Magyarország 2007-ben a világon elsőként ratifikálta egyidejűleg az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét (CRPD) és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Ennek köszönhetően nálunk nyílt először arra lehetőség, hogy civilek és magánszemélyek panaszt nyújthassanak be a Fakultatív Jegyzőkönyv által rögzített egyéni eljárás keretén belül. Közlemény.

Az Egyezmény végrehajtását vizsgáló Bizottsághoz a 2010-es önkormányzati választásokat követően hat személy képviseletében nyújtottak be panaszt a fogyatékossággal élő személyek szavazati jogának magyarországi korlátozásával kapcsolatban. A Bizottság az ügyben 2013. szeptember 9-én megállapította, hogy Magyarország megsértette az Egyezmény 29. cikkében foglalt, választójoggal kapcsolatos kötelezettségeit. A Bizottság észrevételei alapján már a panasz benyújtását követően megkezdődött a gondnokság alatt álló személyek választójogával kapcsolatos döntések felülvizsgálata.

Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépett új Alaptörvénye alapján – a korábbi Alkotmánnyal szemben – a gondnokság alatt álló személyek immár nem zárhatók ki automatikusan a választójogból; erre csakis egyedi bírói mérlegelés alapján kerülhet sor. Ez nyert megerősítést a választási eljárásról szóló törvény 2013. júniusi módosításával, amely rögzíti továbbá, hogy az a gondnokság alatt álló személy, akit a bíróság nem zárt ki a választójogból, e jogát önállóan, személyesen gyakorolhatja.

Hazánk továbbra is kiáll a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak és alapvető szabadságainak előmozdításáért és mélyen elkötelezett a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény betartása mellett. A tény, hogy az elsők között csatlakoztunk a Fakultatív Jegyzőkönyv által biztosított egyéni panaszeljáráshoz azt is jelzi, hogy hazánkban a civil társadalom erős és jól működik, ezzel is jobbítva a jogalkotást.

A döntéssel kapcsolatban a szaktárca hat hónapon belül részletes választ terjeszt a Bizottság elé.

(Szoviális és Családügyért Felelős Államtitkárság)