A Kormány elfogadta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak azt a javaslatát, amely több ponton, helyenként koncepcionális kérdésekben módosítja a szociális igazgatásról, a gyermekek védelméről és a családok támogatásáról szóló törvényeket.

Az előterjesztés kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programjának az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítását, az intézmények megerősítését, továbbá a szociális szolgáltatásokat érintő adminisztratív terhek csökkentését célzó pontjaihoz.

Főbb változások:

1. Növekszik a természetben nyújtott segélyek aránya
A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosításának következtében  növekszik a természetben nyújtott segélyek aránya. Ez részben az uzsora jelenségének visszaszorítását is szolgálja, ezért a változtatás egyrészt az aktív korú foglalkoztatható személyeknek nyújtott jövedelempótló ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében is lehetővé teszi a részben természetben történő segélyezést, másrészt gördülékenyebbé teszi a lakásfenntartási támogatás természetbeni nyújtását.
Az önkormányzatok felhatalmazást kapnak, hogy a jövőben a lakásfenntartási támogatás folyósítását a lakókörnyezet rendezettségének biztosításához kössék.

2. Egyértelművé válik a családi pótlék felhasználása
A családtámogatási törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a családi pótlékot ott kell felhasználni, ahol a gyermeket teljes körűen ellátják, azaz ahol a gyermek él. Ez azt jelenti, hogy gondozottak esetében a jogosult az adott intézmény vezetője.
A változtatás pontosítja az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély szabályait: egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrekre tekintettel járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak – a gyerek egyéves korát követően – ha 30 órát meg nem haladóan, vagy otthon folytatnak keresőtevékenységet.

3. Változnak a bölcsődei térítési díjak
A gyermekvédelmi területen a térítési díj-szabályozás átalakításának célja, hogy egy struktúrájában sokkal áttekinthetőbb, társadalmi szinten arányos tehervállalást megteremtő szabályozás jöjjön létre. A térítési díj meghatározásánál figyelembe kell venni az adott család egy főre jutó jövedelmét is. Fontos kiemelni, hogy a szabályozás a fenntartóra (pl. önkormányzat) bízza annak eldöntését, hogy él-e a lehetőséggel és bevezeti-e az adott bölcsődében a gondozásért kérhető személyi térítési díjat.
Térítésmentes lesz a bölcsődei gondozás:
-    a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyermeket,
-    a három vagy több gyermeket,
-    a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára,
-    illetve azok részére, akik jövedelemmel nem rendelkeznek.

Bölcsőde tekintetében az intézkedés összességében bevétel növekedést jelenthet az intézményeknek és fenntartóiknak, ugyanis jelenleg csak az étkezésért kérhető térítési díj, amely az intézmény működési költségének mintegy 6%-át teszi ki. Sok fenntartó szabályozatlan módon és jogcímeken anyagi hozzájárulást kér a szülőktől. A térítési díj szabályainak átalakítása ezért a jogkövető magatartást is ösztönzi. Ezzel igazságosabb lesz a tehervállalás, hiszen a tehetősebb szülők nagyobb összeggel tudnak hozzájárulni a szolgáltatás működtetéséhez, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők mérsékeltebb módon.

4. A családi napközik meghatározása
A családi napközi és a családi gyermekfelügyelet olyan gondoskodási formák, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak az érintettek igényeihez, az adott család szükségleteihez.  Ezért az ilyen intézmény fenntartója a jövőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám felett több gyermek szülőjével is szerződhet, azonban egy időben legfeljebb az engedélyezett létszámú gyermek lehet jelen. Az intézkedésre azért van szükség, mert a gyakorlat azt igazolja, hogy a beíratott és az adott napon ténylegesen bent lévő gyermekek száma gyakran eltérő.
Hiánypótló jelleggel a módosítás rögzíti az alternatív napközbeni ellátás fogalmát, amely többek között magában foglalja a játszótéri program, a játszóház, a klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő gyermek kapcsolatát erősítő, a szocializációt támogató szolgáltatásokat, a veszélyeztetett gyermekek napközbeni felügyeletét, illetve az étkeztetést. Ezek a szolgáltatások a gyermek védelme érdekében működési engedélyhez kötöttek.

5. A házi segítségnyújtás szabályozása
A színvonalas házi segítségnyújtást biztosítja és az indokolatlan állami támogatás kiáramlást akadályozza, hogy a jövőben a civil szervezetek – a már működők is – állami támogatással akkor végezhetik ezt a tevékenységet, létesíthetnek új szolgáltatást, vagy bővíthetik a létszámot, ha ehhez az érintett települési önkormányzat hozzájárul. Az önkormányzat nyilatkozatát a fenntartónak be kell nyújtania a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz a befogadási (támogatási) kérelmével együtt. Azok a szolgáltatók, akik nem kapnak adott költségvetési évben állami forrást, továbbra is végezhetik a tevékenységüket, azaz a működésük nincs korlátozva.

6. Módosul az idősotthoni ellátás
A jövőben – a férőhelyszám 15%-ának erejéig – azok az idős emberek is felvehetők az idősotthonokba, akik ugyan egészségi állapotuknál fogva ápolást-gondozást még nem igényelnek, de biztonságérzetüket növeli ez az ellátás és anyagi fedezettel is rendelkeznek. A módosítással lehetővé válik, hogy az idős emberek a gondozási szükséglet, illetve jövedelem- és vagyonvizsgálat nélkül is bekerülhessenek az idősek otthonába, amennyiben ellátásuk teljes önköltségét képesek megtéríteni. Ellátásukhoz az állam nem biztosít normatív állami hozzájárulást.

7. Megszűnik az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés.
Ezt mostantól a helyi önkormányzatnak (társulásnak) minden esetben be kell fizetnie a központi költségvetésbe, azaz akkor is, ha az általa korábban fenntartott intézményt (szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi) olyan egyházi fenntartónak adta át, aki a kormánnyal megállapodást kötött. A mentesülésre már a folyamatban lévő átadások esetében sem lesz lehetőség.

(Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)