A kárpátaljai magyar ajkú romák felzárkóztatásának lehetőségeiről tartottak kulturális programokkal színesített egész napos tanácskozást pénteken Beregszászon az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a kárpátaljai tehetséggondozó Genius Jótékonysági Alapítványnak és Magyarország beregszászi konzulátusának a szervezésében.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megtartott konferencián elhangzott, hogy a statisztikai adatok szerint 14 ezres, nem hivatalos felmérések szerint viszont 42 ezer főre becsült és gyorsan növekvő kárpátaljai roma társadalom közel fele magyar anyanyelvű, így a cigányság egyre fontosabb szerepet játszik a fogyatkozó helyi magyarság oktatási rendszerének a fenntarthatóságában.

Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a magyarországi Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát ismertető előadásában hangsúlyozta: a tapasztalatok átadásával Magyarország jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar anyanyelvű kárpátaljai romák társadalmi felzárkóztatásához.

A politikus kifejtette: a Kárpátalja számára is lehetséges iránymutatóul szolgáló roma felzárkóztatási stratégia lényege egy olyan "hézagmentes" támogatási lánc kiépítése, amely kisgyermekkortól a felnőttkorig olyan támogatási lehetőségek láncolatát kínálja a leszakadó társadalmi rétegek tagjainak, amelybe azok bármelyik életszakaszban bekapcsolódhatnak. Ennek fontos kezdeti eleme a Biztos Kezdet gyermekház, amelyből eddig 48 létesült, s további 26 építését tervezik az országban, s ahol a gyermek a szülővel együtt töltheti az egész napot - tette hozzá. A stratégia oktatással foglalkozó részét elemezve elmondta, hogy a diákok valós teljesítményéhez kötött új ösztöndíjrendszerben közel 20 ezren részesültek a 2011-2012-es tanévben. A program eredményességét jelzi, hogy felére csökkent az osztályismétlések száma - emelte ki, megjegyezve, hogy az oktatás a felzárkózás kulcsa.

A helyettes államtitkár rámutatott: paradigmaváltással el kell érni, hogy a roma értelmiségiek és minden roma ember vállalja roma identitását és Magyarországon a magyar identitását is, mert e nélkül bizonytalan lesz az életben.

Brenzovics László, a Genius alapítvány elnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy Kárpátalján egy eddig példa nélküli kezdeményezés veszi kezdetét, amikor egy kisebbség, a kárpátaljai magyarság próbál segíteni egy másik kisebbségnek, a romáknak a felzárkózásban.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) elnöke a magyar ajkú kárpátaljai romák oktatási helyzetét elemezve arra emlékeztetett, hogy növekvő lélekszámuk folytán a romák egyre jelentősebb részét képezik a régió magyar iskolák tanulóinak. A felzárkóztatásuk azért is elengedhetetlen, mert sok magyarlakta településen a roma diákoknak köszönhetően tudják fenntartani a magyar tannyelvű iskolát.

A beregszászi roma nap istentisztelettel kezdődött a helyi roma templomban, amelyen Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A romatelepen anyaországi támogatásból több mint ezer adag meleg ételt és 800 kenyeret osztottak szét a rászorulóknak.

A roma napot gazdag kulturális programsorozat színesítette. A beregszászi roma templom kertjében Kulcsár Iván előadóművész, míg a magyar főiskolán a Romano Glasso cigány folklór együttes adott koncertet, a helyi roma iskolában gyermekszínházi előadást tartottak, a főiskola Gross Arnold termében pedig a romák életét bemutató fotókiállítás nyílt.

A konferencia keretében szakemberek részvételével szekcióüléseken vitatták meg a kárpátaljai magyar anyanyelvű romák oktatási, egészségügyi és szociális helyzetét.

(MTI, EMMI, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)