A 2010 májusában hivatalba lépett Orbán-kormány nyolc év szocialista kormányzás után vette át Magyarország kormányzását: rendkívül mértékben elhatalmasodott államadóssággal, és a folyamatos megszorítások miatt szociális és társadalmi problémákkal küszködő lakossággal.
Az örökség
A rosszul szervezett állam működés, az ország, az intézmények, a települések eladósodottságát tovább növelte. A gazdasági környezet és a hazai vállalkozások komoly hátrányban voltak a többi európai, illetve szomszédos államokhoz képest a versenyképességben a magas adó és adminisztrációs terhek miatt. Emiatt az ország képtelen volt az érdemi gazdasági fejlődésre, a munkahelyteremtésre.
Államadósságunk oly hatalmas mértékben elszabadult 2002 és 2010 között, hogy az egyik legkiszolgáltatottabb országgá váltunk. Ez a 22 ezer milliárd forintra hízott államadósság (a GDP 80%-a) felemészti az ország, a gazdaság, az állam minden tartalékát, csak a kamatokra idén 1000 milliárd forintot kell fordítanunk. Anélkül, hogy ezt a drámai államadósságot csökkentenénk, lehetetlen az előrelépés. Ezért a legeslegfontosabb, hogy mindent megtegyünk azért, hogy az államadósság csökkenjen.
A magas munkanélküliség, és a lakosság megrengett szociális biztonsága miatt az új kormány legfontosabb feladatának a gazdaság talpra állítását, a munkahelyteremtést, a versenyképesség növelését tekinti. Jelenleg csak minden második keresőképes, egészséges ember dolgozik Magyarországon, a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 733 ezer fő. Ők azok, akik a gazdaságot, a szociális rendszert a vállukon viszik.
A kormány elkötelezett amellett is, hogy az országot komoly gazdasági és társadalmi probléma elé állító kedvezőtlen demográfiai folyamatokat megfordítsa, és gyermeknevelésre, családalapításra ösztönözze a fiatalokat, valamint érezhető támogatást nyújtson azoknak, akik munka mellett gyermeknevelésre vállalkoztak. Magyarországon ugyanis a nyolcvanas évek óta aggasztóan csökken a lakosság létszáma, egyre kevesebb a gyermek, és egyre nő az eltartottak száma. Ez mind a gazdaságot, mind a szociális rendszert, mind a nyugdíjrendszert nagy próba elé állítja. Ma 100 aktív magyar ember körülbelül 38 nyugdíjast tart el, és ha nem sikerül a folyamatokon változtatni, akkor 2050-ben már 88, 2100-ban már 107 nyugdíjas eltartása jut 100 dolgozó emberre.
A kormány a lakosság szociális biztonságát megerősítő intézkedések bevezetése mellett is elkötelezte magát, hiszen a magyar lakosság volt az elmúlt évek elhibázott politikájának legnagyobb vesztese, a folyamatos megszorítások elszenvedője. A szocialista kormányzás alatt a háztartási energia ára összességében megduplázódott: a vezetékes gáz ára több mint két és félszeresére, az elektromos energia fogyasztói ára 75 százalékkal emelkedett. 2007-ben csak egy év alatt 25 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, 40 százalékkal a vezetékes gáz ára. 2009-ben 16–17 százalékkal többet kellett fizetni a vezetékes gázért, mint az előző évben. Budapesten a lakhatással kapcsolatos kiadások folyó értéke 2003 és 2008 között 65 százalékkal nőtt. Az elhibázott gazdaságpolitika árát az előző kormányok rendre a lakossággal fizetették meg, több ezer magyar család fizetésképtelenné vált.
A folyamatos megszorítások, és a gyakorlatilag nem létező lakáspolitika miatt a lakosság hitelekből próbált boldogulni, és otthont teremteni. Ez drámai következményekhez vezetett, mára a lakosság adósságállománya meghaladja a 8000 milliárd forintot, ebből 4000 milliárd forint értékű lakáshitelt nyögnek az emberek, amelynek több mint fele devizahitel. A legtöbb bajba jutott lakáshiteles közülük kerül ki.
Talpraállás, megújulás és felemelkedés
A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítése áll. Magyarország a stratégia céljainak megfelelően emelni akarja a foglalkoztatás szintjét, 2015-ig 400 ezer új munkahelyet szeretne létrehozni, a cél, hogy a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta a mostani 55 százalékról az európai uniós 65 százalékra emelkedjen. Ehhez részben a hazai gazdasági környezet munkahelyteremtő képességére, részben a munkára fogható, a munkaerőpiacon értékes és munkára váltható szaktudással rendelkezők számának növelésére van szükség. Ez utóbbihoz tehát elengedhetetlen a szakképzési rendszer, a felsőoktatás átszervezése is.
