2011. szeptember 1-től a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal vagy más módon fűtenek. A gáz- és távhőtámogatás helyébe lépő támogatási rendszer egyszerűbb lesz és a jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást.
A lakásfenntartási támogatás és a gáz- és távhőtámogatás integrációja révén egyszerűsödik és egységesebbé válik a lakhatással összefüggő szociális ellátások rendszere, mert nem kell két, hasonló célokat szolgáló támogatási rendszert párhuzamosan működtetni. Így kiszűrhetőek a támogatást jogosulatlanul igénybevevők. Ugyanakkor valamennyi lakhatással kapcsolatos kiadásra kiterjed és az eddigiekhez képest a fűtéstámogatás terén szélesebb körben részesülhetnek segítségben azok a rászorulók, akik egyéb fűtési nemeket (pl. fa, szén, villany, palackos gáz, fűtőolaj, stb.) használnak. Lakásfenntartási támogatást a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatorna használati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram, víz és gázfogyasztás költségeire lehet kérni.
Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett). A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz (a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0; a második: 0,9; minden további nagykorú arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8 és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7).
Annak érdekében, hogy a támogatás a korábbinál igazságosabb és hatékonyabb legyen, a lakásfenntartási támogatás feltétele lesz a jövedelem- és vagyonvizsgálat és annak előírása, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani. A vagyon mértékének megállapításakor az ingatlant, a járművet és a forgalomképes vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, nem kell azonban beszámítani a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlant, az általa lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, valamint a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű értékét.
A természetben nyújtott támogatás a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás, stb.) számlák kifizetése közvetlenül a szolgáltatók felé történik, illetve lehetőség szerint közvetlen a hozzájárulás az adott településre jellemző tüzelőanyag megvásárlásához. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában. A támogatást elsősorban azokhoz a rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
Az új kormány 2010-től több alkalommal döntött gázár- és távhőtámogatás jogosultsági határidejének meghosszabbításáról, legutóbbi döntésével 2011. augusztus 31-ig hosszabbította meg a támogatás jogosultsági határidejét. Az ennek helyébe lépő lakásfenntartási támogatás iránti új igényeket azok, akik eddig gáz vagy távhőtámogatásban részesültek 2011. szeptember 1-étől a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál nyújthatják be. A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától havonta folyósítják, illetve a fizetési kötelezettség felmerülésének időpontjában. A már megállapított - és jelenleg is folyósított - lakásfenntartási támogatások esetében az új szabályokat a rendes éves felülvizsgálat során kell először alkalmazni.
Az alábbi példák azt mutatják, hogy - a jogszabályban meghatározott bizonyos típus feltételek együttes megléte esetén – a támogatások összege egy-egy esetben miként alakulhat.
• Egytagú háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 28.500 Ft, akkor a támogatás összege 3.600 Ft/hó. (Változatlan marad.)
• Egytagú háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 60.600 Ft, akkor a támogatás összege 2.500 Ft/hó. (A jelenlegi szabályozás szerint nem jogosult támogatásra a jövedelem miatt.)
• Kéttagú, egy kiskorút nevelő háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 19.675 Ft, akkor a támogatás összege 5.500 Ft/hó. (Változatlan marad.)
• Kéttagú, egy kiskorút nevelő háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 56.850 Ft, akkor a támogatás összege 2.500 Ft/hó. (A jelenlegi szabályozás szerint nem jogosult támogatásra a jövedelem miatt.)
• Négytagú, kettő kiskorút nevelő háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 32.243 Ft, akkor a támogatás összege 6.100 Ft/hó. (6700 Ft/hó-ról csökken a fogyasztási egységre történő áttérés miatt) • Négytagú, kettő kiskorút nevelő háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 54.928 Ft, akkor a támogatás összege 2.600 Ft/hó. (A jelenlegi szabályozás szerint nem jogosult támogatásra a jövedelem miatt.)
• Öttagú, három kiskorút nevelő háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 31.964 Ft, akkor a támogatás összege 6.600 Ft/hó. (7.200 Ft/hó-ról csökken a fogyasztási egységre történő áttérés miatt)
• Öttagú, három kiskorút nevelő háztartás esetében, ha az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 56.821 Ft, akkor a támogatás összege 2.500 Ft/hó. (A jelenlegi szabályozás szerint nem jogosult támogatásra a jövedelem miatt.)
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)