Interjú Simicskó Istvánnal (m1 - Ma reggel - 2013.09.12. )

Tegnapelőtt egy felújított vívócsarnokot adtak át Pasaréten, ez a Kovács Pál vívócsarnok. Azonban lesznek és várhatók még további létesítmény-felújítások, és mit lehet most tudni ezekről?

Simicskó István: Egy országos sportlétesítmény fejlesztési programot indítunk el, ennek már számos jelét láthatták, érzékelhették  a sportvilág szereplői. Nyilván, azok a szülők, azok a gyermekek, akik lejárnak sportegyesületbe sportolni. Nagyon-nagyon fontos, hogy azt a bizonyos lemaradásunkat, amint Európa más országaival szemben élvezünk, próbáljuk meg minél gyorsabban behozni. Nagyon fontos, hogy a sportnagyhatalmi státuszunkat tovább erősítsük, ezért szükségünk van arra, hogy a sportot erősítsük. Én azt hiszem, azzal mindenki egyet ért, hogy a sportnak nem csak az élsportról kelljen, hogy szóljon, hanem a arról is, hogy a gyermekeink minél méltóbb körülmények között sportolhassanak. A tömegsportot is erősítjük, és hát szeretnénk elérni azt, hogy minél több magyar ember szeresse meg a sportot, és minél több ember sportoljon is. Szeretnénk egy sportoló nemzetet létrehozni, ezek az egyszerű, apró kis terveink egyébként.

Apró kis tervek, na de mégis milyen létesítményekről van szó? Tornacsarnokokról, akár iskolai tornacsarnokokról is?

Így van, tehát ugye a köznyelvben általában csak a stadionokról beszélnek, ez is nagyon-nagyon fontos dolog. A stadionok, a lelátók azok a nézőknek, a szurkolóknak épülnek, nagyon fontos, hogy minél több család, gyermekekkel együtt menjenek ki labdarúgó mérkőzésekre, nézzék. Én tudom, hogy a foci az megosztja az embereket...

De nem mindenki szereti a focit.

De azért nagyon sokan szeretik a focit, ma Magyarországon körülbelül háromszázezer igazolt sportoló van, ez valamennyi utánpótlás korosztályt jelenti. Ebből kettőszázezer egyébként labdarúgó, tehát fociznak a gyermekek nagyon-nagyon sokan. Valljuk be őszintén népszerű sport, még hogyha nem is mindig látszanak azok az eredmények, amelyeket szeretnénk mi szurkolók. Egy biztos, hogy a magyar kormánynak az a dolga a sport területén, hogy a lehetőségeket megteremtse. A feltételeket biztosítsa, és mi ezt megtesszük, tehát nem csak azt várjuk el az emberektől, hogy sportoljanak, hanem megteremtjük a lehetőséget, esélyt adunk mindenkinek, hogy egy egészségesebb életet élhessen, és hogy a sportot megszeresse. Ehhez létesítmények kellenek. Azon túl, hogy eredmények születnek-e vagy sem, vagy milyen eredmények, vagy milyen lesz mondjuk a labdarúgás nívója, színvonala. Az már az adott szövetségnek, klubnak a felelőssége, és a dolga. Tehát nekünk az, hogy a mi házunk táján megtegyük, amit lehet. Ezt mi igyekszünk megtenni.

Nyilván a lehetőséget megadják, aztán a többi a szakemberek dolga. Idén 12,5 milliárd forint jut a 16 kiemelt sportágra. Azt tudjuk, hogy 2014 és 2020 között egy 135 milliárd forint összesen. Milyen az ütemezése ennek a pénznek?

Az első ütem, az jövő év első félévéig tart, tehát, jövő év június végéig. Ez egy 12,5 milliárd forintos összeg, amit ugye a jövő héten aláírjuk a szerződéseket a szövetségekkel, a 16 kiemelt sportág vezetőivel. És ők szépen letették az asztalunkra, illetve a MOB asztalára a sportágfejlesztési koncepciójukat. A szeretett sportáguk hogyan fog fejlődni 2020-ig, mit szeretnének elérni, milyen nagy legyen, milyen létszámú legyen az utánpótlásbázisuk, hány edzőt akarnak foglalkoztatni. Tehát nagyon-nagyon sok minden van ebben az anyagban, mi ehhez adjuk a támogatást. Hiszen ezt tudjuk tenni, és áttekintve a MOB-al közösen a szakmai célokat is, igyekszünk mindenben segíteni, minden célkitűzést támogatni. A vívástól az úszásig gyakorlatilag minden benne van ezekben a sportágakban.

Aztán majd ez alapján, a tervek alapján döntik el, hogy melyik sportágnak, mennyi jut?

