Az új, országos alapprogram a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez igazodva biztosítja, hogy valamennyi gyermek óvodai nevelése azonos alapelvek, feltételek, szakmai követelmények alapján történjen. Közlemény.
A 2012. december 31-éig önkormányzati fenntartású, ezt követően állami fenntartásba kerülő iskolákkal ellentétben az egyházi és magánfenntartású iskolák finanszírozása 2013. január 1-jétől fő elemeiben nem változik meg a 2012. évi költségvetési évhez viszonyítva, azaz a 2012/2013. tanévben végig normatív alapú támogatásra számíthatnak ezek az intézmények, illetve fenntartóik. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő új szabályai szerinti finanszírozás tehát a 2013. január 1. - 2013. augusztus 31. közti időszakot értelemszerűen még nem érinti. Közlemény.
A legtöbb kérdésben sikerült megállapodásra jutnia a kormánynak a pedagógusok sztrájkbizottságával, ugyanakkor a bértábla emeléséről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban fognak egyeztetni - derült ki a felek keddi, idei utolsó egyeztetése után.
2013-ban nem változnak a felsőoktatási felvételi követelmények, nem változik a pontozási rendszer, és érdemben nem módosulnak a felvételi besorolás elvei sem. A 2013. évi felsőoktatási felvételi eljárás azonban több szempontból újszerű lesz. Közlemény.
Megértjük, ha a diákok úgy érzik, szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól, de bízunk abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. Közlemény.
A kormány legfőbb törekvése a munka és teljesítmény alapú gazdaság megteremtése. Az érték- és minőségközpontú átalakítással sok korábban élvezett kiváltság szűnik meg, értelemszerűen számos érdeksérelmet okozva a korábban ezt élvező csoportoknak. Közlemény.
A kormány felsőoktatási stratégiája minden olyan felsőoktatási intézmény pozícióját erősíti, ahol magas színvonalú képzés folyik, s ahol a hallgatók szívesen tanulnak. Közlemény.
A kormány intézkedései biztosítják, hogy a jövőben egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, ki juthat be egy intézménybe és ki nem. Eddig, ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, csak akkor tanulhatott, ha volt pénze.
Egy idei Országos Középiskolai Kutatás szerint a 16-18 év körüli, érettségi előtt álló és a felsőoktatásba jelentkező diákok 75%-a abban az esetben is felvételizik, ha csak költségtérítéses képzésben vehet részt, ám a költségek vállalásához elengedhetetlenül szükségesnek tartja a hallgatói évek alatti munkavállalást. A diákok tudatosan, befektetésként gondolkoznak a továbbtanulásról és a felsőoktatási jelentkezési döntést meghatározó legfontosabb tényezővé 67%-kal a munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek váltak . „A diplomás munkavállaló „piaci értékét”, munkadíját a nyelvtudás, a naprakész információk és a gyakorlat-orientált tudás mellett a főiskolai évek alatt szerzett munkatapasztalat és a vele együtt elsajátított jó munkaattitűd tudja fokozni – mondta el Lőrincz Orsolya, karrier-tanácsadó, pszichológus. A HR-es szakértő rávilágított: „A tanulással párhuzamosan végzett, a képzési területhez kapcsolódó munka a leghasznosabb best practice. Az ingyen vagy csekély fizetésért végzett gyakorlat, a szakterületen végzett önkéntesség ugyan megterhelő lehet, de kamatostul megtérül a karrier és a fizetés területén. Nagyon jó gondolatnak tartom a ledolgozható tandíj intézményét.”
Az iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozását követően továbbra is a helyi közösségeké maradnak. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetét megkönnyítendő az állam átvállalta a fenntartói feladatokat, és bizonyos esetekben, az önkormányzatok külön kérésére, a működtetést is. A 3000 főnél nagyobb települések önkormányzatainak ez esetben hozzájárulást kell fizetniük az Államkincstárnak, ám ez az összeg mindig kevesebb annál, mint amit a kérelmükben működtetési költségként feltüntettek. Közlemény.