A megújuló Magyarország adórendszere

Összefoglaló a 2012. évi adóváltozásokról.

I. Áttekintés – háttér, célok

Az elmúlt másfél év áttekintése

A 2010 tavaszán hivatalba lépett új kormány programja olyan adórendszeri változásokat helyezett kilátásba, amely fókuszában a munka és a családok megbecsülése áll, ugyanis kizárólag ezek támogatásával lehetséges a kitörés a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból és a demográfiai válságból. A kormány ambiciózus célja, hogy a kelet-közép-európai térség legkedvezőbb üzleti környezete Magyarországon jöjjön létre.
A kormány további célkitűzése volt, hogy ne érje meg Magyarországon se anyagi, se erkölcsi értelemben az adózás megkerülése. Ehhez életszerű, teljesíthető, munkabarát és egyszerű adórendszert kíván biztosítani.
Az új jövedelemadózás rendszere jelentős előnyt jelent a munkát vállaló, egy vagy több gyermeket nevelő családok számára – az adórendszer átalakításán keresztül az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkentésével. A kormány segíti az üzleti szféra szereplőit, a vállalkozások számára több fontos területen hajtott végre intézkedéseket. Csökkentek a vállalkozásokat érintő adóterhek, döntés született a bürokrácia- és adminisztrációs terheket csökkentő csomagról, és folyamatban van a munkaerőpiac rugalmasságának növelése.
Az elmúlt másfél év alatt jelentősen csökkent a társasági adó mértéke, a kormány csökkentette az adófajták számát és egyszerűsödtek az illetékszabályok, továbbá bevezetésre került az arányos, egykulcsos 16%-os személyi jövedelemadó rendszer is.
A kormány folyamatosan törekszik a vállalkozásokat segítő, befektető- és munkabarát adószerkezet megteremtésére. Kiemelt célja a jövedelmeket terhelő adókkal szemben a forgalmi-fogyasztási adók szerepének növelése az adószerkezeten belül.
A kormány a fentieken túl elkötelezett a költségvetési hiánycél tartása és az államadósság csökkentése mellett. Ezért szükség volt új adónemek bevezetésére és némely esetben adóemelésekre is. Azonban mindezt olyan struktúrában tette, hogy az hazánk gazdaságának versenyképességét ne veszélyeztesse. A tőke- és munkajövedelmeket terhelő adókat, valamint a költségvetés kiadásait csökkentette és a kormány adópolitikájának megfelelően az indirekt és a káros externális hatásokkal járó tevékenységeket terhelő adók súlyát növelte.
A jövőben újabb bevételi forrást teremt a kormány azzal, hogy az elkövetkezendő években komoly hangsúlyt kap az adómorál erősítése, valamint a feketegazdaság csökkentésének kívánalma, amelyet elsősorban az adóhatóság eszközrendszerének bővítése alapoz meg.

A 2012. évet meghatározó adópolitika

Az Országgyűlés 2011. november 21-én megszavazta a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott egyes adótörvényeket módosító javaslatot. A kormány adókoncepciója kidolgozásakor figyelemmel volt a tartós gazdasági növekedés követelményére. Ennek szellemében, a munka- és a gyermekvállalás elismerésén túl a vállalkozni, beruházni kívánók számára is olyan adókörnyezetet kíván megteremteni, amely a lehető legkevésbé gátolja működésüket. Ezért folyamatos feladat az adószabályok felülvizsgálata, az adózói adminisztrációs terhek, kötöttségek leépítése.
A megfogalmazott adópolitikai iránynak megfelelően a 2012. évre javasolt adóváltozások fókuszában a következő célok állnak:

az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány tartása,
az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek növelése,
arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer megszilárdítása,
gyermekvállalás ösztönzése az adórendszeren keresztül,
egységes adórendszer kialakítása,
vállalkozói környezet, versenyképesség javítása, befektetések ösztönzése,
az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentése,
az adómorál erősítése,
az adónorma hatékonyságának, egyértelműségének javítása.

II. Intézkedések

Személyi jövedelemadó

Adójóváírás és szuperbruttó kivezetése: A kormány újabb lépést tesz az arányos egykulcsos jövedelemadó rendszer megerősítésének irányába. Ennek megfelelően 2012-ben az adójóváírás megszüntetésével párhuzamosan a havi 202 ezer forint, évi 2 424 ezer forint jövedelemhatár alatt megszünteti az adóalap-kiegészítés alkalmazását, az afölötti jövedelmekre pedig – a szükséges bérfejlesztések támogatására – átmenetileg fenntartja a 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítést.
Az adóelőleg-szabályok pontosítása: Az intézkedés a jogalkalmazást segíti, egyszerűsíti, egyértelműbbé teszi a személyi jövedelemadó-rendszert. A meglévő szabályozás egyszerűbb alkalmazását segíti elő, továbbá folyamatosabbá, egyenletesebbé teszi az adóbevételek beérkezését.
A külföldi pénznemről forintra történő átszámítási szabályok egyszerűsítése: A kifizetői adminisztrációs terheket csökkenti az a módosítás, amely szerint a hitelintézeteknél letétkezelésben lévő külföldi részvények osztaléka (osztalékelőlege) utáni adó megállapítása és levonása devizában is történhet.
A családi kedvezmény szabályainak egyértelműbbé tétele
Az ingatlanügyleteken elért kirívó jövedelmek fokozott mértékű adóztatása: Az elmúlt években több olyan, a közvéleményt jogosan foglalkoztató eset került napvilágra, amelyeknél különböző bennfentes információkkal rendelkező személyek, termőföldből átminősített ingatlanok adás-vétele útján – sokszor a Magyar Állam, illetve az önkormányzatok kárára – a szokásos hasznot lényegesen meghaladó profitra tettek szert.
Annak érdekében, hogy Magyarországon a gazdagodás forrása valóban az értékteremtő munka és a tisztességes gazdálkodás legyen, szükséges az ilyen ügyletekből származó jövedelmekre vonatkozó adózási szabályok szigorítása. Az Szja törvény módosításának eredményeként a szokásos hozamot meghaladóan elért jövedelem háromszoros súllyal szerepel az adóalapban, tehát ez a meghaladó rész lényegében 48 százalékkal adózik az általános 16 százalékos mértékkel szemben. Általánostól eltérő szabályozás kiterjed az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására is azokban az esetekben, amikor a termőföld átminősítéséből származik vitatható jövedelem.

