Jubileumi programsorozattal ünnepelte megalakulásának 60. évfordulóját április 8-án a balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium, amelyen részt vette Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára is. A résztvevők megkoszorúzták a névadó Nobel-díjas tudós szobrát, Hoffmann Rózsa pedig beszéddel köszöntötte az egybegyűlteket.
1994-ben jól döntött az intézmény, hogy Szent-Györgyi Albert nevét vette fel, hiszen a Nobel-díjas tudósra méltán büszke lehet Magyarország, Európa és az egész világ. Hogy hová fejlődik a világ, az nagyrészt a természettudományok ápolásán múlik, hiszen ezáltal fejlődik az emberiség – mondta köszöntőjében Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.
E fejlődési folyamatban fontos szerepe van a kiemelkedő tehetségeknek, de leghangsúlyosabb a szorgalom, hiszen a legnagyszerűbb képesség is elkallódik, ha nem társul hozzá átlagosnál nagyobb akaraterő. Szent-Györgyi Albert szerint a tehetség 95 százalékban szorgalom kérdése, s csak 5 százalékban a különleges adottságé.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: a most készülő alaptörvényben s a közoktatásról szóló törvényben kijelölik a nevelés, az oktatás sarokpontjait, a Nemzeti Alaptanterv meghatározó elemeit. Mint mondta: napjaink legsúlyosabb problémája a minőségromlás, s ez sok körülményre vezethető vissza. Sem a diákok, sem a tanárok nem lettek gyengébbek, változott azonban a nevelés környezete. E téren van legnagyobb feladata a pedagógiának, hiszen ismét rá kell ébreszteni a fiatalokat arra, hogy a tudás kincs, amiért meg kell dolgozni. Nem igaz, hogy erőfeszítés nélkül meg lehet tanulni egy nyelvet vagy eredményt lehet elérni a tanulásban, a kutatásban vagy a sportban – hiába hangoztatták oly sokan ezt az elmúlt években. Ezért az egyik legfontosabb, hogy a fiatalokat, gyerekeket megtanítsuk tanulni, kifejlesszük bennük az akaratot, hogy örömük legyen abban, ha eredményt, sikereket érnek el bármilyen területen.
Kifejtette: az oktatáspolitika feladata, hogy minden gyermek a lehető legjobb feltételeket kapja meg a tanuláshoz, képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, s ehhez javítani kell az ellenőrzés, többek között az érettségi jelenlegi rendszerén is. Ám a megfelelő alapismeretekhez módosítani kell a jelenlegi alaptantervet, hogy mindenki tudja, ki volt Toldi Miklós, mit jelent a lyukas nemzeti lobogó, mit jelent a magyar népnek Trianon. Az állam kötelessége és felelőssége, hogy olyan központi tananyagot jelöljön ki, mely révén mindenkihez eljutnak a legfontosabb ismeretek.
A felsőoktatásban is változtatásra van szükség, hiszen beigazolódott, hogy a bolognai folyamathoz köthető kétciklusú osztott képzésnek számtalan hiányossága van. Ezért ezt felül kell vizsgálni, s csak ott szabad meghagyni, ahol valóban hasznos ez a forma.
A készülő közoktatási törvény egyik leghangsúlyosabb eleme a pedagógus életpályát, a fokozatos előrejutás módját rögzíti. Köztudott, hogy szellemileg, anyagilag valósággal kizsigerelték a tanárokat az elmúlt évtizedekben. Bizakodó, új társadalmat szeretnénk építeni, és e nemes küzdelemben erős pedagógusokra van szükség – szögezte le Hoffmann Rózsa.
(Oktatásért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)
