A társadalom ereje is fontos eleme egy ország "ellenálló képességének" a válság idején, nemcsak a gazdasági ereje - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke egy szerdai budapesti konferencián.
Az államtitkár a Polgári Magyarországért Alapítvány, a brüsszeli Centre of European Studies (Európai Tanulmányok Központja) és a Nézőpont Intézet által A jó kormányzás a válság idején címmel szervezett tanácskozáson kifejtette, Magyarországon az előző kormányok arra tettek ígéretet a társadalom alsó rétegeinek, hogy ugyan nincsenek jó helyzetben, de nem is csúsznak lejjebb, és ez egyfajta biztonságot adott.
A jelenlegi kormány ezzel szemben azt hirdeti, hogy aki nem igyekszik, az lejjebb csúszhat, viszont aki megragadja a kínálkozó lehetőséget, felemelkedhet, és ez a válságtól függetlenül is igaz. Egy ilyen ígéretet jóval nehezebb valóra váltani - tette hozzá.
A konferencián a szervezők közös kutatását mutatták be, amelyben európai országok állam- és kormányfőinek a válság idején kialakított álláspontjait vizsgálták. Balog Zoltán a kutatásról azt mondta, a politikai kommunikáció és a "valóságos problémák" kapcsolatát mutatják be, és ezzel a politikusok, döntéshozók segítségére lehetnek.
Az eseményen a vizsgált országokat a Nézőpont Intézet egy-egy kutatója mutatta be. Velkey György Franciaországról azt mondta, Nicolas Sarkozy államfő a válság hatására újragondolta jobboldali gazdaságpolitikáját, és azt hangoztatta, hogy a korlátok nélküli, önszabályozó piac csődöt mondott, de a kapitalizmus alapelveit nem szabad elvetni. A francia köztársasági elnök azt is kijelentette, hogy nem lehet 20. századi intézményekkel és szabályozással válaszolni a 21. századi változásokra - idézte fel.
Balog Anna Németországot a "szociális piacgazdaság mintaországának" nevezte, ugyanakkor megjegyezte: a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz hűnek maradni a szociális piacgazdaság alapelveihez. Angela Merkel kancellár azt vallja, a német adófizetők pénzét és a német gazdaság érdekeit védik azzal, hogy segítenek a bajba jutott tagállamoknak, és nem hagyhatják, hogy összeomoljon az euróövezet, amely az EU békéjét garantálja - mondta.
Rajcsányi Gellért Nagy-Britanniával kapcsolatban felidézte, 2010-ben, már a válság idején konzervatív-liberális kormány alakult az országban, és bár ott ritka a koalíció, "sokak meglepetésére" még mindig kitart. A kutató szerint míg korábban a baloldali, munkáspárti kormány a szabályozások erősítését hirdette, a konzervatív politikusok deregulációt sürgetnek. David Cameron miniszterelnök célja az állam szerepének csökkentése a helyi közösségek jelentőségének növelésével párhuzamosan, emellett a kormányfő azt is hangsúlyozza, hogy "nemcsak a GDP-re, hanem az általános jó közérzetre" is figyelniük kell a döntéshozóknak - jegyezte meg.
Joób Kristóf Lengyelországot bemutatva kifejtette, az ország kivételes helyzetben van, hiszen a 2008-ban kirobbant válság kevésbé érintette, mint a többi uniós tagállamot. Megfogalmazása szerint Varsó igyekszik olyan képet sugallni, hogy az ország "a béke szigete a háborgó unióban". Emlékeztetett, hogy Donald Tusk kormányfő álláspontja nem változott a válság alatt: a többi tagállammal ellentétben továbbra is azt vallja, hogy nem kell az állam szerepét növelni, és a privatizáció bevételeiből próbálták elkerülni az államadósság növekedését.
Papp Milán Spanyolországról elmondta, José Luis Rodriguez Zapatero eleinte tagadó retorikát folytatva úgy nyilatkozott, a válság nem olyan mértékű, mint azt az elemzők állítják, és az államháztartás tartalékai miatt az államcsőd sem fenyegeti az országot. Később már azt hangsúlyozta, hogy a jóléti államot mindenképpen meg kell védeni, még a válságban is.
(MTI)