Béren kívüli juttatások

A reprezentáció és az üzleti ajándék címen nyújtott juttatásokat a módosítás kiemeli a társasági adóalapból, és azokat ismételten a személyi jövedelemadó hatálya alá helyezi. 2012-től a kifizetőt a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.
A kormány célja, hogy a kedvezményesen nyújtható béren kívüli juttatások jobban szolgálják a gazdaságfejlesztési célokat. Az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP kártya) adható béren kívüli juttatás, amely korszerű, könnyen használható eszköz a szálláshely-, vendéglátási és szabadidős szolgáltatások igénybevételéhez. Az egyes felhasználási irányokhoz tartozó keret évi 225 ezer Ft (szálláshely), illetve 150 ezer Ft (vendéglátás), és/vagy 75 ezer Ft (szabadidős szolgáltatás).
Ugyanakkor átalakul az étkezési utalványok formájában megvalósuló juttatásokra vonatkozó szabályozás. 2012-től ezt az utalványt Erzsébet utalvány néven a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Az Erzsébet utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására használható, de 2012 december 31-ig melegkonyhás éttermi szolgáltatásra is felhasználható. Havonta 5 ezer forintig minősül béren kívüli juttatásnak. Béren kívüli juttatás a munkáltató által munkahelyi (üzemi) étkeztetés formájában megvalósuló juttatás is, havi 12 500 forintig. A munkahelyi (üzemi) étkeztetés a munkáltató telephelyén lévő étkezőhelyen biztosított étkeztetést jelenti, ideértve a kizárólag az említett étkezőhelyen felhasználható utalványt, elektronikus adathordozót is. A munkahelyi (üzemi) étkeztetés nem zárja ki az Erzsébet utalvány választhatóságát (és fordítva) valamint annak sincs akadálya, hogy az említett juttatások mellett a munkavállaló SZÉP kártyán melegkonyhás szolgáltatásra felhasználható keretet kapjon.
2012. évtől a kedvezményes közteher (a kifizetőt terhelő 16 százalékos szja és 10%-os EHO) mellett adható béren kívüli juttatások 500 ezer forintos éves értékhatárig (éves keretösszeg) nyújthatóak, az összeghatár felett adott juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amely után a kifizetőt 16 százalék szja mellett 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Végtörlesztés

A 2011. november 21-én elfogadott adócsomag a végtörlesztéssel kapcsolatban egy új adómentes címről rendelkezik. Amennyiben a munkáltató végtörlesztés céljából vissza nem térítendő támogatást ad az alkalmazottjának, az ilyen címen nyújtott juttatás 7 millió 500 ezer forintig mentesül a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és járulékfizetési kötelezettség alól. Emellett a társasági adóban is elismert költségnek minősül. Ezt a rendelkezést az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépésének napjától (2011. szeptember 29) 2012. február 28-ig lehet alkalmazni.
Az adómentességnek feltétele, hogy a munkáltató a támogatást közvetlenül a jogosult (hitelintézet) részére utalja át.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette, akkor a munkavállalónak a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) igazolnia kell a végtörlesztés megtörténtét. (Ilyenkor a támogatás átutalása közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet.)
Az adómentesség csak a fent nevezett esetekben érvényes. A végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatás nem válthatja ki a munkabért és a munkaviszonnyal összefüggő egyéb juttatásokat.

Pontgyűjtők

Nem változnak az üzletpolitikai juttatások adómentességét szabályozó előírások. Így tehát a jövőben is adómentesek lesznek a széles körben meghirdetett akciók keretében biztosított árengedmények, visszatérítések, jóváírások (pl. a magánszemélyek körében meghirdetett különböző pontgyűjtő akciók). Nem változik az un. áruminta adómentessége. Nem változik továbbá az sem, hogy a nyilvános promóció keretében kisorsolt ajándék akkor is adómentes lehet, ha meghaladja a vásárlás értékét.
Az olyan üzletpolitikai ajándék, amely nem felel meg az adómentesség feltételeinek a jövőben egyes meghatározott juttatásnak minősül, tehát olyan juttatásnak, amely adózik ugyan, de a közterheket a juttató kifizető viseli.

Ingó értékesítés

A 2012-től hatályos szabályozás megerősíti azt, az eddigiekben jogértelmezéssel levezethető értelmezést, hogy a tevékenységi (üzletszerű) jelleggel folyatott ingóértékesítésre az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályait kell alkalmazni. Az üzletszerűségen a gazdasági tevékenységet kell érteni, amelynek tartalma lényegében megegyezik az áfa törvényben már megismerttel. Nem kell azonban vizsgálni az üzletszerűséget, ha a bevétel az évi 600 ezer forintot nem haladja meg.
Továbbra sem kell megfizetni az ingó értékesítésből származó jövedelem adójából a 32 ezer forintot meg nem haladó összeget (ez gyakorlatilag 200 ezer forint jövedelem adóját jelenti).
Természetesen az ingóság értékesítést egyéni vállalkozóként folytató magánszemélyek továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.

Fémhulladék felvásárlása

Sajátos szabályok vonatkoznak a fémhulladék felvásárlására. Ebben az esetben a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni és ebből az adóalapból a felvásárló levonja a 16 százalék adót. A bevételre vetített 4 százléknyi adó levonása a hulladékot értékesítő magánszemélyt minden további adókötelezettség alól mentesíti.

