Az emberi jogi szemléletnek kell érvényesülnie a fogyatékosságügyben, ezt segíti a kormány által elfogadott stratégia is, amely célja többek között a nagy, akár több száz fős ellátóintézmények átalakítása - jelentette ki Réthelyi Miklós pénteken, Hódmezővásárhelyen.
A nemzeti erőforrás miniszter szerint a rendszerváltozást megelőző évtizedek fogyatékosságügyére atyáskodó szemlélet volt jellemző. Ez a sajnálatos, alá-fölérendeltségen alapuló megközelítés nem tette lehetővé az egyén fejlődését - mondta Réthelyi Miklós a súlyosan, illetve halmozottan sérült gyermekeket ellátó Csodaház alapításának ötödik évfordulóján rendezett konferencián.
Ma már az emberi jogi szemlélet az általános, ez alapján a többségi társadalom feladata nem a fogyatékos ember helyetti cselekvés, hanem annak lehetővé tétele, hogy önálló döntéseket hozva ők is a közösség aktív részesévé váljanak – közölte Réthelyi Miklós.
A súlyosan-halmozottan sérült emberek esetében a környezet felelőssége még hangsúlyosabb, hiszen esetükben a kapcsolattartás, esetenként a kommunikáció is nehézségeket jelent - folytatta a tárcavezető, hozzátéve: náluk a társadalom elsődleges feladata a fejlesztés, és az öngondoskodásra való felkészítés, ez azonban nem valósítható meg a családtól, a társadalomtól elszigetelten.
Ezt segíti a kormány által elfogadott stratégiai program, amely célja az akár több száz fős, fogyatékosokat ellátó intézmények átalakítása, kisebb lakóotthonok vagy legfeljebb ötvenszemélyes lakócentrumok kialakítása. A koncepció része a lakhatás és az egyéb szolgáltatások szétválasztása is, amelyre jó minta a hódmezővásárhelyi Csodaház is – mondta Réthelyi Miklós, aki országosan is példaértékűnek nevezte az intézményben folyó munkát.
(mti, kormany.hu)
