Áprilisban esedékes jelentésében az Európai Bizottság ne csupán általánosságban és összevontan értékelje az uniós országok roma befogadási stratégiáit, hanem adjon külön értékelést minden egyes tagállam romastratégiai dokumentumáról - szorgalmazta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Az államtitkár részt vett a Roma Befogadás Európai Platformja elnevezésű konferencián, ahol az érintettek - uniós, tagállami illetve nem-kormányzati szervezetek képviselői - elsősorban azokat a nemzeti romastratégiákat elemezték, amelyeket a tagállamok benyújtottak Brüsszelnek.

A tavalyi év első felének magyar EU-elnöksége alatt sikerült elfogadtatni azt az európai keretstratégiát a romák társadalmi befogadásának elősegítése érdekében, amelynek alapján aztán a 27 tagállamnak 2011. december 31-ig kellett megalkotnia a saját romabefogadási stratégiai dokumentumát. Ezt a határidőt ugyan néhány tagállam elmulasztotta, de Viviane Reding, az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke most már arról tudott beszámolni, hogy minden tagország beadta a maga stratégiáját.

Magyarország elsőként nyújtotta be Brüsszelben nemzeti romastratégiáját. Reding külön méltatta Magyarország e témában kivívott érdemeit, a romabefogadási stratégia ügyének felkarolását.

A csütörtöki brüsszeli tanácskozáson egyebek közt igyekeztek körbejárni azt a kérdést, miként lehet mérni, ellenőrizni a társadalmi befogadási célkitűzések teljesülését.

Balog államtitkár elmondta magyar részről arra törekednek, hogy az unió a még nem EU-tag, de az integráció útját járó nyugat-balkáni országokat is vonja be a romastratégia megvalósítására irányuló programokba. Ezekben az országokban ugyanis jelentős létszámú roma lakosság él, és az ő gondjaik - ha ezen országok integrációja sikeresen halad előre - előbb-utóbb az EU saját gondjai lesznek. A nyugat-balkáni országokban - vélekedett Balog Zoltán - jelentős arányban lenne indokolt romaintegrációs célokra fordítani az EU-csatlakozás előtti időszakban járó fejlesztési pénzeket.

Az államtitkár felhívta a figyelmet Járóka Líviának, az Európai Parlament fideszes képviselőjének azon kijelentésére, hogy segíteni kell a nyugat-balkáni országokat az uniós országok által a romapolitika során elkövetett hibák elkerülésében. Az MTI kérdésére, az ilyen jellegű hibákról szólva Balog Zoltán kiemelte, hogy korántsem mindig a megfelelő célokra és a megfelelő helyre áramlottak támogatási pénzek.

A roma platform konferencia résztvevőinek körében megfogalmazódott, hogy nem csupán a bevált, jónak bizonyult gyakorlatokat kell a tagországoknak megismertetniük egymással, hanem fel kell hívniuk a figyelmet az elkerülendő, rossznak bizonyult gyakorlatokra is. Van, aki szerint hibás dolog, ha bizonyos támogatások nyújtását kifejezetten a roma származáshoz mint feltételhez kötik. Sok szó esik arról, hogy ennél helyesebb, ha a nagyrészt mélyszegénységben élők - akár romák, akár nem romák - által lakott válságzónákat azonosítják, és oda irányítják a támogatást.

Az európai krízistérkép készítése jelenleg is folyik, de az MTI értesülése szerint - amelyet Balog Zoltán is megerősített - e tevékenység megítélése nem teljesen egyértelmű: egyes országokban lényegében saját erőből már jól használható adatsorokat állítottak össze, miközben a Világbank jelentős költséggel, állítólag afrikai körülményekre kidolgozott, azokhoz igazodó szempontrendszer alapján készít európai válságtérképet.

(MTI)