Szociális hozzájárulási adó, kompenzáció és kedvezmények

2012. január 1-jétől megszüntetésre kerül a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett „munkáltatói” társadalombiztosítási járulék (a nyugdíj-biztosítási járulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék).
A szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály alapján a kifizető, illetve saját maga után az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő adót fizet, melynek mértéke az adó alapjának 27 százaléka.
A járulékszabályokhoz hasonlóan a szociális hozzájárulási adónál is van minimum-alap előírás az adóalany egyéni vállalkozókat, őstermelőket és a társas vállalkozások személyes közreműködő tagjait érintően. A havi minimum adóalap őstermelőknél a minimálbér 100 százaléka, míg a főállású vállalkozóknál a minimálbér (illetve a járulékkal azonos feltételek szerint a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
Ez az intézkedés a szolidaritási elvet erősíti, és egyértelművé teszi azt, hogy a munkáltatói befizetés nem keletkeztet a munkavállalónál társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot (a nyugdíjvárományokat, az egészségügyi ellátásra való jogot egyaránt az egyéni járulékbefizetések teremtik meg).
A szociális hozzájárulási adó tb-alapok közötti megosztásáról a költségvetési törvény gondoskodik, ezáltal biztosítva a tb-ellátások és a munkaerő-piaci szolgáltatások finanszírozását.
A munkáltatók az adóból jelentős mértékű kedvezményt vehetnek igénybe, ha végrehajtják a munkavállalók bérének nettó szinten tartásához szükséges béremeléseket. Ez a kedvezmény csökkentett összegben 2013-ban is érvényesíthető.
A Karrier Híd Programban részvevő, azaz a felmentését megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után is jár adókedvezmény (mértéke a Programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százaléka ).
A munkahelyüktől megvált volt tisztviselők elhelyezkedését azzal segíti az állam, hogy a kedvezmény a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, de legfeljebb a számított szociális hozzájárulási adó összegéig.
A foglalkoztatási kedvezmények (start, start extra, start plusz, anyasági ellátásról részmunkaidőbe visszatérő munkavállalók kedvezménye) rendszerén a szociális hozzájárulási adó bevezetése csak annyiban változtat, hogy a kedvezmények már nem csökkentett mértékű tb-járulékot jelentenek, hanem a szociális hozzájárulási adóból részkedvezményként érvényesíthetők (új start plusz és extra kártyák továbbra is csak 2011 végéig válthatók ki).
Új típusú foglalkoztatási kedvezmény kerül bevezetésre: 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig start bónusz kártya váltható ki. A start bónuszt olyan személy válthatja ki, aki:

legalább 3 hónapig folyamatosan nyilvántartott álláskereső, vagy
gyes, gyed, gyet, ápolási díjban részesül, és a folyósítás megszűnése óta 365 nap még nem telt el, vagy gyes mellett szeretne dolgozni, és nincs munkahelye, és
start, start plusz vagy start extra kártyája sincs.

Start bónusz kártyánál a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adóból – a kártya érvényessége alatt – részkedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke: a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének) 27 százaléka a foglalkoztatás első évében. Az adókedvezmény feltételei: legalább 31 napos foglalkoztatási időtartam és a legalább napi négy órás munkaidő.
További kedvezmények is érvényesíthetők, amennyiben a kifizető START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártyával rendelkező munkavállalókat alkalmaz. Míg az első nem, az utóbbi három egy további adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető olyan módon, hogy ha a kedvezmény meghaladja az adott munkavállaló vonatkozásában számított adót, akkor a kedvezmény számított adón felüli része a kifizető teljes szociális hozzájárulási adójából is érvényesíthető, sőt ha azt is meghaladja, az adóhatóságtól kérhető a meghaladó rész költségvetési támogatásként való kiutalása.
A kormányprogram foglalkoztatási céljaival összhangban 2013. január 1-jétől a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében is érvényesíthető adókedvezmény (az ilyen munkakörben foglalkoztatottat megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 9%-a) segítve foglalkoztatásukat.

Egyéni járulékok

A járulékfizetést érintő módosítás alapvető célja a biztosítottak körének bővítése és a járulékalap szélesítése.
Az egészségügyi ellátások fedezetéhez való arányosabb hozzájárulás érdekében a főállású vállalkozóknál az új minimális (egyéni) egészségbiztosítási járulékalap a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese (legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő fő tevékenység esetén a garantált bérminimum másfélszerese), a jelenlegi minimálbér helyett.
A nyugdíjrendszer finanszírozási reformja keretében a jelenlegi rokkantsági ellátások átalakulnak, és finanszírozásuk átkerül az Egészségbiztosítási Alapba. A rokkantsági kockázat járulékfedezete megteremtése érdekében a biztosított által fizetendő egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalékról 3 százalékra emelkedik.
Átalakul a magán-nyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatos adminisztráció. A magánnyugdíjpénztári tagdíjat a pénztárak felé kell közvetlenül bevallani és befizetni. A tagdíjjal összefüggő adminisztrációban az állami adóhatóságnak az a feladata marad, hogy a tagdíj- és pótléktartozást adók módjára behajtja a pénztár megkeresése alapján. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat kormányrendelet tartalmazza majd.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Nincs érdemi változás, a módosítások a jogalkalmazás megkönnyítését szolgálják.

