Kérdések és válaszok a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet (a továbbiakban: HH, HHH) megállapítá-sával kapcsolatos anyagi- és eljárásjogi kérdésekben, illetve a HH-HHH-hoz kapcsolódó kedvezményekre vonatkozó kérdésekben.

I. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet (a továbbiakban: HH, HHH) megállapítá-sával kapcsolatos anyagi- és eljárásjogi kérdések

Amennyiben a szülő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti eljárás során nem kéri a hátrányos,  halmozottan hátrányos helyzet  megállapítását  (a B lapot nem tölti ki), hiánypótlásra kell-e felhívni az ügyfelet?

Mivel erre irányuló kérelem hiányában a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására eljárás nem indul, hiánypótlási felhívásnak nincs helye, azonban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kérelmező, illetve már abban részesülő ügyfelek figyelmét fel kell hívni a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megváltozott szabályaira és a kérelmezés lehetőségére.

2013. szeptember 1-jétől csak az új nyomtatványok használata jogszabályszerű, melynek oka az is, hogy az új nyomtatvány esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására irányuló kérelem űrlapja ugyanazon nyomtatvány részét képezi, így nem fordulhat elő, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására irányuló kérelem nyomtatványa nem jut el a kérelmezőkhöz.

Az ügyfél esetében a kérelem időpontjában fennálló adatok és körülmények figyelembevételével csak a HH fennállását lehetett megállapítani. Az ügyfél jogosultsági feltételeiben történő változás miatt egy hónap múlva kéri a HHH státusz megállapítását, mivel aktív korúak ellátására vált jogosulttá, vagy a munkaügyi központnál megszerzi a szükséges nyilvántartási időt. Amennyiben megfelel a HHH feltételeknek, az újabb kérelem benyújtásának napjától megállapítható-e a HHH státusz?

Igen. E tekintetben irányadó, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, vagyis a jogosultsági feltételekben történő változás alapján történő ismételt kérelmezés megalapozza a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására irányuló eljárást, melynek során a halmozottan hátrányos helyzet – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 67/A. § (4) bekezdésével összhangban – az újabb kérelem benyújtásának napjától állapítható meg. E napig az ügyfél – korábbi, kedvezően elbírált kérelme alapján – hátrányos helyzetűnek minősül.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításakor még kiskorúak voltak a gyermekek, most a HH-HHH-s kérelem benyújtásakor már van köztük nagykorú is. Ha a nagykorúvá vált gyermek saját jogán kérelmezi a HH vagy HHH-s helyzete megállapítását, kell-e a korábbi gyermekvédelmi határozatot módosítani, vagy az a jogosultsági idő végéig változatlan marad?

A Gyvt. 19. § (2) bekezdése, valamint 20. § (1)-(2) bekezdései értelmében a nagykorúvá vált gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre csak akkor jogosult, ha a jogszabályban foglaltak szerinti tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll. A Gyvt. 20. § (3) bekezdése értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – abban az esetben vizsgálja felül, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be.  A jogosultat nagykorúvá válásának időpontjában e jogosultsági feltétel igazolására fel kell hívni. Amennyiben a jogosultsági feltételeknek a továbbiakban is megfelel, részére a HH-HHH – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozat módosítása nélkül, az abban foglalt végső időpontig – megállapítható, ha annak feltételei is fennállnak. Amennyiben viszont a nagykorúvá vált gyermek a Gyvt. 20. § (2) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát meg kell szüntetni.

Nagykorúvá vált gyermek esetén is a szülők nyilatkoznak az iskolai végzettségről?

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 83/A. § (2) a) pontja a nagykorúvá vált gyermek esetében is a szülő önkéntes adatszolgáltatására alapozza az alacsony iskolai végzettség fennállását.

A kérelmező szülő nem azon a lakcímen él és lakik, ahol az állandó lakcíme van. A környezettanulmányt melyik lakás vonatkozásában készítsük el?

A Gyvt. 67/A. § (1) c) pontja értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása során a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei vizsgálandók, a környezettanulmányt tehát a gyermek tényleges lakóhelyén kell elvégezni. Az illetékesség egyértelműsítése érdekében azonban javasoljuk a törvényes képviselő felhívását a tényleges lakóhelyre legalább tartózkodási helyként történő bejelentkezésre.

Kell környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a településen köztudomású, hogy a kérelmező igen jó lakás- és életkörülmények között él?

A Gyer. 83/A. § (2) c) pontja értelmében a környezettanulmány elvégzése – amennyiben a gyermek lakóhelye a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározásának nem felel meg, vagy ilyen dokumentum nem áll rendelkezésre – kötelező bizonyítási eszköz, tehát nem lehet tőle eltekinteni.

A kérelem B lapján az iskolai végzettségről szóló nyilatkozat nem egyértelmű, nem derül ki, hogy azért nem írja alá a szülők egyike, mert magasabb az iskolai végzettsége, vagy csupán „elfelejtette”. A kérelemben azonban mindkét szülő szerepel közös háztartásban élőként. Küldjük-e vissza hiánypótlásra, vagy nyilatkoztassuk külön az iskolai végzettségéről?

