A következő tanévtől három "kitüntetett" szakértői szerep különül el a köznevelésben - mondta Hoffmann Rózsa pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
(A videó nagy felbontásban elérhető a sajtószobában.)
A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette: szakértőnek azok jelentkezhetnek, akik legalább 10 éves gyakorlat és ajánlások alapján felkerülnek az országos szakértői névjegyzékre, elvégzik a az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vagy az Oktatási Hivatal által szervezett képzést, és részt vesznek később is olyan továbbképzéseken, amelyek "frissen tartja tudásukat".
Hoffmann Rózsa elmondta, minden pedagógusnak hétévente kötelező120 órás képzésen részt venni. Ez a szakértőkre is igaz, mivel naprakésznek kell lenniük a jogszabályok, a didaktika, a pedagógiai módszertan területén egyaránt.
A köznevelésért felelős államtitkár elsőként a szaktanácsadói, tantárgygondozói szerepet emelte ki. A szaktanácsadók, tantárgygondozók a pedagógusok munkáját segítik.
Hoffmann Rózsa tájékoztatása szerint, a közelmúltban kiírt pályázattak kapcsolatban óriási az érdeklődés a pedagógustársadalomban, a szaktanácsadói keret 800-as létszámára mintegy ötezren jelentkeztek.
A szakértők második körébe a tanfelügyelők tartoznak, akik, országosan egységes szempontrendszer alapján végzik az ellenőrző munkát. A cél a jó gyakorlatok feltárása, erősítése, és nem az, hogy szelektáljanak a pedagógusok között - emelte ki az államtitkár.
A harmadik kör azokból a szakértőkből áll, akik a pedagógus életpályamodell bevezetését követően végzik a minősítéseket. Ennek során határoznak arról, hogy valaki adott esetben magasabb pedagógusi és bérkategóriába kerülhet-e. A minősítés két alkalommal kötelező jelleggel történik. Az államtitkár jelezte: ha nagyon alkalmatlannak találják a pedagógust, és ezt a háromtagú szakértői bizottság is kimondja, akkor el kell bocsátani. Ez azonban a végső és "legnegatívabb megoldás" - tette hozzá. Mindhárom eszköz a pedagógus munka színvonalának emelkedését szolgálja.
Bella Tibor, a Közoktatási Szakértők Egyesületének elnöke kiemelte: a változásokkal a szakértők szerepe megnő és megváltozik a jövőben. Felidézte, hogy 1995-ben alakult az érdek-képviseleti szervezet, amelynek célja többek között, hogy felkészült szakértők közül lehessen választani. A szervezet létszáma mára meghaladja az ezret.
(MTI, Emmi)