Társasági adó

A fejlesztési adókedvezmény: A hatályos szabályozás alapján a 100 millió eurót meghaladó beruházások esetén fejlesztési adókedvezmény az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtott kérelemre hozott határozat alapján vehető igénybe. A jövőben az adópolitikáért felelős miniszter helyett a Kormány hoz döntést.
A veszteségelhatárolás szabályozásának szigorítása: Az elhatárolt veszteség jelenlegi szabályozása túl engedékeny, amely hatására sok cég a korábbi években felhalmozott, elhatárolt veszteség miatt nem fizet adót. Több cég visszaél a veszteség „kereskedelmével” is. 2012-től az elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig érvényesíthető, valamint a társaság elveszíti az elhatárolt veszteségét például cégfelvásárlás esetén (ha egy cégben olyan személy szerez többségi befolyást, akinek nem volt a cégnél folyamatos jogviszonya a szerzést megelőző két adóévben). Hasonló gondolatmenet alapján bizonyos esetekben egy társaság, átalakulás esetén is elveszítheti az elhatárolt veszteségét.
Az alultőkésítettség fogalmának módosítása: Az alultőkésítettségre vonatkozó szabályok a jövőben kiterjednek a kamatmentes kötelezettségekre is, ugyanakkor a szabály értelmében a kötelezettség összege csökkenthető lesz az adózó könyveiben szereplő követelések összegével.
Ingyenes juttatások egyszerűsítése: Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében visszaállításra kerül az adomány fogalma társasági adóban: a közhasznú, kiemelkedőn közhasznú szervezetnek, továbbá az egyháznak, közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott ingyenes juttatás minden esetben elismert költség, ráfordítás lesz a társasági adóban. Ezáltal megszűnik e körben az eredmény igazolásához kapcsolódó adminisztratív többletteher. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor adományozás esetén is szükség lesz az adományozott igazolására.
A bejelentett részesedés fogalmának módosítása: a felesleges adminisztrációs terheket csökkenti. A módosítás szerint bejelentést csak akkor szükséges tenni, ha a részesedés százalékos értéke is nő. Önmagában a részesedés értékekének a növekedését a kedvezmény érdekében nem kell bejelenteni az adóhatóságnak. A hazánkba érkező társaságok számára lehetővé válik, hogy a korábban megszerzett részesedésüket bejelenthessék.
Immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmények: Az immateriális jószágokhoz kapcsolódóan a kormány bevezet két, jogdíjbevételre jogosító kedvezményt. Az intézkedés célja a kedvező adókörnyezet megteremtése az érintett szektorokban. 2012-től a bejelentett immateriális jószág értékesítése társasági adómentességet élvez. A kedvezmény feltétele a szerzés bejelentése, amelyet követően az egy éven túli értékesítések adómentességet élveznek. Már 2012-ben élhet azzal a kedvezménnyel az adózó, hogy ha az immateriális jószág értékesítéséből származó eredményét négy éven belül egy újabb, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzésére fordítja, akkor az értékesítésből származó eredmény adómentes lesz.
Pontosítja a kormány a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmát, ezáltal a vállalatok számára érthetőbbé válik, hogy mit lehet saját tevékenységen érteni. A fogalom-meghatározás alapján a közös tevékenység keretében, kutatási megállapodás útján, egymás között megosztva végzett K+F tevékenység is levonásra jogosít.

Általános forgalmi adó

Az általános áfa kulcs 25%-ról 27%-ra emelkedik: A kormány kiemelt céljának megfelelően a világgazdasági válság kedvezőtlen körülményei között is ragaszkodik a költségvetési hiány megfelelő keretek között tartásához, ezért jelentős tartalékok képzésére tett javaslatot a költségvetésben, amelynek forrása részben az általános forgalmi adó általános kulcsának 2 százalékponttal való emelése.
A forgalmi adó emelésének hátterében az áll, hogy a kormány lehetőségeihez mérten inkább a közvetett adók szerepét kívánja növelni az adószerkezeten belül. Az intézkedés előnye, hogy a levonásra jogosult cégeknek – a tételes levonási tilalom alá eső beszerzésektől eltekintve – az áfa kulcs emelése nem jelent költségnövekedést.
A személygépkocsi-bérlet, illetve -lízing input áfájára vonatkozó jelenlegi adólevonási tilalom feloldása: 2012-től levonhatóvá válik az adóalanyiságot eredményező tevékenység érdekében igénybevett közlekedési eszköz bérlet utáni áfa. Az általános szabályoknak megfelelően, amennyiben az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást terhelő áfa csak az üzleti használat arányában vonható le a levonásra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével. A módosítással javul Magyarország adórendszerének versenyképessége.
A napi adminisztrációt egyszerűsítő módosítás: A jelenlegi szabályok csak szigorúan meghatározott esetekben teszik lehetővé, hogy az adóalany ne kényszerüljön önellenőrzéssel korrigálni, ha számlamódosítás miatt utólag csökken a fizetendő adója. Ezért ha az adózó tévesen magasabb áron számlázott, és ezt utólag észreveszi, vagyis módosítja az eredeti számlát és csökkenti a számlázott árat (az adóalapot, az adót), kénytelen önellenőrzést beadni. Ezekben az esetekben a kormány feleslegesnek tartja az önellenőrzési kötelezettség előírását, ezért az ilyen típusú korrekciót elegendő lesz elvégezni az aktuális adóbevallásban.

Jövedéki adó

A sör adóalapjának változása: Az egyszerűbb, átláthatóbb adókötelezettség teljesítés érdekében jövő évtől a sör adóalapja az alkoholfok lesz a jelenlegi Balling (Plató) fokkal szemben.
Kismértékben csökken a kereskedelmi gázolaj adókedvezménye: Irányelvi előírás szerint az adókedvezmény mértékét évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén korrigálni az előző év október 1-jei árfolyam alapul vételével. Tekintettel arra, hogy a 2012-re vonatkozó árfolyam (292,55 Ft/euro) jelentősen meghaladta a 2011-re vonatkozó árfolyamot (273,85 Ft/euro), csökken – a gázolaj adómértéke és az uniós adóminimum Ft-ban kifejezett összege különbségeként adódó – adható kedvezmény mértéke 19,50 Ft/literről 17 Ft/literre.
A kisüzemi sörfőzés számára adó- és adminisztratív könnyítések bevezetése: 2012-től a más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független kisüzemi sörfőzdékben előállított sör 50%-os, kedvezményes adómértékkel adózik, a jövedéki biztosíték minimuma pedig a felére csökken. Ezzel összefüggésben a termékmérleg párhuzamos vezetése helyett elégséges a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást vezetése, továbbá a sörfőzdék mentesülnek a független könyvvizsgáló által hitelesített mérleg készítése alól, valamint választhatóvá válik számukra a vevőnyilvántartás elektronikus vagy papír alapú vezetése és az abból történő adatszolgáltatás. A kisüzemi sörfőzdének jóval kisebb összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtania, ha termékével kereskedelmi tevékenységet is kíván folytatni.
Sör, egyéb bor, pezsgő házi készítésének lehetővé tétele saját fogyasztásra: 2012-től a házi előállítás kizárólag saját fogyasztásra, háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig, előzetes bejelentési kötelezettség mellett adómentes lesz.
Termelői szőlőbor-értékesítés lehetőségeinek kiterjesztése: A borászatok adminisztratív terheinek csökkentése és a bortermelői értékesítési csatornák bővítése érdekében a saját előállítású szőlőbor elvitelre kimérve is forgalmazhatóvá válik a termelők által üzemeltetett üzletekben. Megszűnik továbbá ezekben az esetekben a hivatalos zárazás kötelezettsége is.
A visszaélések visszaszorítására tett javaslatok: Az elmúlt években problémát okozott, hogy egyes bejegyzett kereskedők és tároló adóraktárak a biztosítékukat jelentősen meghaladó összegben hoztak be jövedéki termékeket, majd az adót nem fizették meg, s arra a biztosíték nem nyújtott fedezetet. Ezen gyakorlat megszüntetése érdekében módosul a bejegyzett kereskedők és tároló adóraktárak jövedéki biztosítékára vonatkozó szabály oly módon, hogy az adófizetési kötelezettség legfeljebb 50%-kal, illetve 50 millió Ft-tal haladhatja meg a rendelkezésre álló biztosíték összegét. Az elmúlt években tapasztalt, kenőolajokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítására előzetes bejelentési kötelezettség kerül előírásra a termékek beszerzésére, szállítására. A bejelentés elmulasztása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra.
Adóvisszaigénylés gázkrízis esetére: A földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére adóvisszaigénylési lehetőség kerül bevezetésre. Az ilyen esetekben földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap lekötött kapacitású földgázfogyasztók literenként 104,20 Ft-ot visszaigényelhetnek.

