Az új, nemzeti köznevelésről szóló törvény orvosolja a rendszerváltoztatás óta eltelt húsz esztendő oktatáspolitikai hibáit, torzulásait. Közlemény.
Az állam ismét kitüntetett feladatként kezeli a nevelést és az oktatást, irányítja, szabályozza, ellenőrzi, és gondoskodik a színvonalas működtetéséről. A köznevelési rendszert értékalapokra helyezi, szakít a döntően csak az egyéni jogok, érdekek érvényesítésére hangsúlyt fektető szemlélettel. Az átalakítás egyik hangsúlyos eleme, hogy korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával visszahozza az iskolákba az évszázadok alatt létrehozott értékeket, kincseket.
Az önkormányzati köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele az évtized legnagyobb léptékű átalakítása. Jogszabályi előkészítése során sokféle szempontot kellett mérlegelni. A feszített tempó ellenére minden feladat tervezett ütemben teljesült, a közvélemény és a szakemberek folyamatos tájékoztatása mellett. Az állami fenntartásba vétel a biztonságosabb, igazságosabb, jobb, kiszámíthatóbb iskolarendszer megteremtése érdekében történt. A rendszer zökkenőmentes működtetése az oktatás legfontosabb szereplői, a gyerekek javát szolgálja.
A tankerületi vezetők, akik tavaly novemberben kezdték meg munkájukat, nem egy távoli központból irányítanak, hanem ott vannak a járásokban, mind a 175 székhelyen, illetve a főváros 23 kerületében is. Az iskolákat azonban továbbra is az iskolaigazgatók vezetik, nem a tankerületi igazgató, ő pusztán a fenntartói feladatokat látja el. Az iskolaigazgató jogköre ugyan módosult, de az iskola szakmai munkájának változatlanul ő a vezetője, ő felel a jog- és szakszerű munkavégzés megszervezéséért. A gazdasági ügyek helyett a korábbinál intenzívebben, hatékonyabban tud a nevelő-oktató munkára, az intézmény pedagógiai programjának megvalósítására figyelni. A gazdálkodás az iskolák többségében eddig sem az intézményvezető jogköre volt, hanem az önkormányzati fenntartó által létrehozott gazdasági szervezet látta el. A fenntartáshoz szükséges források az intézményfenntartó központ rendelkezésére állnak, ugyanez igaz a működtetési költségekre is azon intézmények esetében, ahol 2013. január 1-jétől a működtető is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. Külön ellátmány áll rendelkezésre minden tankerületben a gazdálkodási feladatokra, a zökkenőmentes működés feltételeinek biztosítására és a hirtelen felmerülő kiadások fedezetére.
A mindennapi gyakorlatban annyi változást érzékelnek az intézmények vezetői és pedagógusai, hogy az új rendszerben azokban a szakmai ügyekben, amelyekben eddig az önkormányzathoz fordultak, most a tankerület vezetőjét kell keresniük, működtetéssel kapcsolatban pedig attól függően, hogy ezt a feladatot ki látja el, az önkormányzatot vagy a tankerületet. Még karácsony előtt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tájékoztató levelet küldött az önkormányzati fenntartású iskolaigazgatóknak, mellékelve egy olyan segédletet, amely pontos útmutatást ad az iskolai feladatok ellátásához, az aktuális problémák megoldásához, és megjelöli, hogy konkrét esetben kihez fordulhatnak. A nagyobb állami szerepvállalás, az állam és az önkormányzat között létrejött feladatmegosztás a köznevelési rendszer biztonságát, az iskolákban folyó nyugodt munka feltételeinek megteremtését szolgálja.
Az oktatásért felelős államtitkár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökével szívesen részt vesz a nyílt levelet megfogalmazó tantestület és a hozzájuk csatlakozó érdeklődők fórumán és válaszol kérdéseikre.
(EMMI, Oktatásért Felelős Államtitkárság)