A rendszerváltás óta a legnagyobb adócsökkentést hajtotta végre a kormány, amikor 19 százalékról 10 száazlékra csökkentette a társasági adót, ezzel összesen több mint 150 milliárd forinttal több maradt a hazai vállalkozások zsebében.
2011. január 14-én az új fejlesztéspolitika jegyében elindult az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amely uniós források segítségével 7 prioritás mentén (vállalkozásfejlesztés, gyógyturizmus-egészségturizmus, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtési programok, tudomány, foglalkoztatási program, és közlekedésfejlesztés) ösztönzi a hazai gazdaságot. Az ÚSZT-n keresztül 2011 és 2013 között 2000 milliárd forintos injekciót kap a magyar gazdaság, fejlesztésekre, beruházásokra. Nemcsak a tudatos fejlesztéspolitikában hozott újdonságot az ÚSZT, hanem a minden eddiginél egyszerűbb pályázati rendszerével is. Felgyorsult az elbírálás, a kifizetés, CD-n is benyújthatóak a pályázatok, a pályázati ívek az eddigi 40-60 oldalról 8-10 oldalra csökkentek. A januári kiírás óta az első nyertesekkel (mikro-vállalkozásokkal) már megtörténtek a szerződéskötések.
Ezt további, a vállalkozásokat ösztönző intézkedések követik: még ebben az évben 500 milliárd Ft-os bürokráciacsökkentést hajt végre a kormány, az első 100 milliárdos ütem végrehajtásához szükséges intézkedésről már megszületett a kormánydöntés. Egyszerűsödtek és tovább egyszerűsödnek a közbeszerzési eljárások, a munkahelyteremtést ösztönző új, a rugalmas munkavállalást megkönnyítő Munkatörvénykönyv készül. Számos bürokratikus akadály hárult el a hazai vállalkozások elől. Pl. a beruházási engedélyek száma 51-ről 33-ra csökkent. Fontos változás az is, hogy a hazai vállalkozások (és nemcsak önkormányzatok) is részesei lehetnek az új közfoglalkoztatási rendszernek.
A tavaly augusztusban, szeptemberben, illetve idén januárban államilag támogatott hitelprogramoknak (Széchenyi Kártya) köszönhetően szintén óriási injekciót kapnak a hazai vállalkozások: forgóeszközhitel, beruházási hitel, és a pályázatokhoz szükséges önerő hitelekhez jutnak a hazai kis- és középvállalatok.
A kormány jelentős járulékcsökkentést hajtott végre a részmunkaidő támogatása érdekében: a nők részmunkaidős foglalkoztatásánál a TB-járulék 27 százalékról 20 százalékra csökkent.
2010 nyarán lehetővé vált az egyszerűsített foglalkoztatást a szezonális munkahelyteremtés könnyítésére (mezőgazdaság, turizmus).
A kormány minden jelentős munkahelyteremtő beruházást igyekszik a rendelkezésére álló eszközökkel segíteni, például, mint ismert, az autógyár beruházások (Audi, Opel, Mercedes) révén közvetetetten 27 ezer 500 új munkahely létesül. További 5000 munkahely jön létre az idén munkahelyteremtésre kiírt mikro-, kis és közepes vállalkozásoknak kiírt 5 milliárd forintos keretű pályázatoknak köszönhetően.
Jelentősen átalakul a szakképzés rendszer: Magyarország a német mintára bevezeti a duális szakképzést, ami azt jelenti, hogy nemcsak állam, hanem a hazai vállalatok is részt vállalnak a szakképzésben. Ez garantálja, hogy gyakorlatias, jó szaktudással rendelkező szakemberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra.
A vidék is számos pozitív intézkedést élvezhet, a kormány új agrártámogatási rendszert dolgozott ki. Létrejött a Nemzeti Földalap. Ezekben a hetekben zajlik országszerte a Nemzeti Vidékstratégia társadalmi egyeztetése. 2011 nyárig elkészülhet az új agrártörvény, amely ösztönzi a magyar élelmiszerek exportját, a minőségi mezőgazdaságot. Megkezdődött a demográfiai földprogram kidolgozása is, amelynek alapján azok a fiatalok kaphatnak majd hosszabb időre megművelhető földterületet, akik vállalják, hogy vidéken ebből szeretnének megélni.