Az eljáró hatóság feladata a tényállás tisztázása. Ennek keretében bármilyen, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvény (a továbbiakban: Ket.) által meghatározott eljárási cselekményt lefolytathat, így megfelelő bizonyítási eszköz lehet az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása, illetve a hiánypótlás is.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelemhez tett szülői nyilatkozatoknak egyezni kell-e a most benyújtott kérelemben foglaltakkal, akár az egyedülállóságról, akár az iskolai végzettségről van szó?

Amennyiben a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása iránti kérelemhez tett nyilatkozatok tartalma a már megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételeinek tekintetében érdemi változásra utal, akkor a Gyvt. 20. § (3) bekezdését kell alkalmazni, melynek értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – abban az esetben vizsgálja felül, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be.

A kérelmező szülő vagy szülők a HH vagy HHH iránti kérelem benyújtásakor úgy nyilatkoznak, hogy legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik/nek, viszont az aktív korúak ellátásának megállapításához csatolta a magasabb (érettségi, szakmunkás) iskolai végzettségről szóló bizonyítvány másolatát. Melyiket fogadjuk el?

A Gyer. 83/A. § (2) a) pontja a szülő iskolai végzettségének megállapítását önkéntes adatszolgáltatásra alapozza, azonban ez nem zárja ki, hogy a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2. § (3) és 50. § (5) bekezdéseinek megfelelően a Gyer. által kötelezően előírt bizonyítási eszköz (a szülő nyilatkozata) igénybevétele mellett – tekintettel a fennálló ellentmondásra – a tényállás tisztázása érdekében a bizonyítási eszköz szabad megválasztásának lehetőségével éljen, így a rendelkezésére álló magasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítvány figyelembe vételével járjon el.

Az ügyfél fenti, rosszhiszemű nyilatkozattétele kapcsán az eljáró hatóság a Ket. szabályainak megfelelően saját hatáskörében szankcionálhat.

Akinek az aktív korúak ellátása közfoglalkoztatás miatt – Start-munka vagy hosszabb távú közmunka – szünetel, a szünetelés időtartama alatt alacsony foglalkoztatottságúnak minősül-e?

Az aktív korúak ellátásának közfoglalkoztatás miatti szünetelése esetén az érintett az aktív korúak ellátásának továbbra is jogosultja, mely a Gyvt. 67/A. § (1) b) pontja szerint megfelel az alacsony foglalkoztatottság feltételének.

A munkaügyi központ olyan hatósági bizonyítványt állít ki, mely szerint az ügyfél „... napját megelőző 24 hónapon belül álláskereső, összesen .... nap időtartamban nyilvántartásunkban szerepel. A fenti nyilvántartási idő keresőtevékenység miatt összesen ... nap időtartamban szünetelt.” Kérdés tehát, hogy a 16 hónap számítása során a szünetelési időszakot ki kell-e vonni az összesen nyilvántartott időből? A HH, HHH státusz elbírálása során az álláskereső nyilvántartott személynek minősül-e, amikor a nyilvántartási idő szünetel?

A Gyvt. 67/A. § (1) b) pontja értelmében alacsony foglalkoztatottságú a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy. A 16 hónapos időszak tehát objektív feltétel, számítását kizárólag a naptári napok alapján kell elvégezni.

A nyilvántartás szüneteltetésre a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. § (14a) bekezdése értelmében olyan esetekben kerül sor, amikor az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége szünetel, foglalkoztatási helyzete (legalább ideiglenesen) rendezettnek tekinthető, vagyis a szüneteltetés időszakában nem tekinthető alacsony foglalkoztatottságúnak, így ezen időszakot a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet elbírálásakor nem szabad figyelembe venni.

Ha valakinek megállapításra kerül a HHH státusz, de időközben a szülő elhelyezkedik, keresőtevékenységet végez, az aktív korúak ellátása megszüntetésre kerül, felül kell-e vizsgálni a jogosultságot és meg kell-e szüntetni, ha nem felel meg a feltételeknek?

A Gyvt. 67/A. § (3)-(4) bekezdései értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartamára kerül megállapításra. A jogszabály a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tekintetében a jogosultsági feltételek fennállását kizárólag a kérelem benyújtásának időpontjára nézve rendeli vizsgálni. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megszűnésének megállapítására, vagy megszüntetésére,  így álláspontunk szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény  jogosultsági időtartamon belül történő megszüntetése,  a nevelésbe vettek és utógondozói ellátásban részesülők vonatkozásában pedig  az ellátás megszűnése, megszüntetése esetén kerülhet sor. 

A szülő egyedülállóként adja be a kérelmét, holott a népesség-nyilvántartás adatai szerint házas (vagy elvált) a családi állapota.  Elfogadhatjuk-e egyedülállóként?

Mivel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállásához kötött, a Gyer. 65. § (3) bekezdését kell alapul venni, melynek értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. A tényleges családi állapot megállapításához a környezettanulmány is bizonyítási eszköz lehet. 

