Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárának, 2010. december 7-én az 'Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról' szóló országgyűlési vitában elhangzott expozéja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés kormánya a most önök előtt lévő javaslatcsomag beterjesztésével folytatja a csaknem fél évvel ezelőtt megkezdett, az ország újjáépítését, a családok megerősítését szolgáló munkáját.

A megelőző nyolc év felgyülemlett reménytelensége, keserűsége után az emberek tavasszal rég nem látott egységet alkotva hoztak döntést a változásról, majd e döntésüket megerősítették az őszi önkormányzati választásokon. Az ismert, elsöprő erejű felhatalmazás alapján a kormány hivatalba lépését követően azonnal megkezdte választási programjának, a nemzeti együttműködés programjának megvalósítását.

A kormány már a nyár folyamán intézkedéseket hozott a családok védelme érdekében. Önök is emlékezhetnek arra, hogy a Bajnai-kormány úgy döntött, idén április 15-ével megszünteti a kilakoltatási moratóriumot, s emiatt az elmúlt hónapokban sok család otthona került volna veszélybe. A nemzeti együttműködés kormánya röviddel hivatalba lépését követően rendeletben hosszabbította meg ezt a moratóriumot, így családok tragédiáit tudtuk megelőzni.

A másik jelentős, a családok, a szerény jövedelmű emberek, az idősek védelmében meghozott gyors döntés volt a gáz- és távhő-támogatási rendszer működésének meghosszabbítása idén december 31-ig. Emlékezzenek, a szocialista kormány június 30-ával megszüntette ezt a kompenzációt, aminek következtében közel egymillió, nagyon nehéz körülmények között, nagy szegénységben élő család ment volna teljesen tönkre. Gyors intézkedés történt a földgáz árának befagyasztása érdekében is, hiszen ezzel is családokat, gyermekeket, szegény sorsú embereket védtünk meg attól, hogy tragikus irányba forduljon életük.

Az említett lépések a kormány 29 pontos gazdasági akciótervének részeként történtek. A most önök előtt lévő tervezet egy újabb lépés lesz választási programunk, a nemzeti együttműködés programjának megvalósításában. A kormány átfogó szociális intézkedési tervet vezet be, amelynek eredményeképpen jelentősen nő az emberek szociális biztonsága. E biztonságot szolgálja a mostani törvénycsomag azon eleme, amely javasolja, hogy az alsó két jövedelemkategóriába tartozó közel egymillió háztartás továbbra is zökkenőmentesen megkapja lakásfenntartási költsége egy részét gáz- és távhőtámogatás formájában.

Ígéretünknek megfelelően lépünk a családok megerősítése, a gyermekvállalás ösztönzése érdekében is. Mindannyian emlékszünk arra, hogy a szocialista kormány három évről két évre csökkentette a gyermekgondozási segély, a gyes időtartamát, és az édesanyáknak, ha akartak, ha nem, két év után vissza kellett menniük dolgozni. Most megteremtjük annak lehetőségét, hogy az az édesanya, aki akar, ismét három évig lehet otthon kisgyermekével, továbbá a 10. évét be nem töltött gyermek örökbefogadása esetén is legfeljebb fél évig az örökbe fogadó szülő egyike otthon maradhat gyesen.

Mindezeken túl a javaslatcsomag több foglalkoztatási tárgyú törvényt is módosít, amellyel célunk, hogy minél több munkára képes ember tudjon boldogulni a munkaerőpiacon. A kormány azt vallja, hogy a gazdaságpolitika középpontjába a verseny mellett a munkát kell állítani. Célunk, hogy minél több ember találja meg boldogulását munkája által, s ne segélyből próbáljon megélni.

Tisztelt Ház! Mint azt az elmúlt percekben hallhatták, a kormány hivatalba lépését követően több intézkedést is tett a nehéz sorsú emberek érdekében, és ez a folyamat nem áll meg. Így most nézzük az önök előtt lévő javaslatcsomag részleteit.

