A kormány elfogadta a 2014-2020-ig tartó időszakra vonatkozó sportlétesítmény-fejlesztési stratégiát. A program meghatározza azon sportlétesítmény-fejlesztési irányokat, amelyek mentén nem kizárólag az élsportot és utánpótlás-nevelést, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek sportolási igényeit is kiszolgáló sportlétesítmények fejlesztésére kerülhet sor. Közlemény.
A Kormány a sportlétesítmény-fejlesztési stratégiával több évtizedes lemaradást orvosol, ezáltal is kifejezve, hogy kiemelt ágazatként kezeli a sportot és a jövő nemzedékeinek egészségét. A közelmúlt jelentős sportpolitikai döntéseinek köszönhetően a 2010. évi számadatokhoz képest 30%-kal nőtt az igazolt sportolók száma. Közel 70.000-rel több gyermek sportol különféle sportegyesületekben csak a látvány-csapatsportágakban, de a többi sportág esetében is jelentős növekedés figyelhető meg az elmúlt években. A rendszeres testmozgáshoz, a mindennapos testneveléshez, a szabadidő- és versenysporthoz, az utánpótlás-neveléshez a sportlétesítmények a kor követelményeinek megfelelő fejlesztése szükséges.
A kormány a sportágazat társadalmi szervezeteivel együttműködve hosszú távú sportlétesítmény-fejlesztési célokat határozott meg. A versenysport és az utánpótlás-nevelés területén kiemelkedő „hagyományos sportnemzeti” eredmények megőrzése mellett a szabadidősport területén is növekszik a testmozgást rendszeresen űzők száma, az akadálymentes sportlétesítmények aránya, és mindezeknek köszönhetően javul a társadalom általános egészségügyi állapota.
A sportlétesítmény-fejlesztések megvalósításánál kiemelten fontos szempont a fejlesztések települési szinthez történő illesztése és a fenntartható működtetés.
A sportlétesítmény-fejlesztési stratégiában foglalt célok teljesítésével 2020-ra a magyarországi sportlétesítmények minden jelentősebb sportág esetében alkalmasak lesznek nemzetközi világversenyek megrendezésére és segítik a magyar sportolók sikeres felkészülését.
(EMMI, Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság)
