Az öttusázó Simóka Beátát június 20-án váltotta Czene Attila, aki immár a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkári pozícióját tölti be. Az 1996-os atlantai olimpián aranyat, négy évvel korábban pedig ezüstöt bezsebelő olimpiai bajnok úszó az Aktív Szemeszternek elmondta: államtitkárként is legalább annyira elkötelezetten dolgozik majd a sport jövőjéért, mint élsportolóként küzdött a győzelemért.

- Azonnal és aktívan kezdett bele teendőibe államtitkárrá történő kinevezését követően. Milyen változásokra számíthat a magyar sport?

- Az első megoldandó feladatok között szerepelt a kormány által az olimpiai felkészülésre megítélt 700 millió forintos többletforrás megfelelő elosztása. A Sportért Felelős Államtitkárság és a Magyar Olimpiai Bizottság között folytatott egyeztetések leszögezték, hogy ez az összeg szakmai támogatásra, az alacsonyabb taglétszámú sportágak alaptámogatására, a központi edzőtáborozásra, az edzői, versenyzői ösztöndíjprogram kiegészítésére, a sportegészségügyi kiadásokra, az Ifjúsági Olimpiára, valamint a paralimpiai felkészülés támogatására fordítható.

- Hogyan oszlik el ez a 700 millió forintos többlettámogatás?

- Egy korábbi elnökségi döntésnek megfelelően a pénzt elsősorban a londoni felkészülésre fordítja a MOB, így 400 millió forint jut azoknak a sportágaknak, amelyek az elmúlt négy év Európa-, és világbajnokságain, illetve az olimpián pontot szereztek. Persze az alacsonyabb taglétszámú sportágaknak is jut a pluszpénzből: felzárkóztatásukra 20 millió forint fordítható. Emelett a szorult helyzetben lévő paralimpikonok is további 20 millió forintot kapnak. Jelentős lépés továbbá, hogy 2010 júliusában az Országgyűlés elfogadta a magyar sporttal kapcsolatos adókönnyítéseket tartalmazó jogszabálycsomagot. Így többek között megszűnt a szabadidő- és diáksportban szerzett érmek, serlegek utáni, az előző kormányzat által bevezetetett adófizetési kötelezettség és új elemként megjelent a sportesemények belépőinek és bérleteinek adómentessége.

- Válaszában érintette a diáksporttal kapcsolatos változásokat. Fontos feladatként kezeli államtitkárként az utánpótlás felkarolását?

Mindenképpen. Főleg azért, mert az elmúlt csaknem egy évtizedben a sport területéről kizárólag ezen a téren lelhetőek fel jelentős eredmények. Ahhoz, hogy meg is honosodjon egy új szemléletmód és egy egymásra épülő, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, az élsportolóvá válás folyamatát menedzselni tudó struktúra, az utánpótlás-nevelésben horizontális programokra van szükség. Az élutánpótlás-nevelés fejlesztése érdekében mindenképpen szükség van a meglévő rendszer és struktúra korrekciójára is.

- Hogyan valósítható meg ez az új, egymásra épülő struktúra?

Első lépésként rögzíteni kell a támogatandó sportágakat, és ennek alapján újra kell gondolni a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programban és a Héraklész Programban résztvevő szövetségek körét. Ehhez ki kell alakítani a nemzeti alaptesztet és az ahhoz illeszkedő sportági minimum teszteket, de az is nélkülözhetetlen, hogy a szövetségi versenyrendszereket összehangoljuk a sportágak iskolai versenyrendszerével. Emellett egy olyan, a klubok felé irányuló céltámogatási rendszert kell kialakítanunk, amely az edzői támogató programokkal szinkronban biztosítja a tehetségek minőségi felkészülésének megkezdését. Mindezek megvalósítása érdekében a következő időszak kiemelt feladata az alap struktúrára épülő, az ahhoz szervesen illeszkedő regionális utánpótlási centrumok és további sportiskolák létrehozása, ahol egyszerre biztosítható a minőségi sportági képzés és a minőségi oktatás is. Ehhez első körben elengedhetetlen a sportági igények feltérképezése és a jelenleg működő iskolák és klubok közötti együttműködések tartalmának feltárása.

- A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar tanévnyitóján kihangsúlyozta, hogy az elkövetkező négy évben kiemelt figyelmet fordít a sportra, különös tekintettel a felsőoktatási intézmények padjait koptató hallgatókra, az aktív sportolókra.

 Ez továbbra is igaz, így a megoldandó feladatok kapcsán le kell szögezni, hogy a felsőoktatási intézményekben a testnevelési tanszékek a testnevelés és a sport bázisai. Célunk a felsőoktatási törvény esetleges módosításával a BSc képzésben eltörölt, eddig meglévő kötelező heti kétszeri testnevelésóra visszaállítása, illetve kreditesítése. Közben a felsőoktatásban kínálat-bővítéssel kell vonzóbbá tenni a testnevelést, amelyet tantárgyanként vehetnek majd fel a diákok a felsőoktatási intézmények döntései alapján. A sportfoglalkoztatások ösztönzésének legkézenfekvőbb módjaként pedig a taglétszám alapján történő pályázati felsőoktatási sporttámogatás szolgálhat sikerrel. A felsőoktatás szabadidősportjában emellett azt kell elérni, hogy a nem sportolók felismerjék a rendszeres mozgás jelentőségét, amihez a sportolás tárgyi és intézményi feltételeit is biztosítani kell.

- Hogyan kívánják ösztönözni a hallgatókat a rendszeres sportolásra?

- Erre a legjobb megoldás a tényleges taglétszám alapján történő pályázati sporttámogatás, valamint a felsőoktatást érintő másik terület, a versenysport. Az egyetemekre, főiskolákra járó hivatásos sportolók népszerűségét kihasználva ugyanis a testmozgást is vonzóbbá lehet tenni. Ennek érdekében rendezvényekkel, kiadványokkal kellene növelni a felsőoktatásban sportolók számát. A célokból pedig egyértelműen látszik, hogy szoros együttműködésre van szükség a sport, a környezetvédelem, az egészség, a turizmus, az oktatás és a gazdaság szereplői között, mely szemléletmódot az EU támogatáspolitikai rendszere is támogatja.

/Aktív Szemeszter/