A társadalmi felzárkóztatás az egyetlen módja annak, hogy a romákkal szembeni agressziót, előítéletet, bizalmatlanságot és bizonytalanságot fel lehessen számolni - mondta el Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az MTI-nek telefonon, miután részt vett a témáról rendezett pódiumbeszélgetésen a göteborgi könyvvásáron.

Az Európai romák - a társadalom rejtett erőforrásai című pódiumbeszélgetésen Cecilia Malmström uniós biztossal beszélgetett az államtitkár a témáról.

Fotó: Emmi

Véleménye szerint a romakérdést háromféle módon lehet megközelíteni: az egyik abból indul ki, hogy minden roma áldozat, akiket segélyekkel kell támogatni és cserébe nem várunk tőlük teljesítményt, hiszen ők a többségi társadalom áldozatai. A második megközelítés a szélsőjobbos pártok politikájára jellemező: minden roma bűnös, akiket gyűlölni kell és kitoloncolni az országból. A harmadik megközelítés szerint minden embernek van méltósága és ebből fakadóan kötelessége is, tehát kötelező támogatni minden embertársunkat, aki saját magán is szeretne segíteni. Ebből fakad a magyar felzárkóztatási stratégia, amelynek lényege: a romák a rejtett erőforrásai a társadalomnak, teljes körű bevonásuk a munkaerőpiacra eurómilliárdokkal gazdagíthatna minden európai társadalmat.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a közmunkaprogram keretében több mint 200 ezren dolgoznak, ezen belül 50 ezer roma, emellett a magyar kormány több programmal is segíti a romák beilleszkedését a társadalomba. A pódiumbeszélgetésen hangsúlyozta: ez a kormány tette a legtöbbet azért, hogy megszüntesse a kirekesztést, a szegregációt és a gyűlöletbeszédet, betiltotta a különböző egyenruhás szélsőjobbos csoportok működését, a náci szimbólumok viselését, és kötelezővé tette, hogy jövő szeptembertől a kisebbségi kultúrákat is tanítsák az iskolákban.

Doncsev András rámutatott arra: heves vitákat váltott ki Svédországban a listázási botrány, amikor kiderült, hogy a rendőrség etnikai nyilvántartást vezetett az országban élő romákról. Mivel a svéd társadalom küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet más társadalmak hiányosságaira és rossz gyakorlataira, ezért mélyütés volt számukra, hogy épp náluk állt elő ez a probléma - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: délelőtt találkozott a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) képviselőivel, majd Göteborg képviselő-testületének elnökével, Lena Malmmal. Azzal a felkéréssel kapcsolatban, hogy 2015-ben Magyarország legyen a göteborgi könyvvásár díszvendége, azt mondta, hogy a magyar kormány nyitott a kérdésre.

Magyarország másodszor vesz részt a csütörtöktől vasárnapig tartó göteborgi könyvvásáron, amely a frankfurti után Európa második legnagyobb könyves seregszemléje. Magyarország - a Publishing Hungary program keretében - pavilonnal és különböző előadásokkal vesz részt a vásáron.

(MTI)