A törvényjavaslat szociális szolgáltatásokra vonatkozó része az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítására, az intézmények megerősítésére, továbbá a szociális szolgáltatásokat érintő adminisztratív terhek csökkentésére irányul. Ezzel összefüggésben célunk az egyszerűsítés, az életszerűbbé tétel, a szabályozásban fennálló párhuzamosságok és anomáliák kiküszöbölése volt. A törvényjavaslat tehát elsősorban a meglévő ellátási formák hatékonyabbá tételét szolgáló változásokat tartalmaz, amelyek széles körű szakmai egyeztetésen alapulnak.

Kiemelkedő intézkedés a nyilvántartási rendszer szabályainak módosítása, amely az adatkezelés és a nyilvántartás-vezetés átláthatóbbá tételét szolgálja. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egységesülnek a korábbi szabályok úgy, hogy a szolgáltatások célját és szükségességét veszik alapul. Az adatok számában nem történt lényeges változás, ugyanakkor azok nyilvántartásával kapcsolatban jelentős rendszerezés és egyszerűsítés valósul meg.

Az elmúlt években a szociális szolgáltatások fenntartói számára a megnövekedett adminisztrációs terhek magas humánerőforrás- és egyéb költségterhet jelentettek. A törvényjavaslat az adminisztrációs kötelezettségek nagymértékű csökkentésének alapjait teremti meg, ezáltal jelentősen enyhülnek a szolgáltatást nyújtók terhei, szabad humánerőforrás-kapacitás szabadul fel, amely az ellátás szakmai feladataira, a szolgáltatások színvonalának emelésére fordítható, növelve a fenntartó és az ellátottak elégedettségét.

Az ellátás igénylése során a korábbi bonyolult formanyomtatványok alkalmazása helyett lehetővé válik a szolgáltatások szóbeli, formai kötöttségektől mentes igénylése, amely segíti az állampolgárok könnyebb igényérvényesítését. Az eljárás egyszerűsödése kedvező mind az ellátottak, mind az ellátást nyújtók számára.

Jelentős változás a szociális szolgáltatások igénybevétele esetén fizetendő térítésidíj-szabályok átalakítása, amellyel az intézmények stabilabb működését kívánjuk elősegíteni. A módosítás lényege, hogy tartós bentlakást nyújtó intézmények esetében a személyi térítési díj megállapítása során figyelembe kell venni az ellátott pénz-, illetve ingatlanvagyonát. Az idősotthoni ellátás esetében az intézményvezető hatásköre lesz a jelenleg a jegyző által végzett jövedelem- és vagyonvizsgálat.

A törvényjavaslat az adminisztrációs terhek enyhítése mellett támogatni kívánja a szociális szolgáltatást nyújtók tevékenységét személyük fokozottabb büntetőjogi védelmével is.

Ennek érdekében bővítjük a közfeladatot ellátó személyek körét, előmozdítjuk a fokozottabb veszéllyel járó munkakörökben foglalkoztatott személyek újabb csoportjainak védelmét az erőszakos cselekményekkel szemben, így fejezve ki társadalmi megbecsülésüket. Ez a bővítés vonatkozik a falu- és tanyagondnokokra, valamint a szociális intézményekben dolgozó ápolókra, gondozókra, szociális és mentálhigiénés munkatársakra.

Az ellátotti jogok fokozottabb védelme érdekében megemeljük a szolgáltatások engedély nélküli nyújtása esetén kiszabható szociális igazgatási bírság összegének felső határát, amely elősegíti az illegális szolgáltatást nyújtók számának visszaszorítását és a megfelelő színvonalú ellátás biztosítását. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a jelenlegi maximum 200 ezer forintos bírság összegét a jogsértés súlyától függően 500 ezer forintra emeljük.

Fontos része a törvényjavaslatnak az egyházi fenntartó fogalmának szűkítése. Ezentúl kizárólag azokat az egyházakat soroljuk e körbe, amelyek a szociális feladatok ellátásra is kiterjedő megállapodást kötöttek a kormánnyal. A módosítás e pontja a javaslat szerint 2011. július 1-jétől lépne hatályba.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza az átmeneti gondozásban részesülő, sok esetben a bántalmazás elől a családok átmeneti otthonába menekülő, csak egyik szülőjével ellátott gyermek különélő szülőjével való kapcsolattartását. A saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek tekintetében. Ennek során lényeges kérdés a gyermek családból történő kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat ébren tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézmény, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban testvérrel, nagyszülővel történő kapcsolattartás szabályozását, továbbá az ezekkel összefüggő kiadásokat.

