A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen.

Ki lehet közfoglalkoztató és milyen tevékenységek végezhetők közfoglalkoztatás keretében?

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a hátrányos helyzetű álláskeresők – kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (a továbbiakban: FHT) jogosultak – átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításakor hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, aki

• legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
• az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
• 25. életévét nem töltötte be, vagy
• a munkaügyi központ legalább hat hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy
• a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy
• 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy
• 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte.

Azt, hogy kik lehetnek közfoglalkoztatók, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.

Közfoglalkoztató lehet:

• helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
• költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
• egyház,
• közhasznú jogállású szervezet,
• civil szervezet,
• állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
• vízitársulat,
• erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó),
• szociális szövetkezet és
• vasúti pályahálózat-működtető szervezet.

A közfoglalkoztatók meghatározott körébe tartozás mellett vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek közfoglalkoztatás keretében végezhetők.

Ezek a tevékenységek a 2011. évi CVI. törvény szerint a következők:

• a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy
• a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
• a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
• a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen –
• -    egészségmegőrzési,
• -    szociális,
• -    nevelési, oktatási,
• -    kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi,
• -    természet-, környezet- és állatvédelmi,
• -    gyermek- és ifjúságvédelmi, sport,
• -    közrend és közlekedésbiztonsági,
• -    ár- és belvízvédelmi célú,
• -    közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy
• a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat.

További feltétel, hogy a felsorolt feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.

A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.

A közfoglalkoztatás támogatása

A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

Munkaerőpiaci célcsoport:

• regisztrált aktív álláskeresők – alapvetően FHT-ban részesülő személyek –, valamint
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek.

A munkaerőpiaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtható támogatás:

• rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
• hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),
• országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
• közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás.

(A kormányrendelet hatálya alá tartozik a vállalkozás részére FHT-ban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy teljes munkaidőben, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához nyújtható támogatás is, amely nem közfoglalkoztatás.)

Támogatás

• a bérköltséghez (közfoglalkoztatási bér, közfoglalkoztatási garantált bér, teljesítménybér, illetve vállalkozás esetében munkabér) és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, valamint
• a közvetlen költségekhez, illetve speciális esetekben a szervezési költséghez

a jogszabály által meghatározott mértékben nyújtható.

Közfoglalkoztatási támogatás kérelemre nyújtható. A kérelmet a közfoglalkoztatónak a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz, több munkaügyi központ illetékességi területén megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A támogatásról hozott döntés alapján a munkaügyi központ kirendeltsége, illetve országos közfoglalkoztatási program esetén a munkaügyi központ hatósági szerződést köt a kérelmezővel (támogatottal). A közfoglalkoztató kérelmére a jogszabályban meghatározott mértékű előleg folyósítható.

A belügyminiszter az egyes támogatási formákra közfoglalkoztatási mintaprogramokat indíthat. A közfoglalkoztatási mintaprogramok beruházási és dologi költségei és kiadásai teljes összegben támogathatóak. A közfoglalkoztatási program mintaprogrammá nyilvánításáról a belügyminiszter dönt.

A közfoglalkoztatási jogviszony sajátosságai

A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amelyre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Közfoglalkoztatott az lehet, aki

• munkaviszonyt létesíthet,
• 16. életévét betöltötte, és
• a munkaügyi központ által nyilvántartásba vett álláskereső vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Főbb eltérések a munkaviszonyhoz képest:

• a közfoglalkoztatási jogviszony határozott időre létesíthető, próbaidő kikötése nélkül,
• a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
• a közfoglalkoztatott havi bérét heti bérrészletekben kell kifizetni,
• a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap,
• a közfoglalkoztatott legfeljebb 90 nap időtartamú fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosult akkor is, ha a közfoglalkoztatási jogviszony tartama alatt közfoglalkoztatói körbe nem tartozó munkáltatónál meghatározott időtartamú, határozott idejű munkaviszonyt létesít.

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és a nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Ennek megfelelően – a munkabérhez hasonlóan – a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:

• személyi jövedelemadó,
• nyugdíjjárulék,
• szociális hozzájárulási adó.

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések

• Az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések

Az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódóan a közfoglalkoztatók igényei szerint indulnak szakmai képzések, amelyek – a képzés jellegétől függően tanúsítvány vagy OKJ-s bizonyítvány megszerzésével zárulnak. (A nagy létszámú közfoglalkoztatottat alkalmazó vízügyi, erdőgazdálkodási területen például jellemzően kisgépkezelői, erdőművelő, motorfűrész kezelő képzések indulnak.)

• Kistérségi startmunka mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések

A kistérségi startmunka mintaprogram mezőgazdasági elemében a képzésben történő részvétel kötelező. A képzésben résztvevők háztáji állattartás, háztáji növénytermesztés és tartósítás, vagy háztáji növénytermesztés és állattartás ismereteket biztosító elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek.

A közfoglalkoztatással összefüggő legfontosabb jogszabályok jegyzékét a tájékoztató melléklete tartalmazza.

(Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkárság)