Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint elsősorban szociális és gazdasági, nem pedig etnikai alapon kell megközelíteni a romákkal kapcsolatos stratégiát Magyarországon. Bőrszíntől függetlenül segíteni kell mindenkit, aki a szegénység bizonyos szintje alatt él. Az európai roma keretstratégia szövegének első változatát Budapesten mutatják be április 8-án, még a soros magyar uniós elnökség idején.

Az államtitkár úgy véli, a romák ügyében az áttörést az jelentené, ha az Európai Tanács kimondaná, hogy ez európai ügy is. Ezek a problémák Európában keletkeztek, hiszen van 10-12 millió roma Európában - amely így a legnagyobb, saját nemzetállammal nem rendelkező kisebbség a kontinensen. A manipuláció, az emberkereskedelem, a prostitúció áldozatai lehetnek ezek az emberek.

Ez egy európai ügy, amelyet egy tagállam önmagában nem tud kezelni. Ha ezeknek a romáknak csak akkora része kezdene el dolgozni, mint amekkora az európai foglalkoztatási átlag, 4-5 százalékkal növekedne a tagállamok GDP-je.

A keretstratégia szövegének első javaslata április 6-án lesz publikus, és először egy budapesti romatalálkozón mutatják be április 8-án. Abban konszenzus látszik kialakulni, hogy a roma gyermekeket minél korábban be kell vonni a nevelési-oktatási rendszerbe ahhoz, hogy esélyük legyen az általános iskola befejezésére és legalább a szakmaszerzésre, vagy akár a továbbtanulásra, majd a diplomaszerzésre. Az egyik fő vállalás éppen az iskolaelhagyók arányának csökkenése.

Az államtitkár szerint a romakérdést elsősorban szociális-gazdasági szempontból kell megközelíteni, hiszen Magyarországon a mélyszegénységben élők fele roma, vagyis nem etnikai alapú kérdésről van szó. Az államtitkár elmondta, hogy mindenkinek, aki a szegénység egy bizonyos szintje alá zuhan, különösen, ha gyermek, segíteni kell - bőrszíntől függetlenül. Az államtitkár másodlagosnak tartja az etnikai szempontot, amely akkor jelentkezik, amikor a romák származásuk miatt nem tudják a felkínált lehetőségeket igénybe venni. Ilyen esetekben biztosítani kell számukra az egyenlő esélyt.

Nem fogadhatjuk el, hogy tízmillió emberből hárommillió a szegénységi küszöb alatt él. Olyan gazdasági növekedésre van szükség, amely ezeket az embereket aktívvá teszi, vagyis csökkenteni kell a szegények számát, nem pedig egyszerűen egy statikus ellátórendszerben gondolkodni.

A romastratégiával kapcsolatos uniós pénzügyi alappal kapcsolatban Balog Zoltán azt mondta, hogy konkrét alapok már ma is léteznek a társadalmi felzárkózás ügyére. Az egyik ilyen az Európai Szociális Alap, az új pedig, amelyből próbálnak forrásokat lehívni, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, ezt már nemcsak nagyvárosi, hanem vidéki életkörülmények javítására is lehet fordítani.

Az államtitkár szerint az etnikai alapú adatgyűjtés hiánya probléma. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy ha pénz jön Brüsszelből, akkor mindenki roma, ha meg a rendőrség jön, akkor senki. A 2001-es népszámláláskor 190 ezren vallották magukat cigánynak az országban, miközben feltehetőleg számuk akkor 600 ezer körül volt, ma pedig a kutatók 7-800 ezerre becsülik ezt a népességet. Elemi érdekünk, hogy azoknak a tábora növekedjen, akik egyszerre vállalják a magyarságukat és a cigányságukat. Vannak viszont olyan pártok, amelyeknek elemi érdekük, hogy ez ne így legyen.

A cigányügyi tárcaközi bizottság oktatási munkacsoportjában folyamatosan egyeztetnek a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának lehetőségeiről. Megállapodás született a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkársággal, hogy a készülő közoktatási törvényben részletesen szabályozzák majd ezt a területet.

Többféle megoldás rajzolódik ki, példaként említette az iskolai előkészítőket, valamilyen típusú nulladik évfolyamot, pluszfejlesztés biztosítását, illetve azt, hogy az óvodában kapjanak még egy évet az arra rászoruló gyerekek, hogy felkészülhessenek az iskolára. A valódi megoldást ugyanakkor a hároméves kortól történő kötelező óvodáztatás jelentheti, ennek feltételeit még meg kell teremteni, a bevezetés ideje is ettől függ. Ma kb. 20 ezer férőhely hiányzik ehhez. Ezért szeretnék, hogy az eddigiektől eltérően, csökkentett komfortfokozattal, családias környezetben, egyfajta gyermekmegőrző rendszerben is lehessen óvodai szolgáltatást nyújtani.

(kormany.hu)