Kutatási program indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetében a magyar siketjelnyelv egységesítésére. A 334 millió forintos forrású, JelEsély elnevezésű - az Új Széchenyi Terv keretében induló - projekt azt készíti elő, hogy 2017-től - a törvényi előírásnak megfelelően - be lehessen vezetni az oktatásban a jelnyelvet.
Pálinkás József, az MTA elnöke az Akadémián szerdán tartott projektindító rendezvényen azt mondta, egy közösséget jól jellemez, hogyan viszonyul és hogyan segíti a hátrányt szenvedő tagjait, köztük a hallássérülteket.
Méltatta a 2009-ben elfogadott törvényt, amely kötelezővé teszi a jelnyelv használatát és tanítását az oktatásban, majd köszönetet mondott Soltész Miklós szociális államtitkárnak és Kósa Ádám európai parlamenti képviselőnek azért, hogy a program elindítását lehetővé tették.
Soltész Miklós arról beszélt, nem véletlen, hogy az alaptörvénybe is bekerült, hogy "Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét". Elmondta, hamarosan egy hasonló egyedülálló programot indítanak, az a tolmácsszolgálatokat fogja segíteni jelnyelvi videotolmácsolással, erre a projektre 540 millió forintot fordítanak.
Kósa Ádám jelnyelven arról adott tájékoztatást, hogy a most induló projekt adja majd meg az alapot a siket emberek számára a kommunikációs akadálymentesítéshez, ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjanak és "önálló személyként" be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
Jelezte, a program a jobb minőségű élet lehetőségét is megteremti a Magyarországon élő mintegy 10 ezer siket ember számára.
A jelnyelvi törvényt méltatva arról beszélt, a jogszabály nem "orvosi személetű", tehát nem mint meggyógyítandó emberekre tekint a siketekre és nagyothallókra, hanem mint olyan személyekre, akik rendelkeznek értékekkel és készségekkel, és ezeket kívánja segíteni.
Elmondta, a projekt Közép-Európában egyedülálló, és alapot ad egy minőségi oktatásra, a siket gyerekek számára a kétnyelvű oktatásra.
A sajtótájékoztatóra kiosztott háttéranyagban az áll, hogy becslések szerint Magyarországon a siket népesség alkotja a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbséget.
A 2009-ben született, a magyar jelnyelvről és annak használatáról egyhangúlag elfogadott törvény egyebek mellett kimondja, hogy 2017-től a hallássérült gyereket nevelő, oktató gyógypedagógiai intézmények a szülők kérésére kötelesek az óvodai és iskolai nevelést jelnyelven is biztosítani.
A projekt keretében várhatóan akadémiai jelnyelvi szótárt is készítenek.
(MTI)