Mi a teendő, ha a gyermekjóléti szolgálat által elvégzett környezettanulmány végén levő javaslattal a jegyző nem ért egyet?

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, így a jogosultsági feltételeket megalapozó bizonyítékok beszerzése és mérlegelése a jegyző hatásköre, így amennyiben az erre felkért gyermekjóléti szolgálat javaslatával nem ért egyet, a jegyzőnek saját hatáskörében kell – ismételten – elvégeznie a környezettanulmányt.

Megállapítható-e a gyermek elégtelen lakáskörülménye, ha a gyermek lakóhelye magasabb komfortfokozatú, de ennek ellenőre az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket egyéb okból nem biztosítja?

A Gyvt. 67/A. § (1) c) pontjában foglaltak szerint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítását megalapozó körülmény a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Ennek megfelelően tehát az elégtelen – a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket korlátozottan biztosító – lakáskörülmények fennállását (környezettanulmány alapján) abban az esetben is meg lehet állapítani, ha egyébként a lakás a fenti rendelkezésben foglaltnál magasabb komfortfokozatú (de pl. túlzsúfolt vagy nagyon rossz állapotú).

II. A HH-HHH-hoz kapcsolódó kedvezményekre vonatkozó kérdések

Amennyiben valaki 2013. augusztus 31-én HH vagy HHH státuszúnak minősült, de az új feltételek szerint már nem, mi a teendő, ha az iskola vagy a szülő igazolást kér a gyermek státuszáról? Adható-e ki hatósági bizonyítvány az augusztus 31-én fennálló HH vagy HHH státuszról, vagy minden esetben ki kell küldeni kérelemnyomtatványt a szülőknek? A jegyzői adatszolgáltatás során HH-nak és HHH-nak lehet-e tekinteni azokat a gyerekeket, akiknek a változás előtt a státusza HH vagy HHH volt, vagy mindenkit felül kell vizsgálni?

A Gyvt. 161/Q. § (1) bekezdése szerint: „A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani.”

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján: „Azok a tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetük alapján 2013. szeptember 1-jén az Arany János Tehetséggondozó Programban, az Arany János Kollégiumi Programban vagy az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban, az Útravaló Ösztöndíjprogramban, óvodai fejlesztő programban, képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben vesznek részt vagy ezek bármelyikére felvételt nyertek, az óvodai kötelezettség vagy a tankötelezettség befejezéséig a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályok szerint minősülnek hátrányos helyzetűnek, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek.”

Fenti rendelkezéseket figyelembe véve a 2013. szeptember 1-től hatályba lépett változás nem jelenti a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet mindenkit érintő, automatikus felülvizsgálatát, hiszen azok részére, akik 2013. augusztus 31-én hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetükre tekintettel kedvezményezettek voltak – a biztosított kedvezmény típusától függően –legalább a 2013/2014. nevelési évben, tanévben, illetve óvodai vagy tankötelezettségük befejezéséig a kapcsolódó kedvezményeket továbbra is biztosítani kell. Az oktatási intézmény ezen esetekben nem követelheti a szülőtől a 2013. szeptember 1-jétől hatályos szabályozásnak megfelelő HH-HHH fennállását igazoló döntés csatolását.

A 2013. augusztus 31-én fennálló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet a megállapítására vonatkozó, akkor érvényes dokumentumok – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről hozott jogerős határozat, illetve a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának dokumentuma (nyilatkozat) – igazolják, melyek a szülő hozzájárulása esetén a nevelési-oktatási intézményben is rendelkezésre állnak. A szülő ezek alapján érvényesítheti a Gyvt. 161/Q. §-ban foglalt kedvezményeket a 2013/2014. tanévre.

A jegyzői adatszolgáltatás a 2013. október 1-én rendelkezésre álló, a 2013. augusztus 31-én és a 2013. október 1-én hatályos határozatok és nyilatkozatok szerint képzett adatok alapján történik.

Amennyiben valaki augusztus 31-én HH vagy HHH státuszú volt, a szülő kérelmezi az új jogszabályok alapján a státusz megállapítását és a jegyző határozatban elutasítja, mert már nem minősül annak, akkor hogyan érvényesítheti a 161/Q. §-ban foglalt kedvezményeket a 2013/2014. tanévre?

Az augusztus 31-én fennálló, a korábbi szabályok szerint megállapított hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartamáig, az általa biztosított kedvezmények, támogatások pedig a Gyvt. 161/Q. § (1) bekezdés szerint a 2013/2014. tanév végéig, illetve a Gyvt. 161/Q. § (2) bekezdésben szabályozott esetekben az óvodai kötelezettség vagy a tankötelezettség végéig fennállnak.

Minden esetben továbbítani kell-e a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatot az óvoda, iskola felé vagy csak szülői kérés esetén?

A határozatot minden esetben továbbítani kell a bölcsőde, a nevelési-oktatási, illetve felsőoktatási intézmény felé. A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. (Gyer. 83/A. § (6) bek.)

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)