A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése érdekében a javaslat figyelemmel van arra, hogy sokszor adódik olyan helyzet, amikor a várandós anya férje vagy élettársa nem tud beköltözni társa mellé a családok átmeneti otthonába. A gyermeket váró anya helyzete ugyanakkor indokolja, hogy az ebben az időszakban számára támaszt jelentő személy legyen mellette. Az együttes elhelyezés további magyarázata, hogy ebben az esetben az apa nem idegenedik el gyermeke anyjától, illetve a közös lakhatási megoldások keresésére, a gyermek együttes felnevelésére is így nagyobb esély van.

Emellett szükségesnek tartjuk a gyermekvédelmi törvényben eddig nem szereplő, csak kormányrendeletben szabályozott, örökbefogadást elősegítő civil szervezetekre vonatkozó alapvető szabályok törvényi szintre emelését. A tervezet tartalmazza a szervezetek tevékenységi körének meghatározását, az általuk nyújtott szolgáltatás engedélyezésének szabályozását, valamint a szolgáltatást igénybe vevő vér szerinti és örökbe fogadó szülővel kötött megállapodás szabályait, illetve az általuk kezelt adatokra vonatkozó rendelkezéseket.

Mint már az expozém elején említettem, a kormány eddig is tett lépéseket a családok megerősítése érdekében, és e javaslatcsomag több eleme is e célt szolgálja. Így külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a már létrejött örökbefogadások sikerét szolgálja, hogy a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig az örökbe fogadó szülők valamelyike gyermekgondozási segélyt vehet igénybe, így a gyermekkel beilleszkedésének elősegítése céljából otthon maradhat, vagy akár részmunkaidőt vállalva, de minél több időt tölthet vele együtt. Ez tehát a gyes igénybevétele szempontjából a 3 évnél idősebb, több traumán átesett, különböző mértékben sérült kisgyermekek hazai örökbefogadását követően jelentene segítséget. Számításaink szerint az örökbefogadói gyes a hazai örökbefogadási statisztika alapján mintegy 100-120 gyermeket érintene évente.

A gyermekvédelmi intézkedéseket érintően kiemelném még: azért, hogy a gyermekmunka ténye nyilvánvalóvá váljon, és a gyermekvédelmi rendszer a megfelelő intézkedéseket meg tudja tenni, indokoltnak láttuk a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok körébe a munkaügyi ellenőrzési szervezetet is beemelni.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már röviden utaltam rá, újabb választási ígéretünket teljesítjük azzal, hogy a gyermekgondozási segély folyósítási idejét visszaállítjuk 2 évről 3 évre, így biztosítjuk a szülők számára azt a lehetőséget, hogy a gyermek 3 éves koráig megválaszthassák a munkaerőpiacra történő visszatérésük optimális időpontját, figyelembe véve a család érdekeit, szükségleteit és a gyermek fejlődésének ütemét. A módosítással összhangban a gyermeknevelési támogatást ismét a legkisebb gyermek 3 éves korától lehet igénybe venni, hiszen a gyes ekkor jár majd le.

A törvényjavaslat megszünteti a gyes melletti teljes munkaidős munkavállalás lehetőségét, és a gyes melletti heti 30 órás munkavégzési korlátot vezet be, amely megfelelően szolgálja a család és a munkavégzés összeegyeztetését. Az otthon végzett munkára a munkavégzési korlát továbbra sem vonatkozik. Emlékeztetem önöket arra, hogy a gyes melletti munkavégzés korlátozása nem új, hiszen 2006. január 1-jét megelőzően már volt hasonló szabály, ami azonban a most javasoltnál még szigorúbb volt. Ez pontosan azt jelenti, hogy 2006 előtt a gyesen lévő anyukák heti 20 órában dolgozhattak, s csak az ezt követő években volt lehetőség a gyes melletti 8 órás munkára. Most ez változik heti 30 órára.

