Az Európai Bizottság értékelte és összehasonlította az egyes tagállamok roma-integrációs stratégiáinak végrehajtását, ennek érdekében tett intézkedéseket. Magyarország esetében dicsérik az ágazatok közötti együttműködést, a felzárkózási stratégia nyomon követési rendszerét. A Bizottság javasolja, hogy az uniós források felhasználásánál Magyarország is prioritásként kezelje a romák felzárkózásának támogatását a 2014-2020 közötti időszakban. Közlemény.
A jelentés szerint a kormányzati szervek sikeres és rendszerszerű párbeszédet folytatnak a regionális és települési önkormányzatokkal, ideértve a jó gyakorlatok megosztását. Az Európai Bizottság szerint Magyarország esetében megvalósul az érintettek képviseleti szerveivel és a civil társadalommal való rendszeres párbeszéd, a célcsoport aktív részvétele; célzott területi és egyben komplex megközelítést alkalmaznak a források felhasználásakor.
A közleményben dicsérik a magyar társadalmi felzárkózási stratégia monitoring-rendszerét, amely nyomon követi az intézkedések megvalósulását, társadalmi hatásait, minden ágazatra kiterjed, és támogatja a további adatgyűjtést és kutatást. A közlemény külön kiemeli a magyar kistérségi felzárkózási politikát. Értéke, hogy adatokra és a problémák mélységét pontosan mutató indikátorokra támaszkodva, komplex szociális, közösségépítő, vidéki és humán fejlesztésekkel valósítja meg a források megfelelő célzását a leginkább hátrányos helyzetű kistérségekben. Magyarország a felzárkózási folyamat nyomon követésére megfelelő helyzetelemzést készített, benne a legszegényebb roma közösségek feltérképezésével. A monitoring-rendszer kiterjed a társadalmi felzárkózási stratégia intézkedéseinek, eredményeinek és társadalmi hatásainak vizsgálatára. A monitorozási folyamatban minden érdekelt fél részt vesz, folyamatos és rendszerszerű a társadalmi felzárkózási stratégia értékelése és felülvizsgálata, illetve az együttműködés a statisztikai hivatalokkal.
A diszkrimináció elleni küzdelmet tekintve megemlítik, hogy Magyarország hatékony intézkedéseket vezetett be a társadalom érzékenyítése, a gyermekmunka és az embercsempészet elleni küzdelem érdekében.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy sok még a teendő, a problémákat csak szisztematikus munkával lehet csak kezelni. A közlemény említést tesz arról, hogy Magyarország, Csehország, Szlovákia esetében jelen van a roma gyerekek iskolai szegregációja. Ezen jelenség kezelése érdekében hoztuk létre egy hónappal ezelőtt az Antiszegregációs Kerekasztalt, amelynek célja, hogy a kormányzati és a civil oldal együtt konzultáljon az oktatási integráció és a szegregáció aktuális kérdéseiről.
Az egyes tagországok kijelölt kapcsolattartóinak működéséről azt írják, hogy Magyarországon megfelelően részt vesznek a nemzeti szintű ágazati koordinációs mechanizmusokban és az EU-források felhasználása tervezésében, s megvalósul a koordináció a különböző kormányzati szintek között.
A Bizottság javasolja egy közös stratégiai keretrendszer felállítását annak érdekében, hogy a különböző forrásokat a 2014-20-as időszakban minél hatékonyabban lehessen felhasználni a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a roma emberek integrációja érdekében. Ezért javasolja, hogy az ebbe való befektetés – 8 másik országhoz hasonlóan – Magyarországon is prioritásként szerepeljen, és meghatározott célokat tűzzenek ki a roma emberek munkaerő-piaci és társadalmi felzárkózása területén.
(Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)
