„Yes, we can! A lobbizás művészete – a fogyatákossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény nemzeti teljesítését fokozó hatékony stratégiák” volt a címe az Európai Siketek Szövetségének éves rendes közgyűlésének, amit idén először Magyarországon rendeztek meg. A négynapos, konferenciával egybekötött workshop a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) szervezésében és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával valósul meg.

Az eseményen részt vett Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki köszöntőjében elmondta, hogy egy néhány évvel ezelőtti, a SINOSZ által szervezett rendezvényen határozták el: megpróbálnak valamit tenni a siket és hallássérült közösség érdekében. A jelnyelvi törvényt ezt követően kezdtük el kidolgozni – tette hozzá.

A téma súlyát jelzi - húzta alá Soltész Miklós -, hogy a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, a fogyatékosságügyi ENSZ Egyezmény ratifikálása és az Országos Fogyatékosügyi Program után a fogyatékosságügyi jogalkotásban immár negyedik alkalommal fordult elő, hogy 2009. november 9-én az Országgyűlés "egyhangúlag" szavazott.

Kézzel fogható eredményeket kell elérni a törvény által, melyek a hallók számára is előnyösek lesznek, így például a feliratozás elterjedése általánosan jó hatással lenne az olvasási készségre - emelte ki az államtitkár. Hozzátette: közel három millió euró támogatást fordíthatunk erre a nemes célra, ha a társadalmat is fel tudjuk készíteni arra, hogy el tudja fogadni azokat a törekvéseket, melyek nem csak a siketekért, hanem általában a fogyatékkal élőkért teszünk.

Azonban ez egy érzékeny téma, hiszen - ahogy a görögországi példa is mutatja - ha egy társadalomban gazdasági feszültségek keletkeznek, akkor nagyon óvatosan kell megfogalmazni az igényeket - figyelmeztetett az államtitkár.

Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos előadásában megjegyezte: a jelnyelvi törvényre méltán büszkék megalkotói és azok, akik harcoltak az elfogadásáért. Ma Magyarországon hatvanezer siket és összesen háromszázezer hallássérült ember él, a törvény elfogadásával pedig - tette hozzá - az ő évtizedes álmuk valósult meg.

A miniszteri biztos emlékeztetett, a hogy a jogszabály elfogadásához segítséget nyújtottak a már elfogadott nemzeközi egyezmények is. Bernáth Ildikó röviden vázolta a jelnyelvi tolmácsszolgálat működését és üdvözölte a tényt, hogy egyre többen ismerik és veszik igénybe a szolgáltatásait. A törvény néhány pontjának magyarázata uán a miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra: a munka nem fejeződött be, tovább kell menni, hiszen a cél az, hogy újszülött korában minél több gyermeket vizsgáljanak meg, így a fogyatékosság jelei korán felismerhetőek legyenek.

Kósa Ádám Európai Parlamenti képviselő, a SINOSZ elnöke úgy fogalmazott: büszke arra, hogy a Magyarországon megrendezett szemináriummal az Európai Siketek Szövetségének (EUD) érdekérvényesítő képességét és a jelnyelv elismertetését segíthetik elő az Európai Unió valamennyi tagállamában.

Emlékeztetett: Magyarország ezen az úton élen jár, hiszen az Alaptörvény már tartalmazza a jelnyelvet, mint a magyar kultúra részét, melynek használatáról külön jogszabály is született. A SINOSZ több évtizedes álma valósult meg ezzel - nyomatékosította.

A jelenleg Lengyelországban tartózkodó, a rendezvény fővédnökségét magára vállaló Schmitt Pál levelében köszöntötte a meghívott vendégeket. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet: a célkitűzés az, hogy az ENSZ egyezmény jó gyakorlatokat is bemutasson. Büszkék vagyunk arra - mutatott rá -, hogy olyan országban fogadhatjuk Önöket, mely az Európai Parlamentben is jelnyelvi tolmácsot biztosított. Kívánom, hogy a konferencián résztvevők munkája biztosítsa a siketek és halláskárosultak jogainak elismerését, valamint pozitívan járuljon hozzá a mindennapi életükhöz - fejezte ki levele végén jókívánságait a köztársasági elnök.

(kormany.hu)