A családi pótlékot érintően egyértelművé tesszük, hogy azok a nagykorú tanulók, akiknek egészségkárosodása nem éri el az 50 százalékos mértéket, de nagykorúvá válásukat megelőzően betegségük miatt magasabb összegű családi pótlékra voltak jogosultak, továbbra is ebben a magasabb összegű juttatásban részesülhetnek a családi pótlékra jogosító korhatár betöltéséig.

A javaslat az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően bővíti az anyasági támogatásra jogosultak körét is, hiszen lehetővé teszi, hogy az anyasági támogatást az anyák állampolgárságukra tekintet nélkül igénybe vegyék, amennyiben terhesgondozáson a Magyar Köztársaság területén vettek részt.

Mindezek mellett a törvényjavaslat a gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában felhívja az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a bölcsődés korú gyermekek ellátására vonatkozó kötelezettségüket családi napközi működtetése útján is teljesíthetik. Az intézkedés a kisgyermekek napközbeni ellátására szolgáló további férőhelyek kialakítását biztosítja úgy, hogy figyelembe veszi az önkormányzatok anyagi lehetőségét.

Tisztelt Ház! A nehéz anyagi viszonyok között élők jövedelmének jelentős részét felemészti a rezsiköltség kifizetése. A kiskeresetből élők számára a gáz- és távhőtámogatás megszüntetése katasztrofális következményekkel járna, ezért a lakásfenntartási támogatás kibővítésére teszünk javaslatot. Ennek keretében a korábbi energiatámogatási rendszer alsó két jövedelmi kategóriájába tartozók továbbra is jogosultak lesznek állami támogatásra. A javaslat közel egymillió háztartást érint, ugyanis a jogosultsági jövedelemhatárt az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határozzuk meg a korábbi 150 százalék helyett. Itt említem meg: annak érdekében, hogy a rászoruló fogyasztók a téli hónapokban ne kerülhessenek nehéz helyzetbe, az energiatámogatás jogosultsági időszakát meghosszabbítjuk 2011. április 30-áig, ezt külön kormány-előterjesztés tartalmazza majd.

A módosítás révén egyszerűsödik és egységesebbé válik a lakhatással összefüggő szociális ellátások rendszere, másrészt szélesebb körben részesülhetnek támogatásban azok a rászorulók is, akik egyéb fűtési nemeket, például fát, szenet, palackos gázt vagy fűtőolajat használnak. Annak érdekében, hogy csak a valóban rászoruló családok részesülhessenek a lakásfenntartási támogatásban, a törvény előírja a vagyonvizsgálat lefolytatását. Az ellátást ezentúl elsősorban természetben kapják a segítségre szorulók, például számlajóváírás formájában, növelve annak célzatosságát és hatékonyságát.

Tisztelt Ház! Fontos szólnom az ápolási díjban részesülőkről is. Tekintettel arra, hogy többségük élethelyzetéből adódóan az ellátást hosszabb ideig veszi igénybe, indokolt az ellátás összegének fokozatos emelése. Ennek első lépcsőfokaként 2011-ben az ápolási díj alapösszege 1000 forinttal megemelkedik, a legrászorultabbak esetében a mostani lépés 1300 forintos emelést jelent majd. Ennek fedezetét a költségvetési törvény is rögzíti.

A javaslat a fentieken túlmenően tartalmaz néhány, a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült probléma megoldását szolgáló pontosító rendelkezést. Így a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítása is csupán technikai jellegű, az alapítványokat és közalapítványokat érintő szervezeti változások miatt az ezekre való név szerinti utalást ugyanis indokolt elhagyni.

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény módosítására részben ugyancsak a közalapítványokat érintő átalakítás miatt van szükség, valamint a törvény kiegészül azokkal a rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik a tolmácsolás magas szakmai színvonalát biztosító szakmai gyakorlat és továbbképzés részletszabályainak megoldását.