Számos nemzetközi megállapodás született a magyar termékek érdekében. A magyar termékek védelmét garantálja a másodlagos élelmiszervizsgálat tavalyi bevezetése is. A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében jogszabály fogja szabályozni a magyar termék fogalmát. A cél, hogy csak azt a terméket lehessen magyarként feltüntetni, amelyről hitelesen megállapítható, hogy valóban az. Tavaly ősszel szabaddá és adómentessé vált a saját célra való pálinkafőzés.
Júniusban újraindul az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, összesen 200 milliárd forint támogatásra lehet majd pályázni.
A kistermelőknek igen nagy esélyt adott az életben maradásra, hogy lehetővé vált a helyi értékesítés közbeszerzés nélkül: 2010 szeptembere óta a helyben megtermelt árut a helyi közétkeztetésben mindenféle bürokrácia nélkül fel lehet használni.
Elindult az Agrár Széchenyi Kártya, amelynek segítségével a termelők 25 millió forintos hitelhez juthatnak átmeneti likviditási problémáik kezelésére.
Otthon, gyermek, család
A magyar lakosság életszínvonala az EU más tagállamaitól nagymértékben elmarad. Nemcsak a rendszerváltás öröksége miatt alakult így, hanem az azt követő elhibázott gazdasági és szociális intézkedések, és a szocialista kormány megszorításokra épülő gazdaságpolitikája miatt. A jelenlegi kormány a magyar választópolgárok felé tett egyik legjelentősebb vállalása az volt, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel szolgálni fogja a lakosság szociális biztonságát és minden vitát vállal a megszorítások elkerülése érdekében. A magyar kormány a magyar lakosság drámai eladósodásával is szembe kellett, hogy nézzen: a devizahiteleknek kiszolgáltatott emberek ezreit fenyegeti az otthon elvesztése.
2011-től új, egyszerű, arányos, családi adórendszer lépett életbe, amelynek köszönhetően érezhetően több marad a családi kasszában. Összesen évi 150 milliárd forinttal több marad a körülbelül egymillió, munka mellett gyermeket nevelő családoknál.
Kettőről ismét 3 évre emelkedett a GYES időtartama, és járulékcsökkentéssel támogatja a kormány a nők részmunkaidős foglalkoztatását. A gyermeknevelés ösztönzését szolgálja az is, hogy egyszerűbb és gyorsabb az örökbefogadás, és 2012-től a gyermekek 10 éves koráig igénybe vehető az örökbefogadási GYES.
Szintén a munka melletti gyermeknevelést ismeri el az az intézkedés, amelynek köszönhetően 40 év munka után a nők nyugdíjba mehetnek.
2010. július 1-jétől megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték az egyenes ági, vér szerinti rokonok és az örökbefogadott gyermek esetén.
2011. január 1-től a kormány a minimálbért havi 78.000 Ft, a garantált bérminimumot havi 94.000-Ft-ban állapította meg.
A lakásrezsiket is a rendelkezésére álló eszközzel igyekszik kontroll alatt tartani a kabinet. Új gázárszabályozási rendszert alakított ki a kormány, amely eredménye, hogy a lakosság kétharmadánál nincs vagy csak minimális gázáremelés: a nagycsaládosok további árkedvezményt kapnak az idei évtől. A kormány emellett fenntartotta a gáz- és távhőár-támogatást a szociálisan legrászorultabbak számára, és a támogatási rendszert 2011. augusztus 30-ig a mostani feltételek meghagyásával fenn is tartja. 2011 szeptemberétől a jelenlegi energiaár-támogatás beépül a lakásfenntartási támogatásba.
Segítség a bajba jutott lakáshiteleseknek: az Országgyűlés 2010 decemberében devizahiteleseket segítő törvénycsomagot fogadott el, és a kormány jelenleg is tárgyal a bankokkal egy hosszútávú mentőcsomagról, amelyet a tervek szerint júniusig elfogad.
Emellett megkezdődött az Otthonteremtési Stratégia kidolgozása, amely újra elérhető közelségbe hozná az otthonszerzést, otthonteremtést, anélkül, hogy a családoknak teljesíthetetlen terhet jelentene.
A kormány az elmúlt 20 évben sorra kudarcot vallott roma felzárkóztatási programok helyett egy átfogó nemzeti roma stratégiára alapozva áll a romák integrációjához. Ezt a soros EU-elnökség egyik prioritásává is tette Magyarország. 2011. május 20-án Orbán Viktor kormányfő megállapodást írt alá az Országos Roma Önkormányzat elnökével a konkrét teendőkről a foglalkoztatás, az iskoláztatás terén.