Ezt már a jövőhéten aláírandó részletes szerződésben ez eldöntöttük, tehát az első ütemet most legalábbis meghatározzuk. Ez az összeg rendelkezésre fog állni, 135 milliárd forint, 2020-ig rendelkezésre fog állmi. Ez azért fontos, mert kiszámíthatóságot jelent a sportvilág szereplőinek számára is. Szerintem mindenhol erre kell törekednünk, nyilván az élet hordoz folyamatosan változásokat, erre is rugalmasan reagálnunk kell. De egy biztos, hogy egy ütemezett fejlődést szeretnénk látni, széles bázisú sportot szeretnénk felépíteni. Egy világos, tiszta, átlátható rendszert, amelyben mindenki tudja, mire számíthat. És mi ezt biztosítjuk, ezt a méltó körülményt a magyar sportolók számára, meg nyilván az utánpótlás korosztály számára is, és az eredményeket természetesen, mint szurkolók meg nyilván, mint kormány, el is várjuk. És hát ellenőrizzük is, hogy ezek a létesítmények, ezek a fejlődések bekövetkeznek-e.

Mondtuk már, hogy a lehetőséget adják, aztán a többit tényleg a szakemberek, meg az edzők dolga. 154 szakember van a kiemelt edzői programban, őket milyen teljesítmények, vagy milyen elvárások alapján választották ki korábban?

A MOB-al közösen alkottuk meg az elvárási rendszert, kik kerülhetnek ebbe bele, nyilván a szövetségek jelölnek. A szövetségek mondják el, hogy hány edzőt szeretnének állami illetményben, állami fizetésben részesíteni. Ezt a pénzt mi áttesszük a MOB számlájára, és a MOB fizeti ki az edzőknek. Olimpiai bajnokot nevelő edzők, első, második, harmadik helyezett, Európa bajnokot, világbajnokokat adó edzőkről van szó elsősorban. De az utánpótlás korosztályban is egyébként, nem csak a felnőtt korosztályban.

Ha már utánpótlás korosztályt említett, akkor a kölyökatlétikai programról mostanában kevés szó esett. Annyit tudunk, hogy 500 millió forintot jutott az alsós tanítók és testnevelők továbbképzésére. Mi a helyzet most a kölyökatlétika programmal, beindult már, működik?

Természetesen, az első üteme ennek is lezárult, mintegy ezer pedagógus kapott felkészítést, egyfajta tréninget. Az atlétikai szövetség programjáról van szó, nagyon jó az együttműködésünk, az atlétika alapsportág. Nagyon fontos, hogy gyermekeink megtanulják az atlétika különböző fogásait. A kölyökatlétikai programra azért  volt szükség, mert egyrészt egy jó program. Másrészt tavaly szeptemberben felmenő rendszerben, az első, ötödik, és kilencedik osztályokban vezettük be a mindennapos testnevelést. Most szeptembertől továbbmentünk, első, második, ötödik, hatodik, és kilencedik, tizedik évfolyamokban is mindennap testnevelésórákat tartunk. És mondjuk az alsó tagozatos pedagógusok, a tanítók nem kifejezetten testnevelő tanárok, ezért nekik volt leginkább szükségük arra, hogy alapos felkészítést kapjanak. De másoknak is, a felső tagozatosoknak. Ez egy nagy segítség, ez is egy lehetőség arra, hogy még színesebb, még hasznosabb testnevelés órát tartsanak a testnevelő tanárok. Azt szeretnénk, hogy most a második ütem is elindul, ismét ezer pedagógus kap ötszázmillió forint támogatást ilyen módon. Eszközcsomagot kapnak a tanárok. Több ilyen órát megnéztem már, és nagyon-nagyon szeretik a gyermekek is. Egyfajta egységes oktatás alakulhat ki ezen keresztül is. Ugye, a sport az az esélyegyenlőséget is magában hordozza, nagyon fontos szempont. És hát nyilván a magyar testnevelő tanárok kiválóan képzett tanárok. Tehát éppen Újbudán, az én választókerületemben a Grosics Gyula bácsiról elnevezett általános iskolából volt kint néhány hónappal ezelőtt két testnevelő tanár Szingapúrban, több hónapon keresztül tanítottak, ami óriási dolog szerintem.

Mit tanítottak ők Szingapúrban?

A magyar testnevelés módszertanát. A világon egyre többen látják azt, hogy mi, magyarok sikeresek vagyunk a sportban, és keresik a titkát ennek, és hát sok-sok titka van, leginkább a magyar emberek tehetsége, szorgalma, akaratereje. A testnevelésben a magyar edzők kiváló teljesítményt nyújtottak az évtizedek folyamán, és ezt jól látható.  Látja, nem csak a Kodály módszer iránt, hanem a magyar testnevelő tanárok tudás iránt is nagy az érdeklődés.

(MTVA)