A Kormány 2011. november 9-ére azokról a nemzeti roma stratégiákról szervezett regionális konferenciát, amelyeket véglegesített formában az Európai Bizottságnak 2011. decemberéig kell benyújtani. A rendezvény támogatója az Open Society Foundations és a Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvány volt, házigazdája pedig Balog Zoltán, a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára volt.
A rendezvény célja a magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia széleskörű bemutatása, valamint annak a lehetőségnek a biztosítása volt, hogy a nemzeti stratégia megközelítéseiről a régió civil szervezeteinek képviselői, illetve a kormányzati szerepelői egyeztessenek.
Nyitóbeszédében Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kifejtette, hogy szeretnék az egyeztetéseknek egy fontos állomását, a konzultációs részt lezárni. Már a kormányváltástól elkezdtek dolgozni a romastratégián – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve: csak megvárták, hogy az unió romastratégiája is elkészülhessen.
A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kiemelte, hogy az uniós romastratégia négy területet ír elő: az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet és a lakhatást. A társadalmi konzultáció eredményeként még kiemelt fontosságú területként határozható meg a kommunikáció és a közbiztonság – mutatott rá Balog Zoltán. Mint fogalmazott, a kommunikáció esetében arról van szó, hogy miként tudják a többségi társadalomnak bemutatni, miért is van szükség felzárkóztatásra, romastratégiára.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiával kapcsolatosan az államtitkár rámutatott, hogy rettentően fontos a kölcsönösség elve. Ez azt jelenti, hogy akiket fel akarunk zárkóztatni, azoktól is teljesítményt várunk el. Balog Zoltán hozzáfűzte: a stratégia szándékosan nem csak a romákra, cigányokra koncentrál.
Újságírói kérdésre válaszolva Balog Zoltán elmondta: a társadalmi vitát ma zárják le, a Kormány várhatóan novemberben fogadja el a keretstratégiát. Eddig egyetlen uniós ország sem fogadott el olyan roma keretstratégiát, amelyik az Európai Unió roma stratégiai rendszerébe illeszkedik – hívta fela figyelmet.
Mizsei Kálmán, a Nyitott Társadalom Alapítványok (OSF) kuratóriumának elnöke elmondta: öröm, hogy a regionális szeminárium keretein belül a civil társadalom képviselői részt tudnak venni a párbeszédben, mert ez – bár minden stratégia létrehozása során fontos – a roma stratégiai ügyekben is elengedhetetlen. Az OSF már több mint húsz éve elősegíti azt, hogy a szegregálódott, rossz helyzetben élő romáknak segítséget nyújtsanak, és végső célként elérjék a dinamikus integrációt – hangsúlyozta Mizsei Kálmán.
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke a stratégia kapcsán rávilágított két veszélyre. Elsőként hangsúlyozta: az előző kormányok hibái felett nem szabad elsiklanunk, hanem át kell őket tekintenünk. Másodikként kiemelte a mesterséges botránykeltést, amelyet mindenképp kerülni kell.
A stratégia végrehajtása során mindenkire szükség van, közös a felelősségünk. Most nem szabad hibázni, mivel csak egy lehetőségünk van – húzta alá. Farkas Flórián elmondta: a hagyományok és a kultúra megőrzése nagyon fontos, hisz ezek nélkül egy kisebbség sem tud életben maradni. Ennek érdekében – előreláthatólag – jövőre megnyílik egy roma kulturális centrum az ORÖ gondozásában, továbbá meg fog jelenni az Európai Út című roma lap, valamint a Cigány Közlöny.
Ökrös Oszkár, Járóka Lívia EP- képviselő tanácsadója rámutatott: az Európai Unió költségvetési kerete arra a meggyőződésre alapoz, hogy a romák integrációja szükséges, lehetséges és gazdasági előnyökkel is jár. A végrehajtásnak több lépcsősnek kell lennie, a többszintű kormányzás elvén kell alapulnia, melyben minden intézménynek megvan a maga feladata – fűzte hozzá.
(kormany.hu)