Regisztrációs adó

A regisztrációs adótábla korrekciója: Jelentősen csökkennek a regisztrációs adótételek. A környezetet legkevésbé szennyező, új személygépkocsik adótétele a hatályos adótétel valamivel kevesebb, mint 20 %-ára csökken, az elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsik adója 0 Ft lesz. A rosszabb környezetvédelmi mutatójú, régebbi személygépkocsik adótétele is csökken azonban ennek aránya a környezetbarát autókhoz képest kisebb.

Az EURO-5-ös motorok megjelenésével egy új oszloppal egészül ki az adótábla: A cél, hogy a legkedvezőbb adótétel csak a legújabb fejlesztésű, környezetbarát személygépkocsikat illesse meg.

Megteremtődik az elektronikus eljárás lehetősége.

A gépjárműflotta-üzemeltetőkre sajátos adókötelezettség vonatkozik: A gépjárműflotta-üzemeltetők számára, az általuk magyarországi használatra bérbe adott, ám külföldi rendszámú személygépkocsi után a bérbe adás időtartamával arányos regisztrációs adót kell fizetni. Az adó összege az egyébként fizetendő adó és a bérbe adási időszakhoz rendelt százalékos értékek szorzata lesz, minél rövidebb a bérleti szerződés időtartama, annál kisebb az adó összege. Ha a bérleti időszakot megelőzően a bérleti szerződés megszűnik, az időarányos adót vissza lehet igényelni.

Adófizetés ellenében a külföldi rendszámú személygépkocsit Magyarországon vezető személyt nem lehet a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti azon bírsággal sújtani, amely a külföldi rendszámú személygépkocsik magyarországi használatához kapcsolódik. A bírság alóli mentesülés érdekében a vámhatóság által kiadott igazolást kell bemutatni.

Vám

Egységes ügyfélnyilvántartáshoz kapcsolódó ügyféli előnyök: Adminisztrációs könnyítés, hogy az egyes vámhatósági engedélyekhez szükséges megbízható vámadós státusz megszerzéséhez szükséges adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban, az egységes ügyfélrendszer megvalósulását követően az összeolvadás előtti szervek (APEH, VPOP) elektronikusan közlik egymás között, amely felgyorsítja az ügyintézés folyamatát.
Vámmentes üzemanyag-behozatalhoz kapcsolódó intézkedés: A vámmentes üzemanyag-behozatal vonatkozásában szempont, hogy azt az előírtakon túl más célból ne lehessen felhasználni, a jármű tartályából ne lehessen eltávolítani (cél az üzemanyag-turizmus kontrolálása). Ennek érdekében a vámáru-nyilatkozatként használt nyomtatvány adattartalmának pontosítását tartalmazza a módosítás.
Önellenőrzés kapcsolódó vámigazgatási bírság kiszabásának áttekintése: Az intézkedés célja, hogy az ügyfeleket indokolatlanul ne érje hátrány abban az esetben, ha a külföldi exportőr a korrekcióra okot adó okmányt kiállítja, azonban az csak jelentős késéssel kerül az importőr birtokába, aki így önhibáján kívül kerül bírságolás alá. Csökken a bírság mértéke abban az esetben is, ha a vámeljárás alapjául szolgáló vámáru-nyilatkozat adataiban felismert vámhiányt okozó hibát az ügyfél önellenőrzés keretében, de még a vámhatóság ellenőrzése előtt tárja fel.
Behajtási jogsegély tárgyi hatályának bővítése: Lehetővé válik, hogy a behozatali és kiviteli vámokon kívül a nem közösségi adóra és díjra, a vámjogi szankcióra, illetve a vámhatósági eljárás költségeire is lehet behajtást kezdeményezni az Unió tagállamainál.

Helyi adók

A kormány bővíti az önkormányzatok adókivetési hatáskörét a telekadóztatásban és az építményadóztatásban elvi lehetőséget teremtve az önkormányzatok számára a forrásbővítésre. Ennek megfelelően megszűnik több építmény- és telekadó mentesség, szűkül a feltételes helyi adómentességre jogosultak köre és a feltételes mentesség igénybevételének lehetősége.
2012. január 1-jétől a telekadó tárgyi hatálya bővül. Egyrészt adókötelessé válik a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlet, másrészt az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészlet is.
A telekadóztatást érinti, hogy a következő törvényi mentességek megszűnnek:

- az építési tilalom alatt álló telek 50%-ának mentessége,
- a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telkének mentessége (ezen szervezetek – közszolgáltató szervezetként – egyébként is feltételes helyi adó mentességet élveznek),
- az építményadó-mentes épületet tartalmazó telek mentessége,
- az épülethez, építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó védő (biztonsági) övezet,

Az építményadót érintő változás, hogy a következő két mentesség megszűnik:

- a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 hasznos alapterület mentessége,
- a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek mentessége, (az állami-önkormányzati fenntartású intézményeket magában foglaló épületek után jelenleg és a jövőben sem kell adót fizetni).

