A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint Magyarország és Montenegró eredményesen együttműködhet a romák helyzetének megoldásában, a nyugat-balkáni ország tudatában van annak, hogy foglalkozni kell a kisebbségek helyzetével.
Kovács Zoltán hétfőn Montenegróban tárgyalt mások mellett a kisebbségi és emberi jogi minisztérium vezetőjével, Suad Numanovics miniszterrel, valamint előadást tartott a magyar társadalmi felzárkózási stratégiáról.
Megbeszéléseit követően az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta, hogy jelenleg Montenegró tölti be az úgynevezett roma évtized kezdeményezés elnöki tisztét. A 2005-től 2015-ig tartó program célja, hogy az európai uniós tagállamok és a csatlakozásra váró, túlnyomórészt nyugat-balkáni országok között olyan kooperációt alakítsanak ki, amellyel a társadalmi felzárkózást, a romák ügyét segíthetik. A roma évtizeddel azonban eddig csak részeredményeket voltak képesek elérni, és az európai roma keretstratégia szempontjából is az lenne a helyes, ha minél integráltabb lenne ez a folyamat, ezért fontos az országok szoros együttműködése - vélekedett.
Az államtitkár kifejtette: ahogyan az Európai Unióban mindenhol, úgy a Nyugat-Balkánon is minden országban élnek romák. Montenegróban a régóta ott élő romák mellett vannak koszovói roma közösségek is, amelyeknek megoldatlan helyzete már régóta gondot okoz, ugyanis az Európa egyik legnagyobb menekülttáborában élő romák jogi státusa rendezetlen - magyarázta. Hozzátette: míg a régóta az országban élő romák esetében hasonló kérdésekre kell megoldást találni, mint a többi európai országban, a rendezetlen jogi státusú romák helyzetének kezelése nemzetközi ügy.
Kovács Zoltán hangsúlyozta: a romakérdés, a társadalmi integráció összeurópai kérdés, Írországtól Bulgáriáig, Svédországtól Olaszországig mindenütt élnek romák régóta a helyi népesség szerves részeként vagy menekültekként.
A montenegrói kormány is tudatában van annak, hogy a romakérdésnek nem egy uniós megfelelési kényszer miatt kell fontos témának lennie, hanem mert foglalkozni kell a nemzetiségek, a kisebbségek és a többség egymás mellett élésének ügyével éppúgy, mint bármely európai országban - fogalmazott az államtitkár.
A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság korábban közölte: Montenegróban a lakosság 1 százaléka vallja magát roma származásúnak. A legnagyobb kihívást nem a helyi romák, hanem a személyazonosító okmányok nélküli, illetve rendezetlen jogi státusú roma menekült magas száma jelenti. Dokumentumok hiányában ez a mintegy ötezer menekült nem tud integrálódni a társadalomba, ezért komoly terhet jelent Montenegrónak. A helyi hatóságok szervezett utakat indítanak Koszovóba, hogy az ott beszerzendő dokumentumok segítségével a menekültek montenegrói státusuk rendezését kezdeményezhessék - tájékoztatott az államtitkárság.
(MTI)
