Tavaly az újonnan alakult kormány első döntései között szerepelt, hogy visszaadja a sportnak, amit a Bajnai-kormány a megszorításokra hivatkozva a sport területéről elvont.

A kormányváltás után ismertté vált súlyos költségvetési hiány ellenére megítélt 1 milliárd Ft többlettámogatásból 700 milliót az olimpiára készülő versenysport, 300 millió Ft-ot pedig a szabadidősport kapott. Ezután 2011-re a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetésében a 2010-es (még az előző kormányzat által megállapított) év 16 milliárdos sport célra fordítható keretet több mint másfélszeresére, 24 milliárd Ft-ra növelte a kormány, összkormányzati szinten pedig a támogatás eléri a 31 milliárd Ft-ot, ami nominálisan meghaladja a sport eddigi legjobb, 2002-es évét, így ezzel újabb mérföldkövet jelölt ki a sport támogatásában a magyar kormány.

A lépések azonban itt nem értek véget. A kormányzat adómentessé tette az olimpiai járadékot, a Gerevich Aladár sportösztöndíjat és az eredményességi támogatást. Emellett kiterjesztette az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás hatályát a hivatásos sportolókra, edzőkre és más sportszakemberekre, szövetségi és sportszervezeti alkalmazottakra, támogatva a sportgazdaság kifehérítését, teljesítve a sport szektor jogos elvárását, hogy a kultúra más területén működőkhöz hasonlóan élhessenek az EKHO adta lehetőséggel. A kormány ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a szabadidősportra is: a 2011-es költségvetési előirányzatban a szabadidősport támogatottsága 2010-hez képest 25%-kal nőtt. A kormány elé benyújtásra váró Sportstratégiában középtávú célkitűzésként szerepel a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése, amelynek szükségét egészségfelmérések, tanuló egészségmagatartás vizsgálatok eredményei is alátámasztják. Mint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjének az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága előtt megtartott mai beszámolóján is elhangzott, a mindennapos kötelező tanórai testnevelés folyamatos bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor a 2012/2013 tanévtől kezdve, amelyet a 2011/12-es tanévben átmeneti intézkedésként a mindennapos kötelező iskolai testmozgás bevezetése előzhet meg.

Mindezek mellett az iskolai-, diák és felsőoktatási sport költségvetési támogatása ugyancsak közel 25%-kal 355,2 millió Ft-ra emelkedett. Stratégiai szerepet kapott az utánpótlás-nevelés, az erre fordított költségvetési forrás az előző évhez képest csaknem 25%-kal, 1,65 milliárd Ft-ra nőtt. A költségvetésben 2,2 milliárd Ft-os új tétel az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítását és az MLSZ utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását segíti. Megduplázódott a fogyatékossággal élők sportjának támogatása is a Magyar Paralimpiai Bizottságon (MPB) keresztül. A 2012. évi Londoni Paralimpiai felkészülésre biztosított többletforrásokon túl az MPB működésének támogatása is jelentősen nőtt. A magyar sport rendszere tehát a szigorú költségvetési tervezés mellett is jelentős forrásnövekményben részesült a kormányváltás óta.

Varga László MSZP-s képviselő kifogásolja, hogy a magyar sportélet legnagyobb civil szervezete, a MOB visszakapja korábbi jogosítványait. A magyar sportban köztudottan súlyos problémákat okozott, hogy a sporttörvény 2004. évi módosítása csökkentette a civil szervezetek szerepét a sportirányításban. Sürgős beavatkozásként a sporttörvény tavalyi módosításával a Parlament kormányzati többsége juttatta vissza a sport civil szervezeti szintjének a köztestületi döntéshozatali jogosítványokat.

A Sporttörvény tavalyi módosítása során kialakított új, egycsatornás sportfinanszírozási rendszerről az MSZP-s képviselő kifogásával ellentétben nem csak szóban adtak tájékoztatást a sportvezetők, az a megjelenő törvénymódosításban el is olvasható.

Több alkalommal elhangzott: a hatékonyabb és átláthatóbb forrásfelhasználáshoz egycsatornás finanszírozási rendszerre és forráskoncentrációra van szükség, melynek értelmében egy szervezet egy célra, csupán egyetlen forrásból kaphasson állami támogatást. Varga László MSZP-s képviselő állításával szemben ez nem azt jelenti, hogy a sportnak csupán egyetlen területe (pl. a versenysport) kaphat állami segítséget, hanem azt, hogy a sport mindegyik szegmense (diák- és hallgatói sport, szabadidősport, létesítmény-fejlesztés stb.), de csupán egy állami csatornán keresztül kaphat költségvetési forrásból támogatást.

Sajnálatos, hogy Varga László sajtótájékoztatóján a társasági adókedvezményeket érintő kérdésben is nyilvánvaló tájékozatlanság alapján tett megállapításokat, ennek elkerüléséhez csupán át kellett volna tekintenie a T/3376 törvényjavaslatot – a tervezetben szereplő 20 javaslatból hosszas egyeztetés után elért megegyezés alapján 19 közvetlenül, az EU Bizottságának jóváhagyása nélkül elindulhat, s csupán egy javaslatot vizsgál hivatalosan a Bizottság, de azt is kizárólag a támogatás mértékére vonatkozóan. Ez egy teljesen újszerű, az európai jogrendben eddig nem szereplő jogi konstrukció esetében kimondott sikerként értékelhető.

Az MSZP-s képviselő példanélkülinek nevezte a debreceni futballstadion megépítésére vonatkozó döntést. A fejlesztés valóban szokatlan, miként a Puskás Ferenc Stadioné is, az elmúlt nyolc évben ugyanis a nemzetközi szintű sportrendezvények számára alkalmas létesítmények állami fejlesztése igencsak elmaradt. A debreceni stadion megépítésével hazánk második legnagyobb városában is lehetőséget kap az egyébként legtöbb igazolt sportolót felmutató labdarúgás és a sport iránt érdeklődő közönség egy nemzetközi szintű létesítmény használatára. Ez a döntés az ország keleti részét is bevonja a sportturizmus és a sport gazdaságélénkítő hatásait erősítő fejlesztések körébe.

Talán az sem mellékes, hogy a képviselő által „fideszes” városként megjelölt Debrecen mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával egy másik sportág, a kajak-kenu esetében éppen egy MSZP-s polgármester által vezetett városban valósul meg az az olimpiai felkészülés szempontjából igen fontos Szegedi Olimpiai Központ, vagyis a Maty-éri Nemzetközi Kajak-Kenu és Evezős pálya infrastrukturális fejlesztése, méghozzá 450 millió forintos kormányzati támogatással, miközben a nyári kajak-kenu világbajnokság megszervezését további 300 millió forinttal támogatja a sportvezetés. A sport működését támogató erőforrásokat tehát nem a városvezetők politikai hovatartozása, hanem a megalapozottan várható sportszakmai eredmények mérlegelése alapján telepíti a kormányzat.

(Sportért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)