A fenti törvényi mentességek megszűnése nem jelenti azt, hogy ezentúl ezekre a telkekre, épületekre kötelező az adó kivetése. Az önkormányzat szuverén joga eldönteni azt, hogy mire kíván adót kivetni (természetesen a törvény adta keretek között).
Továbbra is mentességet élvez ugyanakkor a szükséglakás, valamint a az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Gépjárműadó

Kisebb pontosítások a hatékonyabb gépjármű-adóztatás érdekében.

Cégautóadó

Környezetvédelmi szempontok és vagyoni típusú adózás erősítése az adótételek erőteljesebb differenciálása és az adóösszeg emelése útján: A cégautóadó vagyoni típusú adónem, ugyanakkor az adótételek jelenlegi mértéke mindezt nem juttatja kellő hatékonysággal érvényre, mivel nem tesz markáns különbséget az egyes személygépkocsik vagyoni értéke között. Továbbá az adórendszerben – azoknál az adóknál, amelyeknél az racionálisan szóba jöhet – célszerű érvényesíteni a környezetvédelmi szempontokat. Az adórendszer „zöldebbé tétele” társadalmi elvárás is. Márpedig a cégautóadóban célszerű, hogy a környezetvédelmi megfontolások érvényesüljenek, és az adóösszeg miatti differenciálás kellő terelő hatást fejtsen ki.
Az adótételek differenciálása a személygépkocsik hajtómotorjának teljesítménye és a környezetvédelmi besorolás függvénye lesz. A személygépkocsik után 12 féle adóösszeg lett meghatározva, amely figyelemmel van a környezetre gyakorolt - kedvező, kevésbé kedvező, káros - hatásukra és a piaci értéküket leginkább kifejezni képes négy kW-kategória kombinációjára.

Illetékek

Illetékmentesség az egyéni cég egyszemélyes gazdasági társasággá történő átalakulása esetére
A gépjárműszerzéshez kapcsolódó vagyonszerzési illeték újraszabályozása: Annak érdekében, hogy a gépjárművek megszerzése után fizetendő illeték jobban igazodjon a gépjármű értékéhez, nem a hajtómotor hengerűrtartalmának megkezdett cm3-e, hanem a hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű életkorához igazodó differenciálásban. Ezzel egyidejűleg 2012. január 1-jétől a 120 kW-nál nagyobb teljesítményű autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók megszerzése vonatkozásában kedvező szabály lép hatályba, mivel a fizetendő illeték mértékét úgy kell megállapítani, mintha a teljesítményük 120 kW lenne, illetve a kizárólag elektromos hajtómotorral rendelkező gépjármű visszterhes szerzése mentes lesz az illeték alól.
Illetékmentesség bevezetése a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan-szerzések tekintetében, amennyiben a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.
Az általános tételű eljárási illetékmérték emelése: 2005. május 10-e óta változatlanul 2200 Ft-ot kell fizetni azon közigazgatási hatósági eljárások kezdeményezéséért, az új, 3000 Ft-os illetékmérték várhatóan még mindig nem biztosítana teljes mértékben fedezetet az általános tételű eljárási illetékköteles eljárások költségeire, de értelemszerűen a jelenlegi mértékhez képest jobban igazodna az eljárási költségekhez és a lakosság számára sem jelentene komolyabb megterhelést az eljárásonkénti 800 Ft-os illetékemelés.
Egyes bírósági eljárási illetékmértékek emelése: Egyrészt emelkednek egyes bírósági eljárások esetén az illeték-maximum, illetve illeték-minimum összegek, másrészt módosulnak a jogorvoslati eljárásokhoz kapcsolódó illetékmértékek, annak érdekében, hogy az elsőfokú bírósági döntés elleni fellebbezésre és a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemre csak alapos ok esetén kerüljön sor. Harmadrészt egyes tételes illetékek emelése is indokolt, mivel a jelenleg hatályos összegek alacsony volta az eljárás elhúzására sarkallja a feleket. Pl.: a házassági bontóper illetéke 12 000 Ft-ról 30 000 Ft-ra, a peres eljárás illetékmaximuma 900 000 Ft-ról 1,5 M Ft-ra, a fellebbezés illetékmaximuma 900 000 Ft-ról 2,5 M Ft-ra, a felülvizsgálati illetékminimum 10 000 Ft-ról 50 000 Ft-ra, az illetékmaximum pedig 2,5 M Ft-ról 3,5 M Ft-ra emelkedik.
Bővül az illetékmentességet alkalmazó vagyonszerzők köre a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakás pótlására vásárolt lakás szerzéséhez kapcsolódó illetékmentességi szabály módosulásával: ugyanis a vásárolt lakás forgalmi érték-maximuma 6 M Ft-ról 10 M Ft-ra emelkedik.

