Idei első ülését tartotta a Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének javaslatára tavaly tavasszal létrejött Antiszegregációs Kerekasztal. A találkozón az EMMI képviselői, illetve civil oktatási szakértők vettek részt.

A megbeszélés első pontja Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatónője javaslatára a cigány népismeret-oktatás gyakorlati megvalósítása volt. Ezt követően tapasztalataikat osztották meg a résztvevők a szegregációról és annak felszámolásáról. A megbeszélés során sikeres és sikertelen példák is elhangzottak, a széles körű tapasztalatokból építő szakmai vitát indítva.

Végül a hátrányos helyzetű gyermekek tanulásához hozzájáruló ösztöndíjakról kaptak információt a résztvevők.

Az egyeztetésen a tárcát Kovács Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Garai Péter helyettes államtitkár képviselte.

A kerekasztal állandó tagjai közül részt vett a megbeszélésen Szabóné Dr. Kármán Judit, romológus, L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatónője, Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar iskola igazgatója, Antal István, a Jezsuita Roma Szakkollégium szakmai vezetője, Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke, Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója, valamint Batári Zsolt, a Kedvesház igazgatója.

Az Antiszegregációs Kerekasztal célja, hogy ésszerű, a gyakorlatba átültethető megoldásokat keressen a hátrányos helyzetet újratermelő szegregált oktatási állapotok felszámolására, ugyanis a szakértői és politikai oldal egyetért abban, hogy elkülönítve nem lehet minőségi oktatást elérni, amely pedig az egyetlen kiutat jelentené a halmozottan hátrányos, azon belül is a roma fiatalság számára, a szegénység és a kilátástalanság újratermelődését megakadályozva.

Az Antiszegregációs Kerekasztal következő ülésére februárban kerül sor.

(Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)