlatot csak akkor lehet szerezni, ha a pedagógus alkalmazása, a foglalkoztatás idõszakában hatályos jogszabályoknak megfelelt, vagyis az érintett rendelkezett a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekkel, vagy annak hiányában a kivételi jogszabályok alapján alkalmazása jogszerû volt.
A képesítés nélküli alkalmazásban eltöltött idõszak csak abban az esetben számítható be a szakmai gyakorlati idõbe, ha az ilyen foglalkoztatás idõtartama alatt hatályos jogszabályok azt valamilyen módon megengedték - tehát a foglalkoztatás jogszerû volt.

Összeférhetetlenség, további jogviszony

Kérdés
Egy kollégánk önkormányzati képviselõ; a bizottsági és a képviselõ-testületi ülések nagy része tanítási idõ alatt (délelõtt) zajlik, továbbá a képviselõi munkához tartozó egyéb feladatok (pl. megemlékezés, koszorúzás, testvérvárosi delegáció fogadása, stb.) is. Hogyan kell és milyen határig lehet az eseti helyettesítést alkalmazni a kolléga munkájának elvégzésére?

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdés f) pontja, valamint 20. § (1) bekezdése értelmében: a települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, az ehhez szükséges időtartamra pedig a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Erre az idõre õt a munkáltatótól díjazás nem illeti meg.
A munkáltató a kiesett munkaidõre oly mértékig rendelhet el eseti helyettesítést, hogy betartható legyen az Ép.r. 17. § (5) bekezdésében foglalt szabály, miszerint az egy pedagógusnak helyettesítésként elrendelt, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidején túlmenõ további tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettõ, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidõ felsõ határa felett eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra rendelhetõ el.

Vezetői megbízás

Kérdés
Az 5 évre adott intézményvezetõi kinevezés ez évben történõ lejárta miatt a fenntartó újra köteles-e megpályáztatni az intézményvezetõi állást, ha a vezetõ 40 éves nyugdíjba vonulásának lehetõségéig még 2 év van hátra?

Az Nkt. 67. § (7) bekezdése lehetõvé teszi a pályáztatás nélküli vezetõi megbízást is, de nem attól függõen, hogy az intézményvezetõnek mennyi ideje van még a nyugdíjba vonulásig.
A törvény szerint az intézményvezetõ kiválasztása fõszabály szerint nyilvános pályázat útján történik, ám a második ciklusra szóló pályázat mellõzhetõ, ha az intézményvezetõ ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelõtestület is egyetért. Az Ép.r. 26. § (3) bekezdése értelmében nevelõtestületi egyetértésnek kell tekinteni, ha a pályázat nélküli magasabb vezetõi megbízást a nevelõtestület legalább kétharmada támogatja. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezetõ harmadik és további megbízási ciklusát megelõzõen a pályázat kiírása kötelezõ – akkor is, ha a vezetõnek csak rövid ideje lenne hátra a nyugdíjjogosultság megszerzéséig.

Kérdés
Pályázatot írtak ki tagintézményvezetõ-helyettesi állásokra. A pályázati feltételek között "pedagógus szakvizsga keretében szerzett vezetõi szakképesítés" megléte elõírható-e? Úgy tudom, a jogszabályok csak az intézményvezetõi, tagintézményvezetõi, intézményvezetõ-helyettesi pályázathoz teszik ezt kötelezõvé.

Az Nkt. a nevelési-oktatási intézmény vezetõjének megbízási feltételeit szabályozza 67. § (1) bekezdésében. Itt szerepel – többek között – a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetõi szakképzettség. Az intézményvezetõn (igazgatón, fõigazgatón, óvodavezetõn) kívül egyedül a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének vezetõjével szemben támaszt követelményeket a törvény. Az Nkt. 67. § (9) bekezdése értelmében:
(9) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetõi megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetõi megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetõi megbízás esetén is alkalmazni kell.
Az Ép.r. 21. § ba) pontja szerint a köznevelési intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül - vezetõi megbízásnak minõsül a tagintézményvezetõ-helyettesi megbízás. A tagintézményvezetõ-helyettesre nem vonatkozik az intézményvezetõkkel szemben támasztott követelmény. Tagintézményvezetõ-helyettesi megbízást tehát az kaphat, aki a tagintézményben pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges alkalmazási feltételeknek megfelel, a megbízás további feltételhez nem - így a vezetõi szakképzettséghez sem - köthetõ.
A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázóval szemben támasztott valamennyi feltételt. A pályáztató a törvényben elõírtaktól eltérõ követelményeket csak elõnyben részesítési feltételként jelölhet meg. Ezért a kiírt pályázati felhívás tartalma nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak.