Népegészségügyi termékadó

Az adónem szabályainak pontosítása: A Neta tv. értelmében azok az üdítőitalok és az előrecsomagolt cukrozott készítmények adókötelesek, melyek esetén a termék hozzáadott cukortartalma meghalad egy bizonyos értéket. Problémát jelent azonban a vámhatóság és az adózó számára a hozzáadott cukortartalom meghatározása, ha a terméknek van olyan összetevője, amely alapján saját cukortartalommal rendelkezik. Ezért akként változik az üdítőitalok és a cukrozott készítmények fogalma, hogy az adókötelezettség feltételének csak azt kell tekinteni, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrot és mennyi az össz-cukortartalma.
Módosul az energiaital fogalma: A módosító a jelenlegi 8%-os cukortartalomra vonatkozó korlátot eltörli, valamint rögzíti, hogy a termék akkor adóköteles, ha metil-xantint (ide tartozik a koffein, a teofillin, a teobromin) és taurint tartalmaz. Ez a megfogalmazás megakadályozza, hogy a koffeint más – hasonló élettani hatást okozó – összetevővel kiváltani szándékozó energiaital-gyártó az adót elkerülje.
Adókötelessé válik az ún. ízesített sör: Ez a kategória a piacon az utóbbi időben nagyszámban megjelenő gyümölcsös (narancsos, citromos, grépfruitos, almás) söröket öleli fel, amelyek közös jellemzője, hogy üdítőital és sör keveréke és alkoholtartalma rendkívül alacsony (3% alatti). Ezen termékkör népegészségügyi termékadóval történő adóztatását az indokolja, hogy egyrészt jelentős mértékben tartalmaz cukrot, másrészt üdítőital jellegére tekintettel a fiatalok is szívesen fogyasztják, így tulajdonképp segít az alkoholra való rászokásban. Hasonló megfontolások alapján bővül a termékadó-köteles termékkör az un. alkoholos frissítőkkel, (long drinkekkel), amelyek közös jellemzője hogy üdítőital és alkohol (rövid ital) keveréke és alkoholtartalma szintén alacsony (5 % alatti).
Adóköteles lesz a gyenge minőségű lekvár (gyümölcsíz). Ide tipikusan az alacsony gyümölcstartalmú lekvárok, gyümölcsíz tartozik. Nem lesz adóköteles a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti dzsem, különleges minőségű lekvár, extradzsem, marmelád.
A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sütőipari pékáruk (kifli, zsömle, cipó, fonott kalács stb) csak akkor válnak adókötelessé, ha a termékben a sótartalom meghaladja a 2%-ot.
Nem kell adót fizetni a legalább 50%-ban tejalapú italok és termékek után.
Adómértékek emelése: Az üdítőitalok adómértéke 5 Ft/literről 7 Ft/literre, a cukrozott készítmények adómértéke 100 Ft/kg-ról 130 Ft/kg-ra, a cukrozott kakaóitalporok adómértéke 100 Ft/kg-ról 70 Ft/kg-ra, a sós snackek és az ételízesítők adómértéke 200 Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra változik. Az ízesített sörök és alkoholos frissítők adómértéke 20 Ft/liter. A gyümölcsíz adómértéke 500 Ft/kg lesz.

Baleseti adó

A baleseti adó bevezetésével bővülnek az egészségügyi bevételi források. A gépjárműhasználattal szükségszerűen együtt járó baleseti kockázat okán a gépjármű üzembentartójának baleseti adó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adókötelezettség a kötelező felelősségbiztosítási díjfizetési kötelezettséghez kötődik, tekintve, hogy e díj összege kifejezi a biztosítotthoz (gépjárműhasználóhoz) kapcsolódó baleseti kockázat nagyságát.
Az adó alanya a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló gépjármű üzembentartója, az adó alapja pedig az általa fizetendő kötelező gépjármű-felelősség biztosítás díja. Az adó mértéke az adóalap 30%-a, azonban legfeljebb naponta gépjárművenként 83 Ft. A biztosító az adót az esedékes biztosítási díjjal együtt szedi be az adóalanytól, majd a beszedett összeget – a beszedést követő hó 15. napjáig – befizeti az állami adóhatósághoz. Önadózással kell azonban megfizetni az adót abban az esetben, ha a biztosító az adót nem tudta beszedni, mert a biztosított nem fizetett és a gépjármű még a közúti forgalomban van.

EVA

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mértéke 37 százalékra emelkedik. Ezzel egyidejűleg 25-ről 30 millióra nő az a bevételi értékhatár, amely alatt az adóalanyok alkalmazhatják az evát.
Az EVA hátránya, hogy nem ismeri el a foglalkoztatáshoz és a befektetett tőkéhez kapcsolódó költségeket. Ezáltal elsősorban azokat a vállalkozásokat hozza indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe, amelyek nem végeznek beruházást, és alkalmazottakat sem foglalkoztatnak. Az EVA további hátránya az, hogy visszaélésekre sarkall, és ezáltal a feketegazdaság térnyerését erősíti.
Mindezek ellenére, mivel nem áll rendelkezésre új, egyszerűsített adózási forma, egyelőre megtartjuk az EVA-t és megkezdjük az adópolitikai szempontoknak megfelelőbb, egyszerűsített, átlátható adózási mód kidolgozását. Egy olyan adózási forma megteremtését célozzuk meg, amelyet nem csak egy szűk adózói kör alkalmazhat, hanem a KKV szektor valamennyi szereplőjének nyújt lehetőséget.

Számvitel

A konszolidációba bevont kis- és közepes vállalkozások számára is megnyílik a lehetőség az egyszerűsített éves beszámoló készítésére. A törvény arra is lehetőséget fog biztosítani, hogy e beszámolót devizában készítsék el, ezzel igazodva a cégcsoport valós funkcionális pénzneméhez.
Bizonylatkezelési szabályok továbbfejlesztése: Ennek eredményeképp sokkal egyszerűbbé válik a számlák és az egyéb bizonylatok feldolgozása, könyvelése, mivel a kontírozást nem kell magára a bizonylatra rávezetni, elegendő lesz róla egy – adott esetben automatikusan előállított – elektronikus nyilvántartás is. Legalább ennyire fontos, hogy mind a papír formában kiállított, mind az elektronikus bizonylatok elektronikus archiválása is jóval egyszerűbb lesz a jövőben, mert a digitális aláírás alkalmazása csak szűkebb körben lesz követelmény.
A számviteli és az adózási szabályok közötti összhang erősítése tisztább, átláthatóbb elszámolásokat eredményez. A változásoknak köszönhetően például a devizában számlázott tételek esetében megszűnik a számviteli és az ÁFA törvény szerint alkalmazandó – eltérő – devizaárfolyamok miatti kettős nyilvántartási kötelezettség, de egységesedik a külföldön megfizetett adók, valamint a saját részvények bevonásának adó- és számviteli kezelése is.
Megkezdődött a felkészülés a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti beszámolásra is. Ennek egyik első lépéseként bevezetésre kerül az IFRS minősítés mind a könyvvizsgálók, mind a mérlegképes könyvelők számára annak érdekében, hogy megfelelően képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. A magyar számviteli standardalkotás is beindult, amelynek egyik deklarált célja a magyar szabályok közelítése az IFRS-ekhez, természetesen csak olyan mértékben és területeken, hogy ez a magyar vállalkozási szektorra ne rójon aránytalanul nagy terheket.
Jelentősen egyszerűsödik az osztalékelőleg fizetése: Lehetőség lesz a kifizetésre a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is, szemben a hatályos szabályokkal, amelyek minden kifizetéshez külön – auditált – közbenső mérleget követelnek meg.