A szakadék széléről kellett visszarántani az állami nyugdíjrendszert, ugyanis minden harmadik nyugdíj forint hiányzott a nyugdíj kasszából, amely 900 milliárdos hiánnyal kezdte az évet. Az előző kormány a rossz rendszer szőnyeg alá söprésével és hitelfelvétellel „kezelte” ezt a problémát. Ezt a fenntarthatatlan gyakorlatot a jelenlegi kormány megszüntette és 2010-ben jelentős intézkedésekbe kezdett a nyugdíjrendszer megmentése érdekében. Megszüntette az Európában addig egyedülálló kötelező nyugdíj-pénztári tagságot, ami az állami nyugdíjrendszer összeomlását kódolta magában. A választás lehetőségének megnyitásával a korábbi pénztártagok 97%-a döntött úgy, hogy átlép az állami rendszerbe, valamivel több mint százezer fő maradt önkéntes magánnyugdíj-pénztári tag. A kormány törvényes garanciára emelte a „nyugdíj befizetéseket csak nyugdíjra lehet fordítani” elvet, és hozzálátott egy fenntartható nyugdíjrendszer kialakításához. Az Európában kirívóan magas rokkantnyugdíjazási és korengedményes hazai nyugdíjazási gyakorlatot még az idén felülvizsgálja a kormány, amelytől a potyautasok kiszűrését várja és azt, hogy a jelenleg korai nyugdíjba vagy rokkantnyugdíjba menekült még munkaképes aktív korúakat sikerül a munka világába visszaterelni.
A kormányzás első évében két rendkívüli katasztrófával is szembe kellett néznie az országnak. 2010 nyarán rendkívüli árvíz pusztított Magyarországon, amely 90 települést érintett, és közel kétszáz lakóházat semmisített meg. A kormány a házakat újjáépítette, és jelentős forrásokat mozgatott meg, hogy árvízvédelmi beruházások kezdődhessenek.
2010 őszén pedig Magyarország eddigi legnagyobb ipari katasztrófája történt Kolontárnál, amikor az egyik magánvállalat ajkai vörösiszap-tározózója átszakadt, és a lúgos, folyékony vörösiszap három települést elöntött. A tragédiában 10-en haltak meg, több mint 300 lakóház semmisült meg és vált lakhatatlanná. A települések mellett a természeti és mezőgazdasági környezet is óriási kárt szenvedett. A kormány minden pénzügyi forrást biztosított a kár elhárításához, a gyár és a tározó további működésének biztonságossá tételéhez, az újjáépítés a tervezett ütem szerint halad és 2011. június 30-ig befejeződik.
Senki sem kivétel, együtt lehet talpra állítani az országot
Az ország talpra állásához a gazdaságot ösztönző lépések mellett az is elengedhetetlen, hogy az ország versenyképességét jelentősen akadályozó államadósság csökkenjen. A kormány 2011 márciusában ismertette a kormány strukturális reformjainak programját: a Széll Kálmán Tervet, amelynek elsődleges célja az ország államadósságának csökkentése, a rosszul működő rendszerek átalakítása, az ország gazdasági önrendelkezésének visszaállítása. Mindannyiunk érdeke, hogy az államadósság csökkenjen.
Mint ahogy az államadósság-mérő is jelzi, az államadósság jelenleg eléri GDP 80 százalékos arányát, az következő években legalább 70 százalék, 60 százalék, majd 50 százalék alá kell szorítani. Már 2011-ben jelentősen csökkenni fog az államadósság a nyugdíjrendszer átalakításának köszönhetően.
Jelentős garancia az államadósság megfékezésére a 2012-ben életbe lépő új Alkotmány is, amelyben hangsúlyos a közpénzügyi fejezet és az államadósság féken tartása.
A 2010. évi költségvetés egyensúlyát azonnali, szigorú intézkedések (első és második gazdasági akcióterv) szolgálták. A 2010-ben a vállalt 3,8 százalékos hiánycélt az önkormányzatok hiánya nélkül teljesítette a kormány, az önkormányzatok hiányával együtt 4,2 százalék volt a hiány. 2011-ben 3 százalék alatti hiánycélt vállalt a magyar kormány, amely az EU-ban is példaértékű.
A kormány a problémás területek átszervezéséig, azaz a strukturális reformok végrehajtásáig, és az ország pénzügyi megerősödéséig az extraprofittal rendelkező ágazatokat fokozott tehervállalásra kérte: a bankadót 200 milliárd forintra megemelte, és válságadót vetett ki három szektorra (telekommunikációs cégek, nagy kereskedelmi láncok, energiaszolgáltatók).
