Míg a bolognai időszámítás előtt a központi tanterv 4 féléven keresztül kötelezővé tette a hallgatók számára a testnevelés tantárgyként való felvételét, addig a Bologna rendszerben tanulmányokat folytató hallgatók részére nem kötelező a testnevelés végzése.

-Mennyire ért egyet ezzel Sportállamtitkár úr? Valóban nem szükséges a felsőoktatási hallgatóknak a testnevelés kötelezővé tétele? Csak a szellemet kell edzeni, a testet nem?

-Hasonlóképpen a közoktatási intézményekhez, a felsőoktatási intézményekben is kívánatos lenne, ha többen sportolnának. Az utóbbi évek tapasztalatai hazánkban is egyértelművé tették, hogy a nemzet fizikai állapotromlásának megállítása, az egészségkárosodás megelőzése, a káros szenvedélyek elleni eredményes harc, a felnövekvő generáció egészséges életvitelének kialakítása a felsőoktatási intézményekben is ugyanolyan fontos. Az általános iskola alsó tagozatában hamarosan bevezetjük a kötelező mindennapos testnevelést. Azonban ez csak az első lépés a magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.

-Milyen következményekkel járhat, hogy a bolognai rendszer a kötelező testnevelésről levette a kezét? Mennyire lustulnak el ettől a hallgatók, esetleg már lehet látni erre utaló jeleket?

-Természetes következmény a sportoló hallgatók létszámának csökkenése, ezáltal a hallgatók fizikai állapotának romlása. Nagy szerepük van az egyetemi, főiskolai sportegyesületeknek, sportkluboknak abban, mennyire tudják népszerűvé, szerethetővé tenni a sportot, a mozgást a hallgatók körében. A felsőoktatási törtvény koncepciójának vitája jelenleg is zajlik. Reményeink szerint a végleges törvénymódosítás már ismételten kezeli a felsőoktatási intézményekben hallgatók sportolási lehetőségeit.

- Az egészséges életmódra nevelés korában, amikor mindenhol igyekeznek azt sulykolni az emberek és főleg a diákok, fiatal felnőttek fejébe, hogy mozogjanak, tervez módosító lépéseket tenni a Sportállamtitkár úr a jelenlegi felsőoktatási törvény testnevelés óráival kapcsolatban? Esetleg van már valamilyen terv ezzel kapcsolatban?

 - Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül működik mind az Oktatásért, mind pedig a Sportért Felelős Államtitkárság. Így szerencsére az egyeztetési folyamatok gördülékenyebben haladnak, de konkrét koncepció és állásfoglalás még nem lett kialakítva a testnevelés órák rendszerét, gyakoriságát és jellegét illetően. Ez a tervezői munka jelenleg is zajlik.

Milyen lehetőségei vannak a különböző felsőoktatási intézmények hallgatóinak az egyetem keretein belül végzett sportolásra? Mennyire írja elő vagy javasolja a minisztérium azt, hogy a hallgatók minél szélesebb szabadidős sport spektrumból válogathassanak vagy ez csak és kizárólagosan az adott felsőoktatási intézményen múlik?

- A felsőoktatási intézményekben a hallgatóknak az egyetemi, főiskolai sportegyesületekben, klubokban van lehetőségük a sportolásra. A Sportért Felelős Államtitkárság rendkívül fontosnak tartja a szabadidősportot, melyre a 2011. évi költségvetésben háromszor annyi forrást biztosít, mint 2010-ben. A szabadidősport felsőoktatáson belüli népszerűsítésében szorosan együttműködünk a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetséggel (Universitas Bajnokság, Universitas Kupa, Universitas Versenyek), ahol fő cél a versenyrendszerben résztvevő hallgatók létszámának növelése. A MEFS támogatja az országos szintű hallgatói sportkezdeményezések megrendezését, melyek fontos részét képezik a szabadidősportnak.

- Milyen lehetőségekkel rendelkeznek az egyetemista, főiskolás hivatásos sportolók? Milyen ösztöndíjak, egyéb juttatások, támogatások, pályázatok állnak a rendelkezésükre?

