Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár válasza az EHÖK nyílt levelére.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Hallgatók!

A Nemzeti Felsőoktatási Rendszerről szóló törvény egyik legfontosabb célkitűzése olyan rendszer kiépítése, amely a magyar felsőoktatás jelenleg is magas színvonalának további emelését, nemzetközi versenyképességének fokozását, a hallgatók boldogulását és a nemzet érdekeinek érvényesülését szolgálja, és amely hatékonyan és eredményesen működtethető. Minden változtatás mögött ez a felelősség áll.

Nyílt levelüket és a Nemzeti Felsőoktatási Rendszerről szóló törvény munkaanyagához fűzött észrevételeiket megismerve úgy látjuk, több félreértés tisztázásra szorul.

1. Nézzük, mi a valós helyzet az egyeztetés tárgyában?

Az államtitkárság tavaly ősszel - 2010. november 3-án - elkészítette és közzétette az új felsőoktatási törvény koncepciójának vitaanyagát. A tervezethez több mint 300 észrevétel érkezett mintegy háromezer oldalnyi terjedelemben. A javaslatokat az államtitkárság munkatársai feldolgozták, és amit lehetett, beépítettek a munkaanyagba, ezzel párhuzamosan a felsőoktatás valamennyi szereplőjével, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának delegáltjaival több alkalommal folytatott egyeztetéseket. Erről a harmadik találkozót követően közösen aláírt közleményt adtunk 2010.december 9-én. Ez az egyeztetési folyamat is azt támasztja alá, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik a nyílt tervezési gyakorlat fenntartásához.2011. február 9-én a felsőoktatási partnerek – köztük a HÖOK is – elfogadta az Oktatásért Felelős Államtitkárság által kidolgozott dokumentumot, amely a felsőoktatás megoldandó problémáit és az új felsőoktatási törvény alapelveit és feladatait határozta meg.

A későbbi egyeztetési és tárgyalási sorozatot követően továbbfejlesztett koncepciót a kormány ez év szeptemberében elfogadta, és megadta a felhatalmazást a jogi normaszöveg előkészítésére. Jelenleg ez a munka folyik az államtitkárságon. Miután a partnerek – köztük a HÖOK – kifejezték azt az igényüket, hogy a normaszöveg megalkotásában részt vehessenek, szeptember 20-án a nemzeti erőforrás miniszter ismét tanácskozásra hívta az érdekelteket, kérve, hogy tegyék meg újabb írásbeli javaslataikat. Erre a gesztusra jogszabály nem kötelezi a tervezet kidolgozóját: az újabb egyeztetést kizárólag a demokratikus törvény-előkészítés elveit szem előtt tartva kezdeményezte a minisztérium.

Az egyeztetések tényéből nem következik, hogy a partnerek álláspontját feltétlenül magáévá tegye a tervezet kidolgozója. A vélemények és javaslatok sorsa egyértelműen attól függ, hogy azok milyen mértékben illeszkednek a törvény alapelveihez. A törvénytervezet kormány elé terjesztése előtt az államtitkárság maradéktalanul eleget fog tenni minden jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének, s addig is nyitottan fogadja a beérkező észrevételeket.

2. Levelükhöz mellékeltek néhány hallgatói véleményt, a sajtóban is sok hasonló tévedést tükröző álláspont jelenik meg, így érdemes ezekre kitérni.

- A felsőoktatási keretszámokról nem a törvény rendelkezik. Ennek ugyanis az a szerepe, hogy kijelölve a felsőoktatás fejlesztésének és működésének kereteit, legfőbb irányvonalait, hosszú távon érvényes, stabil szabályokat írjon elő. Az, hogy egy adott évben hány hallgató képzését finanszírozza majd az állam, a demográfiai helyzet, a gazdaság igénye és felvevőképessége, valamint az ország teherbíró-képessége alapján változhat. Az évenkénti keretszámokat mindezek figyelembevételével a jövőben éppúgy, mint eddig, kormányrendelet fogja meghatározni. A 2012-re vonatkozó javaslatok még nem készültek el, így az ellenük való tiltakozás érthetetlen.

- A felsőoktatás törvénytervezete a térítésmentesen tanuló hallgatók esetében olyan változtatást tartalmaz, mely az eddigi, kizárólag az állami kötelezettséget rögzítő rendszert úgy alakítja át, hogy az adófizetők pénzéből tanulókkal szemben is megfogalmazza az állam jogos elvárásait. Az a fiatal, aki saját anyagi ráfordítás nélkül, közpénzből tanul és szerez diplomát, az kap valamit az adófizetők jóvoltából, amit valamilyen módon viszonoznia illik. Ezt a kétoldalú kötelezettséget rögzíti majd az a tanulói szerződés, amelynek megkötése a beiratkozás előtt a hallgató szabad döntésétől függ.

- Az állami ösztöndíj éppen azt szolgálja, hogy a legszegényebb diák is, ha szorgalmas és tehetséges, bejuthasson a felsőoktatásba és gond nélkül tanulhasson. A belépőt az állami ösztöndíjrendszerbe kizárólag a tudás és a tehetség jelenti, nem pedig a társadalmi hovatartozás vagy az anyagi háttér.

- A nyelvvizsga kérdése: Európa közepén elképzelhetetlen, hogy a jövő értelmiségéhez tartózók ne beszéljenek idegen nyelveket. Az általános- és a középiskolákban meg fogjuk teremteni a nyelvtanulás eredményessé tételének feltételeit. A felsőoktatásban most tanulóknak pedig, ha nem rendelkeznek még nyelvvizsgával, erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy ezt a hiányosságot adott időn belül pótolják. Ez nem új keletű szabály, régóta ismerheti mindenki, aki diplomaszerzésre jelentkezett.

- A felsőoktatás magas színvonala attól is függ, hogy komolyan veszik-e a hallgatók a tanulást. A vizsgaszámok korlátozása ezt a célt szolgálja. Számunkra magától értetődik, hogy, most is sokan utóvizsgák és ismétlések nélkül végzik el a tanulmányaikat. Ehhez hívjuk partnernek a hallgatókat is.

- A Nemzeti Felsőoktatási Rendszerről szóló törvény Önökért, az utánuk jövőkért, hazánk jövőjéért, és nem Önök ellen készül. Örömmel olvastuk nyílt levelükben, hogy nincs kétségük a tekintetben, hogy mindnyájan Magyarország felemelkedésének elkötelezett hívei vagyunk, s felelősséget érzünk a felsőoktatás jövőjéért. Amelynek felvirágoztatása érdekében továbbra is készen várjuk építő javaslataikat.

(Oktatásért Felelős Államtitkárság)