Czene Attila a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára országgyűlési felszólalása, 2010. július 12-én, a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló vitában.

Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak!

Az előző parlamenti ciklusban konszenzussal elfogadott Sport XXI. nemzeti sportstratégia a sport társadalmi, gazdasági szerepével kapcsolatban az alábbi stratégiai jelentőségű megállapítást, jövőképet fogalmazta meg: "Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására."

A stratégia adatai szerint a sportos életmódnak kimutathatóan pozitív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. A sportoló lakosság arányának 24 százalékra történő növelése csaknem 6 milliárd forint megtakarítást eredményezhet csupán a táppénzkiadások terén.

A sportgazdaság becsült árbevétele hazánkban évi 350 milliárd forint, amely a korábbi évekhez viszonyítva piacbővülést mutat. Az állami költségvetésbe a sportszektorban nyereségesen működő cégek által 2,1 milliárd forint társasági adó, a sportfelhasználás révén pedig 60 milliárd áfa kerül.

A sportban foglalkoztatottak személyi jövedelemadója meghaladja éves szinten a 10 milliárd forintot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető, a nemzetgazdaság bevételének 0,9 százalékát termeli ez a szektor. A vállalkozások több mint 25 ezer embernek adnak főállásban megélhetést, és a sportban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, 23 ezer fő. Ez is a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának egyébként a 0,9 százalékát teszi ki.

Jelenleg viszonylag kevés az olyan, sportot ösztönző kedvezmény vagy támogatás, amit az ágazatban tevékenykedők igénybe tudnak venni. Hiányoznak a sportpiacot élénkítő, a hátrányos helyzetű rétegek sportolását segítő megoldások. A sport szponzorálását vállalók köre igen változó, a szponzorációs gyakorlat a nemzetközi mintáktól lényegesen eltér.

Az előző ciklus és az előző évtizedek sportpolitikája a helyzetfelmérésig eljutott, megoldási javaslatokkal azonban nem szolgált. Az új törvénymódosítás adó- és illetékkedvezményekkel ösztönzi a piac szereplőit, a magánszemélyeket a sport támogatására, miközben kedvezőbb adózással, adókulccsal is segíti a sportolókat és sportszakembereket.

Ez a komplex javaslat az évtizedek óta forráshiánnyal küzdő sportszféra gazdasági élénkítését, a sportszférában foglalkoztatottak jövedelmi, adózási helyzetének kifehérítését szolgálná.

A törvényjavaslat másik stratégiai jelentőségű, a heti öt kötelező testnevelési óra bevezetését segítő, tartalmában tehát egymásra épülő rendelkezése a Tao-módosítási javaslatnak, hogy tárgyieszköz-beruházásnak minősül a helyi önkormányzatnak a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátását biztosító beruházás, valamint a közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportlétesítményére irányuló beruházás, felújítás.

Szintén a stratégia tartalmazza azt a megállapítást, hogy a társadalom véleménye szerint a sport minden területe, így az iskolai testnevelés is kiemelkedő fontosságú. Ugyanakkor a közel másfélmillió diák többsége kizárólag iskolai keretek között, testnevelési órán, illetve tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást.

A sportstratégia a fenti problémák megoldása érdekében hosszú távon tartotta megvalósítandónak az iskolákban a mindennapos testnevelés és testmozgás, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítását. A javaslat továbbá rendezi a sportiskolák státusát, közvetlenül biztosítja részükre a szakszövetségi, sportszövetségi tagság lehetőségét, ez komoly előrelépés a sportiskolai rendszer támogatásában.

Támogatjuk azt a garanciális szabályt, hogy a heti öt kötelező testnevelési óra tömbösített bevezetése esetén is biztosítani kell a mindennapos testmozgás lehetőségét. A javaslat egyébként rendezi a sportiskolák helyzetét is, nem csak a státusát. A jövőben a sportszervezetek támogatóit megillető kedvezmények, például adókedvezmények tekintetében is a sportszervezetekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek ezek a sportiskolák.

Röviden összefoglalva: a fentiekben részletesen kifejtett indokokra tekintettel, amit így tömören próbáltam összefoglalni, a kormány a törvényjavaslat tisztelt Ház általi elfogadását támogatja.

Köszönöm.

(parlament.hu)