Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és és ifjúságügyért felelős államtitkára parlamenti sajtótájékoztatójával ma délután kezdetét vette a Házasság Hete rendezvénysorozat: február 11. és 20. között legalább 30 helyszínen több mint 40 rendezvény hívja fel a figyelmet a házaság és a család fontosságára. Közlemény.

Az országházi rendezvényen Soltész Miklós mellett még részt vett:

- Rónaszékiné Keresztes Mónika, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Népesedéspolitikai Albizottságának elnöke
- Bíró László, tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
- Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke
- Szabó Endre és Szabóné Nemesy Krisztina, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnöke és felesége, a Házasság Hete - Magyarország 2011 házaspárja

A sajtótájékoztatót Novotny Zoltán sportriporter, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke moderálta, ahol rögzítették: házasságban élni jó, az elköteleződés nagy boldogság forrása. A házasodási kedv hazánkban ugyan jelentősen visszaesett, ám a közvéleménykutatások adatai azt bizonyítják, hogy mindezek ellenére a házasság intézményének presztízse változatlanul erős, a házasság továbbra is a legtámogatottabb és legmegfelelőbbnek tartott párkapcsolati, együttélési forma.

A házasságról számokban

• A házasok száma 2000-ben a népesség 52,6 százaléka volt, most 45,8 százaléka
• A 20-29 évesek körében 2000-hez képest felére csökkent a házasodók száma
• Az egyedülállók aránya nőtt (2000-ben 26,4 százalék volt, most 32,3 százalék)
• Az ezer fennálló házasságra jutó válás 2000-ben 10,7 volt, most 12
• A házasságok több mint 60 százaléka válással végződik, 2000-ben még „csak” 50 százaléka
• Az újszülöttek 40%-a házasságon kívül születik
• 1990-ben az először házasuló menyasszonyok átlagos életkora 22 év volt, 2007-ben ugyanez 27,5-re tolódott ki
• Ma a nőknek 56%-a de jure hajadonként fogja leélni az életét

Népesedési helyzetünk

• 2010-ben 10 millió alá csökkent a magyar lakosság létszáma
• 2010-ben először fordult elő, hogy 90000-nél kevesebb gyermek született
• A magyar termékenység az egyik legalacsonyabb Európában (EU átlag: 1,35, míg a magyar 2001-ben 1,31, 2004-ben 1,28 volt, ugyanakkor a reprodukcióhoz min. 2,1 kellene)
• A 15-49 éves nőkre jutó átlagos gyerekszám 2000-ben 1,26 volt, ma 1,11
• A szülőképes korú nők ma magasabb életkorban vállalják első gyermeküket, mint a korábbi generációk (átlagosan 27,7 évesen, 2000-ben 25 évesen)
• A két gyermeket vállalók aránya csökken elsősorban a válások nagy száma miatt (2 gyermekes nők száma 2000-ben 31,3%, ma 24,7%)

A támogató család bizonyítható módon lelki és testi egészségvédő tényező. (Skrabski Á. – Kopp M.) Valamennyi pszichológiai életminőség-mutató jobb azok között, akik úgy érzik, nehéz élethelyzetben számíthatnak családtagjaikra. A férfiak között a családi támogatás mértéke az élet értelmének tudatát, a koherenciát erősíti, a nők esetében a depressziótól és reménytelenségtől véd a jó családi légkör. A párkapcsolatok átalakulása fontos a termékenység alakulása szempontjából, hiszen a házasság halogatása, térvesztése, az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése, a párkapcsolatok növekvő instabilitása az utódok számának radikális csökkenésében is megmutatkozik.

(Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)