Az állam működésében a közpénzek iránti felelősség számos törvénymódosítással, intézkedéssel lett hangsúlyos. Számos ezt szimbolikusan is megerősítő intézkedés történt: a magyar Országgyűlés jelenlegi 386 fős létszáma 2014-től 200 főre csökken, a 2010 őszén tartott önkormányzati választásokon már feleannyi önkormányzati képviselőt választottak. Felére csökkent a politikai vezetők szabadága, megszűnt a közjogi méltóságok 13. havi fizetése. A kormány magán kezdte a megtakarítást (2010-ben 120 milliárdos kiadáscsökkentést hajtott végre saját működésén), befagyasztotta a pártok támogatását.
Elzáródtak a korábbi érában politikai pénzosztogatásra használt pénzcsapok: 98 százalékos különadót vetett ki a közpénzekből kifizetett több millió forintos végkielégítésekre, a közszférában 2 milliós bérplafon lépett életbe, az állami igazgatói tanácstagok és felügyelő bizottsági tagok száma radikális csökkent.
Minden a kormány által alapított, tehát közpénzen működtetett közalapítványt, közhasznú szervezetet átvilágítottak, csak ezzel 1 milliárdos forintos megtakarítást sikerült elérni. Minden egyes állami kockázatvállalást tartalmazó PPP beruházást felülvizsgáltak, és újratárgyalták a kormányzati szervek az infokommunikációs szerződéseit, amelynek köszönhetően 15 milliárd forintot sikerült megtakarítani.
Szemléletváltás kezdődött a kormányzásban, az állam működtetésében is. A régi bürokratikus beidegződésektől megszabadulva a gazdaságot és az ügyfeleket segítő közigazgatás működtetése a cél, az adminisztrációs és bürokratikus terhek érezhető csökkentése, és a közpénzek iránti felelősség megkerülhetetlen érvényesítése. A „jó állam” iránti törekvés számos intézkedésben tetten érhető: pl. az állampolgárhoz elérhető közelségben működő kormányhivatalok felállítása, az Új Széchenyi Terv bürokráciamentes pályázati rendszere, az egyszerűsített foglalkoztatás, az egyszerűsített örökbefogadás bevezetése. A
közszolgálati személyzetpolitika is szemléletváltáson megy keresztül: a kormány számos sikeres kezdeményezést tett az elmúlt egy évben a közigazgatás megújítása, fiatalosítása felé, és nyitott a szaktudással, nyelvtudással rendelkező fiatalok felé. Tavaly ősszel először rendeztek a rendszerváltás óta kormányzati karrierexpót, és elindult a Magyar Közszolgálati Ösztöndíj Program. Kormánydöntés születetett arról, hogy 2012-től elindul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a közszolgálati képzés bázisintézménye.
Megújulás a lélekben is: Magyarország új alkotmánya
A kormányzás első évének jelentős, szimbolikus állomása volt, amikor 2011 áprilisában az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alkotmányát, amely 2012-től lép hatályba. Több mint húsz évvel a rendszerváltozás után hazánk megválik a szovjet mintára készült és átmenetiként elfogadott alaptörvényétől, és az új alkotmánnyal szimbolikusan is lezárja a múltat. A
2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvény - a közjogi rendszer szabályozásán túl - képes az ország gazdasági megújítását szolgálni, az újdonságnak számító és erősen hangsúlyos közpénzügyi fejezete révén. Az új alkotmány elfogadása joggal nevezhető történelmi pillanatnak, hiszen Magyarország régi adósságát törleszti. A volt kommunista térség országai közül ugyanis hazánk az utolsó, amely a szovjet mintájú alaptörvényét lecseréli. Hazánk az új alkotmány elfogadásával szimbolikusan is lezárja a múltat, és új fejezetet nyit az ország történetében. Az új alaptörvény megteremti a gazdasági megújuláshoz, az államadósság csökkentéséhez, féken tartásához szükséges alkotmányos garanciákat. Az új magyar alkotmány célja tehát elsősorban nem a közjogi rendszer megváltoztatása, hanem a gazdasági, szellemi megújulás a mögöttünk álló útkereséssel teli húsz év után.
Magyarország új alaptörvénye a határon túl élő magyarokat nemcsak a politikai közösség részének, de államalkotó tényezőnek is tekinti. A jelenlegi kormány nemcsak felelősséget érez, hanem visel is a határon kívül élő magyarokért. 2011. január 1-jétől kettős állampolgárságot szerezhetnek a határon túl élők és igen nagy előrelépés, hogy sok éves szünet után sikerült egy asztalhoz ültetni a határon túli szervezeteket is.
(kormany.hu)