Pedagógus továbbképzés

Kérdés
A végzettsége megszerzését követõ hét év után kötelezett a pedagógus továbbképzésre. Mi történik, ha valaki a végzés után öt évvel kiegészítõ szakon mester fokozatú kiegészítõ diplomát szerzett? Míg a Ptr. 2012. szeptember 1 elõtt újra hét évig mentesült a továbbtanulási kötelezettség alól, addig az Nkt. 62. §. (2) szerint a pedagógus minõsítés feltétele az elsõ továbbképzési periódus teljesítése. A kérdés az, hogy ez a pedagógus, aki önszorgalomból elõrehozta a továbbtanulási kötelezettségét két évvel, nem minõsíthetõ, mert még nem teljesített továbbképzési periódust - hiszen nem is volt neki -, vagy a mesterdiplomája már elsõ továbbképzésének tekinthetõ a minõsítés szempontjából? További kérdés, hogy az egyik továbbképzési idõszakban megszerzett többlet-kreditek átvihetõk-e a következõ idõszakra? Az, aki abban a hét évben kezdte el a krediteket gyûjteni, amíg még nem volt erre kötelezett, ezeket elveszíti vagy átcsoportosíthatja a továbbtanulásra kötelezett periódusára?

A Ptr. 4. § (2) és (5) bekezdése szerint a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követõ hetedik év szeptember hónap elsõ munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt az Nkt. 62. § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (ún. hétévenkénti továbbképzés). A pedagógus továbbá akkor is részt vehet a továbbképzésben, ha nem tartozik az elõzõ rendelkezés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.
A hét éves továbbképzési ciklusok a Ptr. 4. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az elsõ pedagógus diploma megszerzésétõl számítódnak, azok nem rövidülnek le a mester fokozatú diploma idõközbeni megszerzésére tekintettel. A továbbképzési ciklusokat egyedül a pedagógus-szakvizsga megszerzése szakítja meg az Nkt. 62. § (2) bekezdése értelmében, mely így szól: „…Az elsõ továbbképzés az elsõ minõsítés elõtt kötelezõ. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”
A kérdezett pedagógus tizenkét éve van a pedagógus pályán, az elsõ ciklusának ötödik évében jár. A megszerzett mesterfokozat – tekintettel arra, hogy a továbbképzési ciklus megkezdését megelõzõen szerezte azt munkatársa – a ciklus számítás szempontjából nem minõsül elvégzett továbbképzésnek, nem „vihetõ át” az elsõ ciklusba. Amennyiben valaki egy-egy ciklusban 120 órai továbbképzés elvégzésénél többet teljesít, nincs mód annak árvitelére a következõ ciklusba, mivel a jogalkotói szándék szerint a továbbképzés célja a pedagógusok ismereteinek és készségeinek a megújítása, bõvítése, folyamatos fejlesztése, amelyekre szükség van a nevelõ és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a köznevelési intézmény tevékenységének megszervezéséhez.
Ugyanakkor, ha a jelzett pedagógus minõsítési eljárásban szeretne részt venni, akkor megfelel az Nkt. fent jelzett azon a kritériumának, miszerint „Az elsõ továbbképzés az elsõ minõsítés elõtt kötelezõ.” Tehát a minõsítési eljárásban részt vehet a mesterfokozat megszerzése alapján, de az elsõ pedagógus diploma megszerzését követõ tizennegyedik év augusztusának utolsó munkanapjáig teljesítenie kell a százhúsz órás továbbképzést.