A magyar kormány két és fél évvel ezelőtt egy merőben új, és az eddigi visszacsatolások alapján eredményes módon kezdett hozzá a magyar társadalom halmozottan hátrányos rétegei, ezen belül a cigányság felzárkózásának segítéséhez. A jelenleg is futó sikeres programok által nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy az utóbbi két évtized tüneti kezelésre szorítkozó módszere helyett komplex, átfogó megoldásokra van szükség. Közlemény.

A magyar állam szegregációellenes törekvéseit lekicsinylő, a Népszabadságban publikált cikkhez hasonló felületes és rosszindulatú sajtómegjelenések sehova nem vezetnek, csak kimondottan a problémák újratermelődéséhez. Magyarország kormánya határozottan fellép a szegregáció ellen – a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia kijelöli ezen szándék kereteit és eszközeit. A jogvédő dogmatika által sugallt sablonok azonban zsákutcába visznek. A magyar kormány abból a megközelítésből indul ki, hogy az egyéni problémák megismerésén és kezelésén keresztül érhető el a hátrányos helyzetűek és azon belül a romák felzárkózása, így tehát minden olyan intézményéért kiállunk, amelyekben az esélyekben hátrányos gyermekek felzárkózását segítik elő, akkor is, ha kizárólag roma gyerekek járnak az adott iskolába. Így például támogatjuk a pécsi Gandhi Gimnázium vagy a nyíregyházi Huszártelepi iskola további fennmaradását is.

Az április 8-i Nemzetközi Roma Naphoz közeledve kérjük, hogy munkánkban legyenek inkább partnerek, hiszen az együttműködés mindannyiunk érdeke.

(Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)