- A hivatásos sportolók számára lehetőséget biztosítunk arra a MEFS-en keresztül, hogy nemzetközi színtéren is megmérettessék magukat a Téli és a Nyári Universiadék, valamint a sportági Európa- és világbajnokságok alkalmával. Ez nagyon jó felkészülési lehetőség is egyben világversenyekre, esetleges olimpiákra. Címzetten az egyetemi és főiskolai hallgatók részére kialakított, államilag támogatott sportösztöndíj program jelenleg nem működik Magyarországon, de együttműködésben vagyunk egyes hallgatói önkormányzatokkal, és velük közösen tervezzük ösztöndíjak és pályázatok elindítását a jövőben. 

- Az egyetemi, főiskolai sport alulfinanszírozottsága nem titok, mit tudna tenni ennek megváltoztatása érdekében az Államtitkár úr vagy milyen lépéseket tervez megtenni ennek érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma?

- A 2011. évi költségvetésben nagyobb forrást különítettünk el az egyetemi sport számára. Emellett célunk, hogy az egyetemista, főiskolás sportolók legjobbjainak szereplését külön is finanszírozzuk a Nyári és Téli Universiadékon.

- Az egyetemi és főiskolai sportbajnokságok is igen szűkös kasszából gazdálkodhatnak, ez sokszor rányomja a bélyegét magára az eseményre, de ennél is nehezebb helyzetben vannak azok az egyetemi csapatok, akik kiharcolták tudásukkal az országos bajnokságok első osztályba való bekerülést, azonban minden szezonban a létükért kell küzdeniük. Arról nem is beszélve, hogy szűkös költségvetésük miatt a tehetséges játékosok elszerződnek egy jó anyagi háttérrel rendelkező csapathoz akár szezon közben is. Hogyan lehetne ezen változtatni, hogyan lehetne segíteni a felsőoktatási bajnokságokat és az egyetemi csapatokat?

- Azért is biztosítunk a 2011. évben több forrást az egyetemi sport számára, hogy a szabadidős sportolási lehetőségek javítása mellett az egyetemi-főiskolás bajnokságokat (MEFOB) is színvonalasabban bonyolíthassák le. Magyarországon tendencia, hogy a tehetséges sportolókat leigazolják a magas/magasabb költségvetéssel bíró klubok, egyesületek, ahol magasabb juttatást kap a sportoló. Ahogyan sok minden más is, ez is pénzkérdés.

- Van-e arra esély, hogy az Amerikában oly üzletközpontú egyetemi sportélet hazánkban is meghonosodjon vagy a korlátozott költségvetéssel rendelkező egyetemi csapatok mindig is csak egy kiugrási lehetőségek lesznek a jobb sportolók számára?

- Amerikában évszázados hagyománya van az egyetemi és főiskolai sport rendszernek, ahol kialakult és jól működő csatornákon keresztül tudnak együttműködni egymással az egyetemek és főiskolák az egyes sportági szövetségekkel. Ennek mintájára hazánkban is ki kell alakítani egy ehhez hasonló módon működő rendszert, amely részben pénzkérdés, részben pedig időbeli kérdés, hiszen hosszú évekre van még szükségük a hazai felsőoktatási intézményeknek ahhoz, hogy ezt a fajta sport kultúrát megteremtsék.

- Milyen általános tervek vannak a felsőoktatás, sport és testnevelés helyzetének javítására?

 - Minél hamarabb a mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása. A testnevelés órák anyagának megreformálása, a hátrányos helyzetű térségekben, településeken az iskolai és az iskolán kívüli sportolási lehetőségek fejlesztése. A helyi önkormányzatok diáksporttal kapcsolatos feladatainak ellátása normatív, kötött felhasználású, kiegészítő hozzájárulással történő támogatása. Az állam kiemelt feladata továbbá a szabadtéri, szabadidős sportágakhoz kapcsolódó létesítmények fejlesztése. Ugyancsak elengedhetetlen az önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények tornatermeinek, sportlétesítményeinek felújítása, indokolt esetben azok bővítése. Meg kell erősíteni az iskolákban és diáksport egyesületekben tevékenykedő testnevelő tanárok és a klubok szakosztályaiban dolgozó edzők szerepét.

/NEFMI/