Tisztelt Országgyűlés! A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011-től kezdődően a nemzeti közfoglalkoztatás programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás három jelenlegi formáját egy egységes közfoglalkoztatás váltja fel, a nemzeti közfoglalkoztatás programjával összhangban módosulnak a szociális törvény aktív korúak ellátására vonatkozó szabályai is. A munkaképes tartós munkanélküliek számára nyújtott rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltja fel. A juttatás 2012-től már csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, amely közfoglalkoztatásban való részvétellel vagy az elsődleges munkaerőpiacon végzett munkával is teljesíthető. A helyi önkormányzat a jogosultság feltételeként előírhatja, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét rendben tartsa.

Mint már említettem, 2011. január 1-jétől a közfoglalkoztatás új rendszerét vezetjük be. Ennek, ha foglalkoztatáspolitikai szempontból közelítjük meg, lényege, hogy a közhasznú munkavégzés, a közcélú munka, valamint a közmunkaprogramok támogatásának eddigi szétaprózott rendszere helyett egységes közfoglalkoztatási támogatási rendszer kialakítására kerül sor, amely a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékonyabb felhasználását is lehetővé teszi.

Megszűnik a foglalkoztatási törvényben szabályozott közhasznú munkavégzés támogatása, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása, valamint a szociális törvényben szabályozott közcélú munka, továbbá a közmunkaprogramok támogatása, amelyet jelenleg kormányrendelet szabályoz. A közfoglalkoztatás támogatásának új rendszerét a jövőben majd kormányrendelet szabályozza. A javaslat keresztülvezeti a foglalkoztatási törvényen az új rendszer bevezetéséhez szükséges módosításokat.

A gyakorlatban gyakran okoz problémát, hogy az álláskeresők elsősorban a lakó-, illetve a tartózkodási helyükön szeretnének munkát vállalni, ahol azonban nincs elegendő munkalehetőség. A javaslat ösztönzi az álláskeresőket arra, hogy fogadják el a lakóhelyüktől eltérő településen lévő munkahelyeket is, ezért az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát megelőző munkavállalás esetén lehetővé teszi a törvény alapján járó összeg azonnali kifizetését.

A módosítás érinti a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete kormányzati oldalának összetételét is. A kormányzati struktúra változásából adódóan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladat- és hatásköre, hogy a társadalmi felzárkózás érdekében kidolgozza és koordinálja azon szakpolitikákat, amelyek a foglalkoztatás bővítését célozzák. A Nemzetgazdasági Minisztérium feladat- és hatásköre, hogy kidolgozza a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját, és ellássa a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat, továbbá programokat dolgoz ki a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetből adódó kedvezőtlen munkaerő-piaci hatások csökkentésére. A feladatváltozás szükségessé teszi, hogy a Munkaerő-piaci Alap irányító testületében a kormányoldal összetétele is módosuljon. Ennek eredményeként a testületben egy tag jelölésére a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszternek lesz hatásköre.

A javaslat néhány pontosító szabályt is tartalmaz, így például bővíti a foglalkoztatási törvény szabályait arra vonatkozóan, hogy az álláskeresőként való nyilvántartás szünetelésére mely esetekben kerülhet sor, továbbá pontosítja az álláskeresési járadékösszegek kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket. A más foglalkoztatási tárgyú törvények közül a javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosulásával való összhang megteremtése érdekében módosítja a foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvényt. Ezen túlmenően átvezeti a pályakezdő fiatalok, az 50 év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényben a közfoglalkoztatás új rendszerének megfelelően szükséges módosításokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány figyel a családokra, figyel az idősekre, illetve intézkedései során fontosnak tartja a hátrányos helyzetű emberekről való gondoskodást. A kormány nemcsak megígérte, de az azóta megtett intézkedéseiben érvényesíti is azt az elvet, hogy senkit nem hagyunk magára. Figyelünk és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a nehéz sorsú emberek életének megkönnyítése érdekében.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Ház támogatását a törvényjavaslat elfogadásához.

(parlament.hu)