Adóigazgatás

A feltételes adómegállapítás intézményét érintő jelentős változás, hogy bizonyos feltételekhez kötötten kérhető lesz a társasági adót érintő, jogszabályváltozás esetén is a 3 évig hatályban maradó ún. „tartós feltételes adómegállapítás”. Ezt az intézményt a kérelmezők részéről felmerült igény hívta életre. Előnye, hogy a tartós feltételes adómegállapítás a jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélkül alkalmazható. Továbbra is lesz lehetőség kérni a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztését. Új elemként kerül bevezetésre a feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása.
A módosítás bevezeti a bizonytalan adójogi helyzet intézményét. Lényege, hogy meghatározott körben a bevallás benyújtására előírt határidőig lehetőség van annak bejelentésére, hogy az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege hibás lehet, mert az adó megállapításhoz kapcsolódó jogszabály értelmezése a elképzelhető, hogy téves. A bejelentés előnye, hogy a bevallás benyújtója meghatározott feltételek teljesítése esetén mentesülhet a téves jogértelmezéssel összefüggő adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól. A bejelentés díjköteles és ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzéshez kötött, aki a törvényben felsorolt okból jogszerűtlen bejelentés ellenjegyzése esetén mulasztási bírsággal sújtható.
Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások jelentős része irányul az adminisztrációs terhek csökkentésére.
A piaci szereplőkkel szembeni bizalom jelentős növekedése várható a kockázatos magatartást tanúsító személyek kiszűrésére irányuló adóregisztrációs eljárás meghonosításától. Az intézkedés hatására az újonnan alakult cégeknél, és a vezető tisztségviselőt, tulajdonost váltó működő cégeknél - az adózó vezető tisztségviselőjének, 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tulajdonosának előéletét vizsgáló eljárás eredményeképpen - az adószám megállapítása megtagadható, vagy törölhető. A jövőben sor kerül az adóregisztrációs eljáráson túlesett, de kockázatosnak ítélt adózók fokozott adóhatósági felügyeletére annak érdekében, hogy a jogellenesen működő kezdő adózók már a működésük első évében kiszűrésre kerüljenek, továbbá, hogy a kezdő adózók adókötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék.
A kiutalás előtti ellenőrzések elhúzódása az eddigi szabályozási háttér alapján a visszaigénylők széles körében likviditási nehézségeket okozott. A jövőben, a jogszerűen igényelt összegeknél megteremtődik az ellenőrzés lezárását megelőző kiutalás lehetősége. Ezzel egy újabb akadály hárul el az adózók zavartalan működésének útjából.
Szankciók mértékének növelése: Az adómorál javítása érdekében szigorodik a jogsértések esetén alkalmazandó szankciók rendszere, mértéke.

Az adóhiány 200%-ának megfelelő adóbírságot állapít meg az adóhatóság abban az esetben, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, és megszűnik a minősített adózók csökkentett, 20%-os adóbírsága.
A mulasztási bírság megállapításának esetkörét és mértékét érintő változásokra is sor kerül. Változik például a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos eljárás; az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére történő második felszólítás mellett 1 000 000 forintig terjedő ismételt mulasztási bírságot állapít meg, eredménytelen felhívás esetén az adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül hivatalból törli.

Az adószám felfüggesztés/törlés rendszerének változása: Az adózó adószáma felfüggesztés nélkül törlésre kerül nem valós cím, illetve képviselő esetén, vagy ha a képviselő bejelentésének elmulasztását állapítja meg az adóhatóság.
A meghatalmazó és meghatalmazott közti vitás ügyek adóigazgatási rendszerből való kivezetése: Az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége az Art. rendelkezései közül kikerül, mivel az adózó és az állandó meghatalmazott közötti jogvita tisztázása nem az adóhatóság hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy polgárjogi felelősségi szabályok képezik a vita tárgyát. Az adóhatóság eljárást kizárólag az adózóval szemben folytat, amelyben az állandó meghatalmazott részt vehet, azonban az adóhatóság az eljárások során kizárólag az adózóra vonatkozóan állapít meg jogot, illetve kötelezettséget.
Az adóhatósági ellenőrzés szabályainak átfogó módosítása: A módosítás az adózók ellenőrzést akadályozó magatartásának visszaszorítását célozza meg az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés intézményének megszüntetésével, illetve annak jogszabályi lehetővé tételével, hogy az ellenőrzés a megbízólevél postai kézbesítésével is megkezdhető legyen. Ennek megfelelően az ellenőrzés kezdő időpontjának meghatározása is változik. Ezen felül amellett, hogy az ellenőrzési határidő számítás szabályai átláthatóbb szerkezetben jelennek meg, kiegészül több, a jogértelmezést segítő, az adózók jogait erősítő és az adózók ellenőrzést hátráltató magatartásának ellensúlyozására szolgáló szabállyal. Lehetővé válik továbbá egyes gazdasági események önálló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremtő ellenőrzése is.
Túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülése: Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból és – új elemként – adózó kérelmére, az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el.
Bővül a végrehajtható okiratok köre az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentéssel.

Összefoglalás

A jövő évre elfogadott adóváltozások biztosítják hazánk pénzügyi stabilitását, szolgálják az államháztartási hiány kordában tartását, csökkentik az államadósságot, valamint helyreállítják hazánk versenyképességét. Elősegítik a munkát és családokat támogató adórendszer kiépítésének befejezését, általánossá téve az arányos adózást. A vállalkozóknak átlátható, kiszámítható, számos esetben egyszerűbb adókörnyezetet biztosít az adminisztrációs terheiknek csökkentése mellett.

Az intézkedések együttesen segítik felkészíteni az országot arra, hogy mire Európa kilábal a mostani nehéz helyzetből, addigra hazánk váljon az európai gazdaság növekedési motorjává.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)